Proper 16 személyi számítógép

A Számítástechnikai Koordinációs Intézetben (SZKI) kifejlesztett Proper 16 (“Professional Personal Computer”) a világ egyik első IBM PC-klónja, egyben Európa első XT-klónja volt

Kategória:
Személyi számítógép
Technológia:
Közepes alkatrész-sűrűségű IC tokos
Származás:
hazai
Létrehozás:

Az IBM 5150 PC-XT saját fejlesztésű klónja

Fejlesztő:
SZKI
Tervező:
Faix Gábor vezető hardver tervező
Gyártó:
Vörös Csillag MgTsz, Perőcsény
Forgalmazta a Sci-L, az SZKI leányvállalalta

Használat

Működési idő:
Bemutatkozás: 1982, nemzetközi bevizsgálás 1983.
Működő darabszám:
~200 db
Ár:
Konfigurációtól függően 420000 Ft - 1320000 Ft

Felépítés

Központi egység

Bájt szervezésű gép: 8 bpB

  • vezérmű:
    • Intel 8080-kompatibilis mikroprocesszor, órajel 4,77 MHz
    • 16 bites belső, 8 bites adatsín
    • segédprocesszorok:
      • kijelzővezérlő (~Motorola 6545)
      • hajlékonylemez-vezérlő ( 1 – 4 meghajtóhoz)
      • opcionálisan nyomtatóvezérlő + V.24 soros vonali illesztő (9600 baud)
      • opcionálisan merevlemez-vezérlő (Zilog Z80 alapú önálló részegység),
  • főtár:
    • 256 KB  félvezetős RAM, 1 MB-ig bővíthető
    • 48 KB ROM (44 KB BASIC interpreter, 2 KB BIOS, 2KB karakterkészlet)
  • számolómű:
    • a mikroprocesszorba beépített ALU
    • Intel 8087 lebegőpontos koprocesszor

Periféria

  • háttértár:
    • 1-4 hajlékonylemez (5,25″), 360 / 720 kB; átviteli sebesség 250 kbps
    • opcionálisan: 5,25″-os merevlemez. 7,78 MB, illetve 22,39 MB; átviteli sebesség 5 Mbps
  • külső eszközök:
    • CRT megjelenítő (kompozit és RGB videojel)
    • angol billentyűzet
    • MP-80 mátrixnyomtató (opcionális)

 

Működés

A főtárat 64 KB-os szegmensekben lehetett elérni. Az utasítások 20 bites címrészéből 16 bit volt az aktuális szegmensen belüli cím, 4 bit szolgált az aktuális szegmens kiválasztására.

Egy program több szegmensen is elhelyezkedhetett, méretkorlátozás nélkül.

Képernyő-felbontás:

  • grafikus módban:
    • 640*200 képpont, monokróm
    • 320*200 képpont, 16 szín
  • szöveges módban:
    • 25 sor, 80 chpl, 5*7 képpontos karakterméret

Műveleti sebesség:

  • fixpontos műveletvégzés: n.a.
  • lebegőpontos szorzás: 20 μs

Programkészlet

Általános programok
  • operációs rendszer:
    • PROPOS 16 (kompatibilis az MSDOS 2.0 rendszerrel)
    • kidolgoztak Unix operációs rendszerrel kompatibilis többfelhasználós operációs rendszert is
  • fordítóprogramok:
    • assembler
    • BASIC
    • Pascal
    • Fortran
    • C
    • Cobol
    • Fortran
  • opcionálisan megvásárolható alkalmazási rendszerek (nem teljes lista):
    • PROP-F16 (szekvenciális és indexelt állománykezelő)
    • PROPVTSZ-16 (relációs adatbázis-kezelő)
    • PROPHSZR-Micro-16 (hálótervező)
    • MProlog-16 (Prolog nyelvi rendszer)
    • PROP-Matstat-16 (matematikai statisztika)
    • PROP-Greta (interaktív képszerkesztő) stb.
Egyedi programok
n.a.

Történeti érdekességek

A programkészlet széles választéka révén az alkalmazási lehetőségek messze meghaladták a korabeli, azonos kategóriájú gépekéit, a gép megérdemelten kapta az 1984. évi BNV nagydíjat. (Bár formatervezése jóval alulmaradt használati érdemein.)

Az SZKI ezt a gépet szánta a nagy reményű “Proper dinasztia” (Proper 17, Proper 18) első tagjának, ezekkel akarta meghódítani  a személyi számítógépek akkoriban kibontakozó piacát – sikertelenül. Nagy Endre, a fejlesztő-csapat egyik tagja így értékeli a helyzetet: “Csak érdekességképpen megjegyzem, hogy ez utóbbi tény egyáltalán nem a fejlesztőkön múlt, hanem sokkal inkább az akkori politikai, gazdasági és menedzsment környezeten. A PC-klón fejlesztés a Compaq cégnél akkoriban még egy pajzán gondolat sem volt, amikor nálunk, fél évvel az első IBM PC-k megjelenése után gyakorlatilag kész volt a saját fejlesztésű PC-klón; mégis a Compaq tarolta le később az egész piacot, és néhány év alatt világcég lett, képes volt még a nála nagyságrendekkel fejlettebb digitális kultúrával és termékekkel rendelkező DEC-et felvásárolni.”

A sikertelenséghez döntő mértékben hozzájárult az elrettentően magas ár. Ugyanis a konkurencia hamar rájött, hogy sokkal olcsóbban is elő lehet állítani egy ilyen kategóriájú gépet, ha  a – főleg távol-keleti – piacon beszerezhető részegységekből szerelik össze,  majd a kész gépet saját címkével “felmatricázzák”.

Források

A fejlesztés története: Faix Gábor: Proper 16 fejlesztés

Rövid ismertetés: The First Hungarian PC (angol)

Részletes ismertetés: Mikroszámítógép Magazin,1985/2. szám, 13.-15. oldal


Létrehozva: 2016.05.19. 19:55
Utolsó módosítás: 2021.01.05. 21:11