Honeywell-Bull 66 számítógépcsalád

Államigazgatási feladatok:

• központi népesség-nyilvántartás
• főhatósági adatbázisok létrehozása és kezelése

Az egész rendszer Budapesten települt: a számítóközpont és a /60 gép a Csalogány utcában, a nagyobb kiépítésű /20 gép – szatellitként ehhez kapcsolódva – a Kapás utcában; a központi géphez csatlakozó /40 a Páfrány utcában, szatellit gépe a kisebb /20R a Székely Bertalan utcában.

A terminálok városszerte, különböző államigazgatási központokban üzemeltek.

Felépítés

Központi egység

Szószervezésű gép: 1 gépi szó = 4 BpW = 32 bpW

• vezérmű: n.a.
• főtár:
  • /60 és /40: 256 KW (1 MB)
  • /20: 256 KW, illetve 128 KW
• számolómű: n.a.
• csatorna helyett hálózatvezérlők:
  • /40: DN66/32
  • /20: DN66/64, illetve DN66/32

Periféria

• háttértárak:
  • /60 és /40:
    • 6*100 MB cserélhető merevlemez
    • 4 mágnesszalag egység
  • /20:
    • 11*100 MB, illetve 6*100 MB cserélhető merevlemez
    • 6, illetve 3 mágnesszalag egység
• külső egységek:
  • /60 és /20:
    • lyukkártya olvasó
    • sornyomtató
    • gyors sornyomtató
  • /40:
    • lyukkártya olvasó
    • 2 sornyomtató
  • /20:
    • sornyomtató
• terminál hálózat:
  • 25 VTS 520 terminál
  • 18 VDT 52100 terminál

Működés

A /60 központi gépen futottak a kötegelt (batch) feldolgozások; az igények növekedésével ezt egészítette ki hálózati üzemben a /40 gép.

A hálózatot alkotó terminálok a két /20 gép között oszlottak meg, ezek interaktív üzemben működtek.

A külső (periférikus) eszközöket és a hálózati terminálokat – az IBM csatorna-koncepciójával szemben – hálózatvezérlők (vezérművek) kezelték; ezekhez az egyes nem HB-kompatibilis eszközök saját fejlesztésű VIP emulátorokon keresztül csatlakoztak.

Programkészlet

• operációs rendszer: GCOS3 (HB fejlesztés)
• fordítóprogramok:
  • Algol
  • BASIC
  • Cobol
  • Fortran
  • GMAP (assembler)
  • Jovial
  • Pascal
  • PL-1
  • Simula
• kiegészítő program: IDS (adatbáziskezelő)

Nagyobb jelentőségű alkalmazói rendszerek:

• ASTRA (hálótervezés)
• BMDP (orvosbiógiai statisztika)
• GPSS (szimulációs rendszer)
• MISTRAL (szöveges adatbázis-kezelő)
• MPS (matematikai programozás)
• Simscript (szimulációs rendszer)
• SORT/MERGE (állománykezelés, rendezés)

Történeti érdekességek

Az ÁSzSz-t a “hozta össze” hat (nem egészen önkéntesen szövetkező) országos hatáskörű intézményből – Állami Népesség-nyilvántartó Hivatal (ÁNH), Egészségügyi-,  Igazságügyi-, Mezőgazdasági- és Munkaügyi Minisztérium, valamint az MTA –, azzal a céllal, hogy országos méretű adatbázisokat alakítsanak ki az állampolgárok lényeges személyi adatairól. A későbbiekben – az alapítók intézetein kívül – használati jogot kapott még az Országos Vízügyi Hivatal, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság és a Honvédelmi Minisztérium is; az utóbbi aztán idővel magához kaparintotta a rendszerhasználat szabályozását.

Mivel a számára szükséges méretű számítástechnikai eszközöket önmagában egyik intézmény sem tudta volna megvásárolni, a MSZMP KB döntése értelmében – valutatakarékossági okokból – egy nagy rendszert kellett létrehozni, amelynek beszerzéséhez a valutát az alapító intézmények saját keretükből adták össze.

Főhatósága (KSH) megbízásából, az Infelor végezte a szervezési munkákat, a döntés-előkészítést és a megfelelő számítógép kiválasztását, valamint az üzemeltető személyzet kialakítását és betanítását. Történeti érdekesség, hogy a kiváló munka számára súlyos személyi és anyagi veszteséggel járt, mert a saját erőforrásaiból felépített új székházának első emelete és korszerű (klimatizált) gépterme az ÁSZSZ tulajdonába került.

Források

Felhasznált irodalom:

• Szelezsán János: Az ÁSzSz története
• ÁSzSz Évkönyv 1985