Hardver képgaléria
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/ABC-80.jpg)
ABC 80 iskola-számítógép
A svéd Dataindustrier AB (DIAB) vállalat Advanced Basic Computernek nevezett mikroszámítógépét Svédországban a Luxor AB cég, Magyarországon pedig — a megvásárolt licenc alapján — a Budapesti Rádiótechnikai Gyár (BRG) gyártotta és forgalmazta is.
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/Aircomp-16-300x232.jpg)
Aircomp 16 háziszámítógép
A gép két tizenéves testvér, Lukács József és Lukács Endre saját fejlesztésű, Homelab-2 háziszámítógépének gyártásba vitt változata
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/Alphatronic-300x149.jpg)
Alphatronic PC személyi-számítógép
A főként írógépek gyártásával hírnevet szerzett Triumph-Adler cég az 1980-as években lépett piacra közepes teljesítményű személyi számítógépével, az Alphatronic PC-vel, amely nevével ellentétben nem IBM PC kompatibilis. Főként Németországban értékesítették, üzleti vagy otthoni felhasználásra.
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/2016/05/Amigak-300x290.jpg)
Amiga személyiszámítógép-család
Miután a Commodore International Ltd.(CI) felvásárolta az Amiga Corporationt, megalapította a Commodore Amiga leányvállalatot. Ezt követően Amiga xxxx néven 9 modellt dobtak piacra. A kettős vállalatnév miatt a gépek piaci elnevezésében gyakran találkozunk a Commodore Amiga névvel is. A fejlesztés…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/2020/08/Amstrad-PC-k-212x300.jpg)
Amstrad (P)PC személyiszámítógép-család
A sikeres 8 bites CPC-sorozat után, az Amstrad cég a '90-es években átállt a 16 bites IBM PC-kompatibilis személyiszámítógépek gyártására; először hordozható változatokkal jelent meg, majd ezek sikere után asztali változatokat is piacra dobott. Az alábbiakban a hordozható PPC 640…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/Amstrad-CPC-464.jpg)
Amstrad CPC 464 háziszámítógép
Az Amstrad CPC (teljes nevén Amstrad Colour Personal Computer) háziiszámítógép-család 6 modellje közül a CPC 464, CPC 664 és a CPC 6128 jelentős sikereket ért el; a későbbi "plusz" újítások (464plus, 6128plus) kevésbé voltak sikeresek; a GX4000 modellben a 464plus…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/Amstrad-266x300.jpg)
Amstrad PCW célszámítógép-család
Az Amstrad Co. (Anglia) a PCW (Personal Computer Wordprocesszor) modelljeit forgalmazta. Közös jellemzőjük, hogy a központi egységet és a tápegységet beépítették a monitor-házba, amin két hajlékonylemez-meghajtó is helyet is kapott. (Mindez beletartozott az árba a billentyűzettel, a mátrix-nyomtatóval és az…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/2020/08/Apple-eMac-G4-1-282x300.jpg)
Apple eMac G4 computer
In 2002, Apple began phasing out the relatively inexpensive but successful iMac G3 series, with the eMac G4 series, which was primarily intended for educational use, then, due to sluggish demand, was also sold at retail and continued to be…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/2020/08/Apple-eMac-G4-1-282x300.jpg)
Apple eMac G4 számítógép
Az Apple cég 2002-ben kezdte meg a viszonylag olcsó, de sikeres iMac G3 sorozat fokozatos kivezetését, az elsősorban oktatási célokra szánt, majd a lanyha kereslet miatt a kiskereskedelemben is forgalmazott, és folyamatosan továbbfejlesztett eMac G4 sorozattal, miközben életben tartotta az…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/Apple-Macjpg-300x263.jpg)
Apple Macintosh Classic számítógépcsalád
Az Apple Inc. a Classic modellt (Cl1.kép) 1990-ben dobta piacra, a korábbi típusoknál lényegesen olcsóbban, viszont csökkentett funkciókészlettel. Továbbfejlesztett változata a Classic II (Cl2) 1991-ben jelent meg, változatlan külsővel, de korszerűbb alkatrész-bázison és jóval drágábban.
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/2016/06/PowerBook-csalad-2-277x300.jpg)
Apple PowerBook 1xx számítógépcsalád
Az Apple Computer Inc. első hordozható számítógépe a (laptop-szerű) Macintosh Portable volt, ennek mintájára jelent meg 1991-ben a professzionális igényű Macintosh PowerBook 100, s ezzel egyidejűleg került piacra a PowerBook 140 és PowerBook 170, ezeket követte 1993-ban a Powerbook 180,…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/2016/06/Atari-St-csalad-300x261.jpg)
Atari ST számítógép-család
1984-ben a Commodore-tól távozott Jack Tramiel új cége — miután felvásárolta az Atari számítógépes üzletágát — tüstént hozzáfogott az Amiga-chipkészletre alapozott, forradalmian új, nagy tudású, de olcsón előállítható számítógépcsalád fejlesztéséhez, hogy kész legyen, mielőtt a Commodore előrehaladott állapotban levő Amiga…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/Brailab.jpg)
Brailab háziszámítógép
A gép a Homelab háziszámítógép-család HomeLab-3 modelljének átalakított változata
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/Brailab77-300x231.jpg)
BraiLab Plus-77 célszámítógép
Magyar nyelvű szövegfelolvasó gép, a Brailab háziszámítógép továbbfejlesztésével
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/2018/10/BRG_EK_9006-konverter-159x300.jpg)
BRG EK 9006 converter and data logger
The converter transcribed data written to tape (LK-4, SLK 4) using BRG data recording devices to standard ½" 9-track magnetic tape , but was also capable of storing data
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/2018/10/BRG_EK_9006-konverter-159x300.jpg)
BRG EK 9006 konverter és adattároló
A konverter a BRG adatrögzítő eszközeivel (LK-4, SLK 4) magnókazettára írt adatokat írta át szabványos, ½”-os, 9 sávos mágnesszalagra, de alkalmas volt az adatok tárolására is
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/LK-4-274x300.jpg)
BRG LK-4 cassette tape recorder
Data acquisition device developed at theBudapest Radio Engineering Factory(BRG) for the replacement of punched tape and punched card media
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/LK-4-274x300.jpg)
BRG LK-4 kazettás adattároló
A Budapesti Rádiótechnikai Gyárban (BRG) kifejlesztett, lyukszalagos és lyukkártyás adathordozók kiváltására szolgáló adatgyűjtő eszköz
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/BRG_MC3810-300x217.jpg)
BRG MC 3810 adatmagnó
A Budapesti Rádiótechnikai Gyárban (BRG) kifejlesztett mágnesszalag-kazettás adattároló a '80-as évek kis számítógépeinek háttértárául szolgált.
