VT R5 mikroszámítógép

A gép első hazai kísérlet volt a cím nélküli (asszociatív) programozású számítógépek megvalósítására.

Kategória:
Mikroszámítógép
Technológia:
Egyedi félvezetős
Származás:
hazai
Létrehozás:

Új, saját fejlesztés, prototípus nélkül

Fejlesztő:
VIDEOTON Számítástechnikai Gyár, Székesfehérvár
Tervező:
Szőke László
Gyártó:
VIDEOTON Számítástechnikai Gyár

Használat

Működési idő:
Kibocsátás: 1974
Működő darabszám:
< 10
Tipikus alkalmazások:

A gép létrehozásának alapvető célja volt bemutatni, hogy cím nélküli rendszerű számítógépek is építhetők.

Kísérletképpen ügyviteli feladatokra is alkalmazták.

 

Üzemi helyek:

Hazai kutatóintézetek

Felépítés

Központi egység

  • vezérmű:  félvezetős vezérlő áramkörök
  • főtár: ferritgyűrűs RAM
  • számolómű: félvezetős műveletvégző áramkörök

Periféria

  • háttértárak: 5,25″ hajlékonylemez (MOM)
  • külső eszközök:
    • beépített monitor (Videoton gyártmány)
    • billentyűzet

Működés

A cím nélküli számítógépben a számolómű veremtárakkal dolgozott, amelyekben viszonylag  könnyű egyszerű műveleteket végezni, bár a végrehajtást a hagyományostól eltérő módon kell megfogalmazni.

Ciklust például úgy lehet végrehajtani, hogy az alapveremből egy másik verembe lép át a program, majd a ciklustörzs lefutása után visszatér a ciklust szervező alapverembe.

 

Programkészlet

Általános programok
  • operációs rendszer: nem volt
  • fordítóprogram: interpreter a Forth nyelvhez hasonló, saját fejlesztésű programnyelvhez
Egyedi programok
n.a.

Történeti érdekességek

A gépet a Videoton  eredetileg VT 1005 néven bocsátotta ki, mert ezzel kívánta igazolni, hogy képes saját fejlesztésű számítógépeket is gyártani. (Korábban csak klónokat és licenc alapú gépeket gyártottak.)

A prototípust  az 1974. évi BNV-n, sőt franciaországi kiállításokon is bemutatták, de néhány kísérleti alkalmazást leszámítva, valódi piaci kereslet nem mutatkozott, mert programozása szokatlan és nehézkes volt.

Szőke László később készített egy interpretert az R10-es gépre, amely szoftveresen valósította meg a címnélküliséget.

Források

Szőke László szóbeli közlése.

(Szőke László a NJSzT által 1973-ban szervezett  Rendszerelméleti Konferencián ismertette a cím nélküli számítógépek felépítési és működési elveit, de a kiadvány anyaga ma már nem lelhető fel.)


Létrehozva: 2016.07.06. 22:45
Utolsó módosítás: 2020.07.24. 12:04