Hivatkozási név: MTA

Magyar Tudományos Akadémia

Típus:
Hivatal
Alapítás időpontja:
1830
Címe:
Alapítók:
  • Magyar Országgyűlés
  • Tevékenység legfőbb céljai, területe

    11 Osztálya működik:

    Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Filozófiai és Történettudományok Osztálya Matematikai Tudományok Osztálya Agrártudományok Osztálya Orvosi Tudományok Osztálya Műszaki Tudományok Osztálya Kémiai Tudományok Osztálya Biológiai Tudományok Osztálya Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Földtudományok Osztálya Fizikai Tudományok Osztálya.

    Kutatóintézetei:

    Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Filozófiai és Történettudományok Osztálya Matematikai Tudományok Osztálya Agrártudományok Osztálya Orvosi Tudományok Osztálya Műszaki Tudományok Osztálya Kémiai Tudományok Osztálya Biológiai Tudományok Osztálya Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Földtudományok Osztálya Fizikai Tudományok Osztálya

    Felső vezetői
    • Gr. Teleki József, Első elnök 1830-1955
    Meghatározó egyéniségek, kulcsszemélyek
    n.a.
    Számítástechnikai fejlesztések/termékek/Projektek
    n.a.
    Átalakulások

    1830-ban alakult meg a Magyar Tudós Társaság

    1840-ben a Magyar Tudós Társaság nevet Magyar Tudományos Akadémiára változtatták.

    Az MTA-tól a kutatóintézetek elvétele: Eötvös Loránd Kutatási Hálózat vagy rövidítve ELKH hivatalosan 2019. augusztus 1-jén felállított, működését szeptember 1-jén megkezdő kutatóintézeti hálózat Magyarországon. Vezető testületének, az ELKH Titkárságának feladata a korábban a Magyar Tudományos Akadémia szervezeti keretei közé tartozó kutatóintézetek és kutatóhelyek fenntartása, irányítása és működtetése. Irányító testületébe az elnök mellett hat tagot a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter, hat tagot pedig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke delegál. Az irányító testület első elnökévé Maróth Miklós klasszika-filológust, az MTA rendes tagját nevezték ki. A kutatóintézeti hálózat és a titkárság felállítását és működésének feltételeit a 2019. évi LXVIII. törvény határozza meg.

    Innentől kezdve a korábbi MTA kutatóintézetek a következőképpen használják a nevüket:

    MTA Agrártudományi Kutatóközpont               Agrártudományi Kutatóközpont

    MTA Atommagkutató Intézet                            Atommagkutató Intézet

    MTA Bölcsésztudományi Kutatóközpont          Bölcsésztudományi Kutatóközpont

    MTA Csillagászati és Földtudományi                Csillagászati és Földtudományi

    Kutatóközpont                                                      Kutatóközpont

    MTA Energiatudományi Kutatóközpont             Energiatudományi Kutatóközpont

    MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet    Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

    MTA Közgazdasági és Regionális                     Közgazdasági és Regionális

    Tudományi Kutatóközpont                                   Tudományi Kutatóközpont

    MTA Nyelvtudományi Intézet                           Nyelvtudományi Intézet

    MTA Ökológiai Kutatóközpont                         Ökológiai Kutatóközpont

    MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet  Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet

    MTA Számítástechnikai és Automatizálási       Számítástechnikai és Automatizálási

    Kutatóintézet                                                       Kutatóintézet

    MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont            Szegedi Biológiai Kutatóközpont

    MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont    Társadalomtudományi Kutatóközpont

    MTA Természettudományi Kutatóközpont       Természettudományi Kutatóközpont

    MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont                  Wigner Fizikai Kutatóközpont

    MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája       Támogatott Kutatócsoportok Irodája

    Érdekességek

    Az Akadémia alapvető szerepet játszott a magyar számítástechnika kialakulásában. 1956-ban megalakította a Kibernetikai Kutató Csoportot. Ennek keretei között kezdte el 1960-ban működését az M-3, Magyarország első elektronikus, digitális számítógépe. 1960-ban az MTA-n létrejött az Elnökségi Kibernetikai Bizottság (Kalmár L. elnök, Frey Tamás, később Szelezsán János titkár). Az MTA számos országos jelentőségű konferencia szervezésével segítette a magyar számítástudomány fejlődését.

    MTA korábbi intézményei:

    MTA Nyelvtudományi Intézet MTA NYTI)

    MTA Gazdaság Kutató Intézet (MTA GKI)

    MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (MTA SZTAKI)

    MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (MTA WFK)

    MTA Automatizálási Kutató Intézet (MTA SZTAKI jogelődje)

    MTA Számítástechnikai Központ (MTA SZTAKI jogelődje)

    MTA Méréstechnikai és Műszerügyi Intézet (MTA MÉMI)

    MTA Méréstechnikai Központi Kutató Labor (MTA MKKL)

    MTA Központi Fizikai Kutatóintézet (MTA KFKI)

    MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet (MTA Matkut)

    MTA Kibernetikai Kutató Csoport (MTA KKCS)

    Forrásmunkák

    Létrehozva: 2018.02.02. 18:19
    Utolsó módosítás: 2022.04.21. 22:50