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/BRG_MC3810-300x217.jpg)
BRG MC 3810 data magnet
Developed at theBudapest Radio Technology Factory(BRG), the magnetic tape cassette storage was the backbone of small computers in the 1980s.
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/MCD-1-300x263.jpg)
BRG MCD-1 kazettás hajlékonylemez
A 3,5″ méretű hajlékonylemez rendszer elődjét – 3 "-os kivitelben – Jánosi Marcell dolgozta ki a Budapesti Rádiótechnikai Gyárban (BRG), 1973-ban. A lemez és a hozzá tartozó BRG MCD-1 típusjelű meghajtó 1974-ben hazai szabadalmi oltalmat kapott, de ez kellő támogatás…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/SLK4-300x252.jpg)
BRG SLK 4 adatgyűjtő berendezés
A BRG-ben kifejlesztett eszköz a lyukszalagos és a lyukkártyás technika kiváltására szolgált, ugyanis a mágneskazettára rögzített beviteli adatokat egyszerűbben lehetett beolvasni a számítógépbe.
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/SLK4-300x252.jpg)
BRG SLK 4 data logger
The device developed at the BRGwas designed to replace the punched tape and punched card technology, as the input data recorded on magnetic cassette could be more easily read into the computer.
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/SLK-80.jpg)
BRG SLK 80 mikroszámítógép
A Budapesti Rádiótechnikai Gyár (BRG) az 1970-es évtized második felében kezdett foglalkozni hátértárak és adatgyűjtő munkaállomások kifejlesztésével és gyártásával; ez a gép külső eszközeik népszerűségének növelését is szolgálta.
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/CDC-3800.jpg)
CDC 3000 számítógépcsalád
A Control Data Corporation (, az USA-beli "9 nagy" számítástechnikai cég egyike) az 1960-as években két jelentős számítógép-sorozatot bocsátott ki: a "felső" (U) sorozat (3600-3800) 48-bites, és az "alsó" (L) sorozat (3200-3500) 24 bites gépekből állt, de 1967-től mindkettőt felülmúlták…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/2020/08/C264-csalad-1-198x300.jpg)
Commodore 264 family of home computers
Commodore International Corporation(CI). decided to release cheap but efficient computers, in order to anticipate the advancing Japanese market. The first member of the group, later called the 264 family, the Commodore 16 (C16; top picture) essentially followed the VIC-20 architecture,…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/2020/08/C264-csalad-1-198x300.jpg)
Commodore 264 háziszámítógép-család
A Commodore International Corporation (CI). – az előretörő japán piacot megelőzendő –, olcsó, de hatékony számítógépek kibocsátását határozta el. Az utólag 264-es családnak nevezett csoport első tagja a Commodore 16 (C16; felső kép) lénygében a VIC-20 architektúráját követte, ám közel…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/2020/08/Commodore-_1-csalad-300x223.jpg)
Commodore háziszámítógép-család
A Commodore International (CI) mikroprocesszor vezérlésű, játékokra és tanulási célokra kifejlesztett, egyszerű architektúrájú, sokféle külső eszköz csatlakoztatására alkalmas, olcsó háziszámítógép-családjának tagjai abban tértek el egymástól, hogy egyrészt gyorsabb mikroprocesszorokkal és korszerűbb alkatrész-választékból készültek, másrészt a kialakított csatlakozó-aljzatok egyre több és…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/Commodore-PET.jpg)
Commodore PET 2001 számítógép
Az 1970-es évek második felében, jóval a a háziszámítógépek robbanásszerű megjelenése előtt, került a piacra a Commodore Business Machines (CBM) cég első személyi számítógépe, a PET 2001 (Personal Electronic Transactor), a később kialakuló gépcsalád "őse" (kép).
![](http://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/iTF_ikon-e1518387258324.jpg)
Digirad
A Digitális Irányító és Adatfeldolgozó (Digirad) célszámítógépet a KSH Gazdasági és Rendszertechnikai Kutató Csoportja (GRKCS) fejlesztette ki, nagyvállalatok központi számítógépes termelésirányító és információs rendszerei számára. A célszámítógép hierarchikusan felépülő funkcionális egységekből állt, a központi számítógéphez pedig multiplexorból és speciális kialakítású…
![](http://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/iTF_ikon-e1518387258324.jpg)
Digirad
The target computer DigitalControland Data Processing(Digirad) was developed by the Economic and Systems Research Group of the KSH (GRKCS) for central computer production control and information systems of large enterprises. The target computer consisted of hierarchically structured functional units, and…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/EDLA-II.jpg)
EDLA célszámítógép
Ez a hazai tervezésű és fejlesztésű célszámítógép kétféle – elektroncsöves, majd félvezetős (kép) – változatban készült, azonban mindkettő megmaradt prototípus szinten. Korlátozott programozási lehetőségei és a tárolt program hiánya miatt nem tekinthető számítógépnek.
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/EMG666-2-300x189.jpg)
EMG 666 számológép
A számológépnek tulajdonképpen két változata volt: a 666 és a 666B, ezek azonban csak alkatrész-választékban különböztek, és bár LSI tokokat is tartalmaztak, alapvetően TTL áramkörökből épültek fel. Korlátozott programozási lehetőségeik és univerzalitásuk hiánya miatt – a számítógépekét megközelítő képességeik ellenére…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/EMG-777_1.jpg)
EMG 777 programozható grafikus számológép
Eredetileg az EMG 666 számológép korszerűsítésének indult fejlesztés a számos újítás révén számítógép-szintű eszközt eredményezett (kép), és csak korlátozott programozási lehetőségei miatt soroljuk a számológép kategóriába.
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/EMG-830-1.jpg)
EMG 830 számítógép
Az Elektronikus Mérőműszerek Gyárában (EMG) 1969-ben megépült középkategóriájú EMG 830 számítógép az első - és azóta is egyetlen - teljes mértékben hazai fejlesztésű, félvezető elemeket alkalmazó számítógép volt.
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/Hunor-301-251x300.jpg)
EMG Hunor 301 számológép
A hazai elektronikai ipar egyik "zászlóshajója", az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára (EMG), az 1970-es évek elején bocsátotta ki első sorozatgyártásba került számológépét. Ennek tapasztalatai alapján, az LSI technika kihasználásával, született meg Hunor 301 asztali számológép.
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/Hunor-131-300x223.jpg)
EMG Hunor számológép-család
Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára (EMG) Fejlesztési csoportjának vezetése jól érzékelte, hogy a nagy számolási igényű munkahelyeknek szükségük van megbízatóan működő elektronikus számológépekre Ezért indította az 1960-as évtized első felében a Hunor-programot, amelynek keretében 16 elektronikus számológép-modellt fejlesztettek ki, köztük a…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/Enterprise-2-300x188.jpg)
Enterprise 128 háziszámítógép
A számítógépet tulajdonképpen az Intelligent Software Ltd. (Anglia) cég fejlesztette ki, de az Enterprise Computers Ltd. (Anglia) forgalmazta. Két változatuk az EP64, illetve az EP128, csak a főtár méretében és az operációsrendszer-változatban különbözött. Az alábbiakban az EP128 modellt ismertetjük (kép).
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/Floppymat-300x245.jpg)
Floppymat-SP célszámítógép
A VILATI eredeti feladatköre szerint főleg számjegyes vezérlésű (NC) szerszámgépek elektronikáját állította elő. Az 1980-as évek elején azonban Prepamat néven kifejlesztettek egy számítógépes adat-előkészítő berendezést, és ennek sikerén felbuzdulva hozták létre a Floppyxmat, majd rövidesen ennek továbbfejlesztett változatát, a Floppymat-SP…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/GD71-291x300.jpg)
GD 71 grafikus megjelenítő
A megjelenítőt (kép) a SZTAKI-ban fejlesztették ki, elsősorban számítógéppel segített tervezési (CAD) munkák támogatására.
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/Gepard-300x251.jpg)
Gepárd 8 telex-számítógép
A Triton Számítástechnikai és Távközlési Kisszövetkezet az 1980-as évtized közepén fejlesztette ki és gyártotta – a nálunk addig használatos mechanikus géptávírók helyett – a Gepárd fantázianevű telex-számítógépeket. Az ezekkel szerzett tapasztalatai révén a jogutód Triton Kft. az 90-es évek elején…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/Homelab-1-300x195.jpg)
Homelab háziszámítógép-család
A Homelab háziszámítógép-család "szülei" egy lelkes fiatal magyar tizenéves amatőr testvérpár, Lukács József és Lukács Endre. Az első, nem túl sikeres sorozat hibáit kijavítva született a HomeLab-2, ami Aircomp 16 néven került kereskedelmi forgalomba. A továbbfejlesztett HomeLab-3 változatot a fejlesztők…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/honeywell_2200-1-300x166.jpg)
Honeywell 200 számítógépcsalád
A Honeywell International Inc. (USA) 1963-ban jelentette be a 200-as gépcsaládot, de a gépeket Franciaországban gyártották, és 1970-ig 10 modellt dobtak piacra, mindvégig kemény konkurenciaharcban az IBM 1400-as modellekkel. Az alábbiakban a család második tagját, a H-2200 modellt ismertetjük (kép).
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/HB-66-300x244.jpg)
Honeywell-Bull 66 számítógépcsalád
Az Államigazgatási Számítógépes Szolgálat (ÁSZSZ) úgy kerülte meg a fejlett technológiai termékek beszerzését akadályozó embargó-korlátokat, hogy az 1970-es évtized elején először két – HB 66/60 és HB 66/20 (a képen a gépteremben) –, a későbbiekben még további két – HB 66/40…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/HP-1000jpg.jpg)
HP 2100/1000 számítógépcsalád
A Hewlett-Packard Company (HP) miniszámítógép-sorozatának első modellje, a mikroprogramozható HP 2100 1966-ban jelent meg, majd 1970-től — az asztali számítógépek elődjeként, mint valósidejű számítógép — HP 1000 néven futott tovább. Főleg nagyobb teljesítményű nagygépek szatellitjeként használták 1990-ig. Az alábbiakban a…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/HT_680X-768x5631-300x220.jpg)
HT 680X mikroszámítógép
A Híradástechnika Szövetkezet az 1970-es évek második felétől bocsátott ki számítástechnikai termékeket. A HT 680X jelzésű professzionális, moduláris felépítésű mikroszámítógép olyan egységes logikai, elektromos és mechanikai specifikációval rendelkező elemekből állt, amelyekből egy adott feladat megoldásához legjobban illeszkedő berendezést lehetett összeállítani.…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/HT-PTA.jpg)
HT PTA-4000+16 zsebszámítógép
AZ 1980-as évek elején még nyögtük az embargó hátrányait, de a nyugati technológiák másolása megengedett volt. Ebben élen járt a (HT), ahol – többek között – így született meg a PTA-4000 célszámítógép. Mivel a gépbe a gyártó 16 KB RAM…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/Untitled-1.jpg)
HT-1080Z iskola-számítógép
A ezzel a számítógéppel nyerte meg az első iskola-számítógép pályázatot, majd ezzel a géppel szerelték fel állami pénzen a középiskolák nagy részét.
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/IBM-1403-1-287x300.jpg)
IBM 1403 sornyomtató
A sornyomtatót 1959-ben vezették be, még az 1400-as sorozatú gépekhez. Rendkívül hosszú életű alkotás volt, még a 370-es rendszert is megélte. Érdekessége, hogy kalapácsok nem a festékszalagra ütöttek, hanem a papírt nyomták a festékszalaghoz.
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/IBM-3278-300x225.jpg)
IBM 3270 videoterminál család
Az első modell képernyőjének színe nyomán "zöld képernyősnek" becézett család modelljei megszakítási kérelmekkel vezérelt blokkos adatcserét bonyolítottak le a főszámítógéppel, az átviteli sebesség növelése érdekében legtöbbször koaxiális kábelen keresztül. A család legnépszerűbb megjelenítője az alább ismertetendő 3278 modell volt (kép).
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/IBM-3420-168x300.jpg)
IBM 3420 mágnesszalagos adattárcsalád
Az International Business Machines Co. () 1970-től bocsátotta ki mágnesszalagos adattároló berendezéseit. Az adattárcsalád két fő egysége a 3803 kódszámú vezérmű és a 3420 kódszámú szalag-meghajtó (kép). Az utóbbinak három-három 7-, illetve 9-sávos modellje létezett, 3, 5, 7, illetve 4,…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/IBM_360-219x300.jpg)
IBM 360/40 számítógép
Az 1970-es években piacra került rendszerek közül egyértelműen az IBM 360 gépcsalád gyakorolta a legnagyobb hatást a számítástechnika fejlődésére. A szigorú embargó korlátok miatt Magyarországon csak a 360/40 modell (felső kép) volt beszerezhető, így nálunk gyakorlati jelentőségük csak ezeknek a gépeknek…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/IBM-1311-250x300.jpg)
IBM mágneslemezes adattárcsalád
Az International Business Machines Co. (IBM) 1962-től gyártott különböző számítógépeihez cserélhető-mágneslemezes adattárolókat, először az alábbiakban ismertetendő – formája miatt a köznyelvben “mosógépnek” becézett – 1311 kódszámú meghajtót (kép), amely az IBM 1316 típusjelű mágneslemezen kétmillió karakter tárolására volt alkalmas. A…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/2021/08/IBMPC_XTAT-216x300.png)
IBM PC family of computers
IBM, the world's largest computer manufacturer, entered the personal computer market with the PC 1050, released in 1981. Its global success was due to the modular design of the machine, which made it easy to expand and adapt to the…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/2021/08/IBMPC_XTAT-216x300.png)
IBM PC számítógépcsalád
A nagygép-gyártó világcég IBM, az 1981-ben kiadott PC 1050 modelljével lépett be a személyi számítógépek piacára. A világsiker a gép moduláris felépítésének köszönhető, aminek révén könnyen lehetett bővíteni és hozzáigazítani a felhasználók igényeihez (és pénztárcájához). Továbbfejlesztett változatai (Xt, AT, PS/2)…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/ICT_1905-1-300x189.jpg)
ICT 1905 számítógép
Az International Computers and Tabulators (ICT), később International Computers Limited (ICL), az 1960-as évtized első felében jelent meg a piacon az 1900-as gépcsalád — fokozatosan egyre nagyobb teljesítményű — gépeivel. Az 1905 modell (kép) a sorozat közepes teljesítményű tagja volt.
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/2019/06/CDP.jpg)
Image work (CDP)
An external (peripheral) device(Colour Display Processor) developed at the SZKIallows computer processing of analogue images (camera image, space image, photograph etc.) - after digitisation ( bottom of the picture; above a colour monitor connected to it)
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/KOMPI_ipt-002.jpg)
IPT-002 (“Kompi”) microcomputer
With the microcomputer, nicknamed "Kompi", Triton Ltd wanted to join the rapidly growing domestic computer market, mainly because of its low cost, and therefore integrated the central unit with the keyboard.
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/KOMPI_ipt-002.jpg)
IPT-002 (“Kompi”) mikroszámítógép
A "Kompi" becenevű mikroszámítógéppel a Triton Kft kívánt csatlakozni – elsősorban olcsóságával – a rohamosan növekvő hazai számítógépes piachoz, ezért a központi egységet egybeépítette a billentyűzettel.
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/2019/06/CDP.jpg)
Képmű (CDP)
Az SZKI-ban kifejlesztett külső (periférikus) eszköz (Colour Display Processor) analóg (kamerakép, űrfelvétel, fénykép stb.) képek – digitalizálás utáni – számítógépes feldolgozását teszi lehetővé (a képen alul; felette egy hozzákapcsolt színes monitor)
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/Kodex-2000-300x207.jpg)
KODEX 2000 célszámítógép
A számítógép lényegében elektromos írógép-vezérlő célgép, amelyet a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) fejlesztettek ki, alapvetően szövegszerkesztési feladatokra. Gyártásba a KONTAKTA Alkatrészgyárral kötött együttműködési megállapodás keretében került. Az alaprendszer házának felhasználásával, a Tüzeléstechnikai Kutatóintézet (TÜKI) módosított változatot fejlesztett ki, hőkamera vezérlésére.
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/LabSys80.jpg)
Labsys 80 számítógép
A Labor Műszeripari Művek (később az SzKI leányvállalataként Sci_L) – számos különféle elektronikus eszköz gyártási tapasztalataira alapozva –, 1983-ban jelentette be ezt az első (és egyetlen), sikeres számítógépét
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/M-3_dobok-300x215.jpg)
M-3 dobtárak
A dobtár eredetileg az első hazai elektroncsöves számítógép (M-3) főtára volt (bal kép). Az MTA KKCS-ben azonban jelentősen átdolgozták az eredeti szovjet terveket, illetve hozzáigazították a hazai alkatrész-beszerzési lehetőségekhez, valamint kifejlesztettek egy nagyobb kapacitású dobtárat is (jobb kép).
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/1_M_3-300x177.png)
M-3 számítógép
Az első hazai elektroncsöves számítógép, az M-3, szovjet tervek alapján épült meg. A munkát 1957-ben kezdte meg az MTA KKCS, ennek során hazai alkatrészbázisra tervezték át a gépet, és több külső eszközt illesztettek hozzá, köztük az eredeti, később a saját fejlesztésű…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/M08X-1-300x178.jpg)
M08X személyi számítógép
Az Számítástechnikai Koordinációs Intézetben (SZKI) kifejlesztett számítógép az első, hazai fejlesztésű személyi számítógépek egyike
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/MERA.jpg)
MERA 9150 célszámítógép
Az 1970-es évek végén megjelent lengyel gyártmányú MERA 9150 adat-előkészítő rendszerben (kép) a feldolgozandó adatokat mágneslemezre rögzítették. A vezérlő miniszámítógép legfeljebb 32 terminált tudott kiszolgálni.
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/MESZ-1-300x206.jpg)
MESZ-1 számológép
A Budepesti Műszaki Egyetemen (BME), Kozma László vezetésével, 1956-ban kezdték építeni elektromágneses jelfogókból (relékből), a MűEgyetemi SZámológép-1 elnevezésű első magyar programozható számológépet, ami azért nem lett "számítógép", mert egyrészt nem elektronikus, másrészt a programokat nem tudta tárolni.
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/Microvax-II-246x300.jpg)
Microvax számítógépcsalád
A Digital Equipment Corporation (DEC) a VAX (Virtual Address eXtension) módszert a mikroprocesszoros MicroVax gépcsaládban mutatta be, első ízben valósítva meg az "utasításkészlet-architektúrát" (Instruction Set Architecture). Az 1984-ben megjelent szerény igényű (low end) MicroVAX I modellt 1985-ben követte az alább…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/Minszk-2-300x229.jpg)
Minszk-2 számítógép
A Minszk gépcsalád gépei (Minszk-2, , ) germánium (pnp) tranzisztorokkal épültek fel, ezért az áramköri kártyák igen sok helyet foglaltak el: egy gép 3-5 nagy (ruhás) méretű szekrényben fért el. Jellemzően egy teljes kártya kb. annyi logikai egységet tartalmazott, mint…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/34_Minszk_22-e1493357645854-300x166.jpg)
Minszk-22 számítógép
A gép a javított és korszerűsített változata (kép). Érdekességképpen megjegyezzük, hogy karakter szervezésű változata néven jelent meg, 1970 körül.
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/Minszk-23-300x162.jpg)
Minszk-23 számítógép
A Minszk-23 egyedi félvezetőkből felépített (második generációs), középkategóriás üzleti decimális számítógép volt, ám felépítése és parancsrendszere teljesen eltér a többi Minszk-xx számítógépekétől, lényegében az IBM 1400 számíógépcsalád megfelelő tagjának klónja.
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/Minszk_32-300x235.jpg)
Minszk-32 számítógép
A Minszk-számítógépcsalád legnagyobb és legnépszerűbb tagja az elődével () azonos technológiával készült, de architektúráját lényegesen áttervezték.
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/Mitra_15-135x300.jpg)
Mitra 15 számítógép
A Mitra-családot a CII (Compagnie Industrielle pour l'Informatique) cég kezdte fejleszteni 1971-ben, folyamatirányítási célokra; majd 1975-től – miután a cég beolvadt a Honeywell-Bull vállalatba – az utódcég SEMS (Société Européenne de Mini-Informatique et de Systèmes) folytatta a gyártását és a…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/2020/06/MOBI-cseretar-191x300.jpg)
MOBI family of handheld target computers
The MOBI-X (top left) is a Hungarian-developed 8-bit data collection target computer for personal computers, which was ahead of its time, and was the first PDA (Personal Digital Assistant) to be used worldwide. An improved version of MOBI-85. Its functional…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/2020/06/MOBI-cseretar-191x300.jpg)
MOBI kézi célszámítógép-család
A MOBI-X (bal felső kép) magyar fejlesztésű, személyi számítógépekhez illeszthető, 8 bites adatgyűjtő célszámítógép, amely a maga korában megelőzte, a később világszerte elterjedt PDA (Personal Digital Assistant) eszközöket. Továbbfejlesztett változata a MOBI-85. Funkcionális utóda a PREFIX-2000 (vázlatrajz, jobb felső kép), …
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/Muszertechnika-300x196.jpg)
Műszertechnika XT személyi számítógép
Bár a Műszertechnika Szövetkezet saját fejlesztésű számítógépet is gyártott (Transmic-8), ezt a gépet – amely az IBM PC XT másolata –, többnyire távol-keleti országokból beszerzett alkatrészekből összeszerelve és "felülmatricázva" dobta piacra.
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/Elliott-803B_2-300x120.jpg)
National-Elliott 803B számítógép
Az angol gyártmányú 803-sorozatból Magyarországra két gép érkezett, ezek voltak nálunk az első félvezetős számítógépek.
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/ODRA1204-300x190.jpg)
ODRA 1204 számítógép
A gép a lengyel ELWRO cég saját fejlesztése. A különböző ODRA modellek 1968-1982 között a hazai felsőoktatási intézmények meghatározó géptípusai voltak.
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/PDP-11_34-97x300.jpg)
PDP 11 számítógépcsalád
A Digital Equipment Corporation (DEC) PDP 11 családjának jellemzője a 16 bites architektúra. Két fő változatukat a belső sínrendszer — Unibus, illetve Q-bus — különbözteti meg; ezen belül a modellek is általában két változatban, viszonteladók részre, illetve otthoni használatra készültek.…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/Practicomp-300x296.jpg)
Practicomp 4000 kisszámítógép
Jócskán megelőzve a személyi számítógépeket, a az 1970-es évtized elején kezdte kifejleszteni ezt a kisgépet. Nem lévén elődje, "saját bőrükön" szerzett tapasztalatok alapján építették; legtöbb gondot a főtár kialakítása okozta. Főleg emiatt maradt el a remélt siker, és a fokozatosan…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/Primok-1-210x300.jpg)
Primo mikroszámítógép-család
A billentyűzet típusától és a monokróm/színes megjelenítőtől függően négyféle: A ("zöld" és "piros"): "érintős" billentyűzet, monokróm, B: nyomógombos billentyűzet, monokróm, C: "érintős" billentyűzet, színes, Pro/Primo nyomógombos, színes, korszerűbb alkatrészekkel szerelt modellt fejlesztetek ki. A képen az egyes modellek a fenti…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/Proper_16-265x300.jpg)
Proper 16 személyi számítógép
A Számítástechnikai Koordinációs Intézetben (SZKI) kifejlesztett Proper 16 ("Professional Personal Computer") a világ egyik első IBM PC-klónja, egyben Európa első XT-klónja volt
![](http://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/iTF_ikon-e1518387258324.jpg)
R12 computer
Within the framework of the ESCR, two companies - SZKI and VIDEOTON - have developed R12 computers in our country; both have essentially created an upgraded and extended version of R10. Unfortunately, there is no valuable documentation on the computers,…
![](http://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/iTF_ikon-e1518387258324.jpg)
R15 computer
As the machines of the ESZR-Iseries failed to catch up, the ESZR-II series was launched, to which Hungary joined with the R15 computer developed at SZKI. Unfortunately, there is no valuable documentation left on the computer, so the product sheet…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/R20-22-157x300.jpg)
R20 és R22 számítógép
Az R20 (felső kép) – hivatalos nevén EC-1020 – számítógép volt az első ESZR gép Magyarországon; "ikertestvére", az azonos architektúrájú (és kinézetű), de korszerűbb alkatrészbázison felépült R22 (alsó kép) – hivatalos nevén EC-1022 – pedig az első sorozat legnépszerűbb terméke…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/2021/10/R21_NDK.png)
R21 computer
The GDR took the original objectives of the ERA seriously and started to build software-compatible computers with the IBM 360 family of machines, based on the documentation of the operating system they had acquired. The R21 was intended as a…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/2021/10/R21_NDK.png)
R21 számítógép
Az NDK-ban komolyan vették az ESZR eredeti célkitűzéseit, és az IBM 360 termékcsalád gépeivel – az operációs rendszer megszerzett dokumentációja alapján – szoftver szinten kompatibilis számítógépeket kezdtek építeni. Az R21-et "tanulógépnek" szánták (kép) az R40 megépítése előtt.
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/R30_2-300x144.jpg)
R30 számítógép
Az ESZR I sorozatnak ez a modellje jelent meg másodiknak Magyarországon. (A képen egy tipikus gépterem, jobboldalt a központi egység szekrénye.)
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/R32-300x186.jpg)
R32 számítógép
Az ESZR I sorozat "mostohagyermeke" Lengyelországban született, de – bár mindenben megfelelt a műszaki követelményeknek és sikerrel approbálták –, a Szovjetunióba nem kapott bebocsátást.
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/R35-300x181.jpg)
R35 számítógép
Magyarországon ez volt az ESZR II sorozatból az első számítógép
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/2021/10/R40-300x200.png)
R40 computer
In the GDR, the original objectives of the ERA were taken seriously and computers compatible with the IBM 360 family of products were built. Although the R40 hardware was also based on the slightly modified operating system, it was essentially…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/2021/10/R40-300x200.png)
R40 számítógép
Az NDK-ban komolyan vették az ESZR eredeti célkitűzéseit, és az IBM 360 termékcsalád gépeivel szoftver szinten kompatibilis számítógépeket kezdtek építeni. Bár az R40 hardver alapjául is a kis mértékben módosított operációs rendszer szolgált, lényegében eredeti fejlesztés volt (kép).
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/R45.jpg)
R45 computer
One of the most successful examples of the ESZR II range is a tribute to the engineers at the Kazan factory.
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/R45.jpg)
R45 számítógép
Az ESZR II soroztának egyik legsikeresebb példánya a kazanyi gyár mérnökeit dicséri.
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/32_Razdan_szamitogep_es_magnesszalagos_egysegei-300x200.jpg)
Razdan-3 számítógép
A központi intézményektől távoli Örményországban kifejlesztett gépet tervezői a túlbiztosított robusztus felépítés és méretek, valamint egyedi mágnesszalag-kezelési technika révén kívánták katonai célokra is alkalmassá tenni
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/Rosytext-283x300.jpg)
Rosytext célszámítógép-család
A család gépeit szövegszerkesztéshez készült "számítógépesített írógép"-nek lehet nevezni, amelyek — a kényelmes és könnyű használat érdekében — egyre több műszaki újítást és programozási lehetőséget tartalmaztak, a belső lényeg változtatása nélkül. A célrendszerek személyi-számítógépen alapulnak; a képen balról jobbra: Rosy…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/Siemens_4004_45-300x198.jpg)
Siemens 4004 számítógépcsalád
A Siemens AG — az RCA Corporationnal (USA) kötött szerződés alapján — az 1960-as években indította útjára a 4004 gépcsaládot, amelynek modelljei — nagy megbízhatóságuk okán — Európa-szerte közkedveltségnek örvendtek. Magyarországra az évtized végén került a 4004/45 számítógép, a Számítástechnikai…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/Sinclair-QL-300x148.jpg)
Sinclair QL számítógép
A mikrovilágban a "kvantum-ugrás" olyan állapotváltozást jelent, amely sérti a klasszikus fizika energiamegmaradási törvényét. Nem tudni, hogy Clive Sinclair tudott-e erről, mindenesetre ezt a gépet olyan "mennyiségi ugrásnak" (QL: quantum leap) szánta, amely magas szinten használható, de elérhető árú és…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/Sorcerer-300x189.jpg)
Sorcerer háziszámítógép
Az Exidy cég (USA) a Sorcerer megjelenése előtt az otthoni és a játéktermi videojátékok gyártásában szerzett hírnevet magának. A gép fejlettebb volt, mint az akkor sikeres TRS-80 és Commodore PET gépek, de – főleg a marketing hiánya miatt – viszonylag…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/Syster.jpg)
Syster és Varyter mikroszámítógép
A "testvéreket" a -ban tervezték és a Microkey Kutatási, Fejlesztési Termelési Társulás gyártotta, de mind a gyártási, mind a forgalmazási tevékenységet az Intézet COSY Műszaki Fejlesztő Leányvállalata irányította. A két modell architektúrája, szerelése és külső felépítése azonos; további közös jellegzetességük,…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/Szegedikatica-300x191.jpg)
Szegedi katicabogár
A katicabogár alakú műállatot a feltételes reflexek tanulmányozása céljából készítették a Szegedi Tudományegyetemen ().
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/Szegedi-gep-155x300.jpg)
Szegedi logikai gép
A logikai gép speciális cél-számológépnek tekinthető, és előkészítésnek komplexebb gépek kifejlesztésére. A zseniális elvi újítás abban áll, hogy a logikai értékeknek nem feszültségszintek, hanem rövidzárak felelnek meg, így igazolva, hogy huzalozott géppel is lehet aritmetikai műveleteket végezni
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/SM-4-300x300.jpg)
SzM-4 számítógép
A Lengyelországban kifejlesztett számítógép a PDP 11/40 klónja, amelyet főleg Ukrajnában (СМ-4 ЭВМ néven), de Bulgáriában és nálunk is gyártottak
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/Tandem_11.jpg)
Tandem K2000 számítógépcsalád
A Tandem Computers Inc. cég 1976-ban bocsátotta ki első Tandem NonStop (TNS) — mai szóhasználattal hibatűrő — rendszerét, amely különböző számú (nem is midig lokális) hálózatba kapcsolt, egymástól független kisszámítógépekből állt, avégett, hogy egy hardver vagy szoftver hiba előfordulása esetén…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/Terta-TAP-300x210.jpg)
TAP-34 (Computerta) személyi számítógép
A Telefongyárban készült TAP-34 ("Teletype Abonents Point") a kevés, teljesen magyar tervezésű és gyártású számítógépek egyike. A fő integrált áramköröket a Tungsram, külső eszközeit az Orion és a MOM gyártotta; néhány alkatrészt más országokból importáltak. Amint neve is mutatja, főleg nagyobb…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/TI-59.jpg)
TI-5x zsebszámológép-család
Noha a gépcsalád modelljeinek architektúrája azonos volt, a TI-59 "lesöpörte az asztalról" első két testvérét (TI-58, TI-58C), tárkapacitásának méreteivel és mágneskártya-olvasójával. A maga nemében ez volt a világon első, LED kijelzős és valóban programozható számológép; programozási lehetőségeit tekintve pedig a…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/Toshiba-300x288.jpg)
Toshiba T1200 táblagép
A Toshiba Corporation (Japán) — a T1100 és a T1100+ modell után — ezzel a továbbfejlesztett, hordozható változattal (kép) próbált betörni a 8-bites számítógépek piacára, de speciális megoldása, és (viszonylag) lassú képernyő-kezelési technikája miatt nem sok sikerrel.
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/TPA_1001.jpg)
TPA 1001 számítógép
A TPA (Tárolt Programú Analizátor) -sorozat eredetileg különböző valósidejű feladatok megoldásához szükséges, kis teljesítményű számítógépekből állt. Az 1960-as évtized második felétől azonban a KFKI Mérés- és Számítástechnikai Kutatóintézetben (MSZKI) úgy döntöttek, hogy – előzetes megállapodás alapján – a Digital Equipment…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/2020/08/TPA-70-110x300.jpg)
TPA 70/25 computer
In the KFKI Measurement and Computing Research Institute(MSZKI) - based on the development experience of the successful TPA-11 computer family - developed its own, independently designed, state-of-the-art 16-bit minicomputer called TPA 70/25 between 1970-75
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/2020/08/TPA-70-110x300.jpg)
TPA 70/25 számítógép
A KFKI Mérés és Számítástechnikai Kutató Intézetében (MSZKI)– a sikeres TPA-11 számítógépcsalád fejlesztési tapasztalatainak birtokában – 1970-75 között saját, önálló konstrukciójú, korszerű 16 bites miniszámítógépet fejlesztettek ki TPA 70/25 néven
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/TPA-XP1.jpg)
TPA XP-1 számítógép
Miután 1990-ben lényegesen enyhítették az embargót, a hazai fejlesztésű gépek piaci versenyképessége kérdésessé vált; emellett általánosan elterjedt a mikroprocesszorok használata. A Műszaki és Számítástechnikai Kutatóintézetében (MSzKI) ezért sínrendszerekkel összekötött, többprocesszoros számítógép fejlesztésébe kezdtek.
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/TPA-1140-300x181.jpg)
TPA-11 számítógépcsalád
1975 táján a MTA KFKI Mérés- és Számítástechnikai Kutató Intézete (KFKI MSZKI) – hosszas belső viták után – irányt váltott és feladta a TPA-70-nel megindult saját, önálló hardver és szoftver fejlesztési vonalat: áttértek a Digital Equipment Corporation (DEC) PDP-11 (16…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/2021/07/TPA-11-440-1-202x300.jpg)
TPA-11/440 computer
Taking advantage of the successes and lessons learned from the TPA-11 family of computers, during the 1980s the KFKI Measurement and Computing Research Institute(KFKI MSZKI) started to develop 16 and 32-bit computers based on LSI technology on two lines, which are…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/2021/07/TPA-11-440-1-202x300.jpg)
TPA-11/440 számítógép
A TPA-11 számítógépcsalád sikereit és tanulságait kihasználva, a '80-es évtized során a KFKI Mérés és Számítástechnikai Kutató Intézetében (KFKI MSZKI) két vonalon kezdtek fejleszteni LSI technológián alapuló 16 és 32 bites számítógépeket, amelyeket a nagy sebességű, 32 bites szinkron sínrendszer (Xbus)…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/2021/07/TPA_56_1-2-300x238.png)
TPA-11/56x computer
Building on the successes and lessons learned from the TPA-11 family of computers, during the 1980s the KFKI Measurement and Computing Research Institute(KFKI MSZKI) started to develop 16 and 32-bit computers based on LSI technology on two lines, related to…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/2021/07/TPA_56_1-2-300x238.png)
TPA-11/56x számítógép
A TPA-11 számítógépcsalád sikereit és tanulságait kihasználva, a ’80-es évtized során a KFKI Mérés és Számítástechnikai Kutató Intézetében (KFKI MSZKI) két vonalon kezdtek fejleszteni LSI technológián alapuló 16 és 32 bites számítógépeket, amelyeket a nagy sebességű, 32 bites szinkron sínrendszer…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/Unipc.jpg)
Unipc célszámítógép
A célszámítógép kizárólag elektronikusan (át)programozható IC tokok (EPROM) beégetésére szolgált.
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/URAL-2-300x130.jpg)
Ural-2 számítógép
Az Ural számítógépcsalád első nemzetközileg elismert tagját, az Ural–2 számítógépet (kép) az 1950-es évek második felében fejlesztették ki.
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/VAX-9000-1.jpg)
VAX 9000 számítógépcsalád
A Digital Equipment Corporation (DEC) első nagygépével (mainframe) – a korábban sikeres VAX (Virtual Address eXtension) módszert továbbfejlesztve – új gépcsaládot kívánt kialakítani, de nem sikerült beváltania a reményeket, ezért néhány modell után leállították a gyártását Az alábbiakban a VAX…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/VAX-11-780.jpg)
VAX-11 számítógépcsalád
A VAX–11 a Digital Equipment Corporation (DEC) nagy teljesítményű, 32 bites miniszámítógép-családja, a 16 bites PDP-család utódja, illetve továbbfejlesztése, amelyben a VAX (Virtual Address eXtension) módszert kombinálták utasításkészlet-architektúrával (Instruction Set Archteture) Az alábbiakban a család első első tagját, a VAX–11/780…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/VT-20_IV-232x300.jpg)
VT 20 miniszámítógép-család
A három tagú gépcsaládot a VDDS (Videoton Data Display Station) videoterminál-családból fejlesztették ki, megfelelő háttértárak illesztésével és a főtár jelentős kibővítésével. Alaptípus a VT 20 miniszámítógép (bal felső kép), ennek mikroprocesszoros továbbfejlesztése a VT 20/A (jobb felső kép), csúcsmodellje a többprocesszoros…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/vt_32-300x194.jpg)
VT 32 grafikus munkaállomások
A VIDEOTON 1986-ban kezdte meg a VT 32xx termékcsalád kifejlesztését, amelynek két modelljét, a VT 32 (bal kép) és a VT 320 (jobb kép) grafikus munkaállomást ismertetjük.
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/VT-nyomtatok-300x230.jpg)
VT nyomtatócsaládok
A VIDEOTON 1973-87 között négyféle karakterhengeres (KH, felső 3 kép) karakterszalagos (KS, középső 1. és 2. kép) tűmátrixos (TM, alsó 3 kép) és lézersugaras (LS, középső 3. kép) nyomtatócsaládot fejlesztett ki és hozott forgalomba.
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/VT-PC.k-1-254x300.jpg)
VT PC-család
Az IBM első személyi számítógépeinek (PC XT, PC AT) megjelenését követően a VIDEOTON – piaci pozícióinak megtartása érdekében – elhatározta a két típussal kompatibilis személyi számítógépek hazai előállítását; az XT-t VT 110 (bal feslő kép), az AT-t VT 160 (alsó…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/VT-R10-123x300.jpg)
VT R10 miniszámítógép
Az R10 a francia SEMS (Société Européenne de Mini-Informatique et de Systèmes) cég Mitra 15 számítógépének licenc alapú, saját tervezésű továbbfejlesztése, korszerűbb áramköri elemek felhasználásával, és lényegesen bővebb alkalmazási programválasztékkal
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/VT-R11_1-214x300.jpg)
VT R11 számítógépcsalád
Bár a francia Mitra 225 számítógép alapján továbbfejlesztett számítógépet nem honosították (approbálták) az ESZR-ben, de az (approbált) R10 utódjaként – kétoldalú megállapodások alapján – sikerrel forgalmazták a KGST tagállamokban, különösen a Szovjetunióban (felső kép). Az R11R ennek a számítógépnek a…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/R5-1.jpg)
VT R5 mikroszámítógép
A gép első hazai kísérlet volt a cím nélküli (asszociatív) programozású számítógépek megvalósítására.
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/VT-TVC_1-249x300.jpg)
VT TVC tévé-számítógép
A VIDEOTON a TVC számítógépet az 1985-1988 között gyártotta, az Iskola-számítógép program keretében. A gép három változatban készült, amelyek a főtár méretében (felső kép: 32K, 64K; alsó kép: 64K+) és az alaplapjukban különböztek egymástól.
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/VT_9terminel-205x300.jpg)
VT videoterminál-család
A VIDEOTON székesfehérvári gyárában 1971-től foglalkoztak különféle megjelenítők fejlesztésével és gyártásával, a mikroprocesszorok megjelenése azonban új lehetőségeket kínált. A majd két évtizedes fejlesztési munkák 9 modellt eredményeztek, amelyeket egyetlen családnak tekintettek (a képen a bal felső sarokból indulva, sorfolytonosan): VT…
![](https://dev.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/ZX_Spectrumok-146x300.jpg)
ZX mikroszámítógép-család
A ZX modelleket a sir Clive Sinclair által alapított Sinclair Research cég gyártotta és forgalmazta. A ZX Spectrum közel 10 évig volt piacvezető Európában és az USA-ban. Az alábbiakban a ZX80, a ZX81 (fent) a ZX Spectrum (közpen) és a…