Hivatkozási név: PMSZK-PSZTI

Pénzügyminisztérium Számítóközpont

Típus:
vállalat
Alapítás időpontja:
1969.07.01
Címe:
Budapest III. Lajos utca 1.
Alapítók:
  • Pénzügyminisztérium
  • Tevékenység legfőbb céljai, területe

    A Pénzügyminisztérium Számítóközpont (PMSZK) létrehozásának kettős célja volt: egyrészt, hogy a pénzügyi rendszer részét képező pénzügyi információs rendszer (PIR) fejlesztésének irányítója és informatikai eszközbázisának központja, másrészt, hogy a PIR-en belüli adatfeldolgozási feladatok elvégzésének alap-intézménye legyen.

    Alapfeladata volt a központi valamint a megyei önkormányzati pénzügyekkel közvetlenül összefüggő adatok folyamatos feldolgozása és ezek alapján a pénzügyi irányítás számára szükséges információk előállítása, közgazdasági-pénzügyi elemzések elvégzése. Ennek eredményes megvalósítása érdekében legfontosabb tevékenységei közé tartozott a PIR informatikai eszközbázisának mihamarabbi megteremtése, majd annak az adatfeldolgozási feladatok bővítésével összhangban történő kiszélesítése, valamint a PIR folyamatos fejlesztése, az adatfeldolgozási és információ-technológiai módszerek korszerűsítése.

    Felső vezetői
    • Háklár László, igazgató, a PIR fejlesztésének és működtetésének irányítója 1969-1987
    • Pongrácz Tibor, szervezési igazgatóhelyettes 1981-1987
    • Pongrácz Tibor, igazgató 1988-1991
    • Gergely Csaba, műszaki igazgatóhelyettes, az Intézet és a PIR eszközfejlesztésének irányítója 1969-1991
    Meghatározó egyéniségek, kulcsszemélyek
    • Bobok Endre, osztályvezető, később főosztályvezető, kb. az 1980-as évek közepéig
    • Jánosi Pál, főosztályvezető
    • Nagy Péterné, főosztályvezető, kb. 1981-től
    • Nonn Ferenc , önálló osztályvezető majd főosztályvezető
    • Peller Róbertné , osztályvezető
    • Póti Imréné, osztályvezető helyettes majd osztályvezető
    • Szabó Zoltánné, osztályvezető, kb. 1988-tól
    • Tarnai János, főosztályvezető, az 1980-as évek közepéig
    • Villányi Róbert, önálló osztályvezető, majd főosztályvezető
    Számítástechnikai eszközpark

     

                                       Év   Installáció  Üzemelő gépek
                                   1970 4004/45 1 db (45)
                                   1974 4004/150-I* 2 db (45, 150-I)
                                   1978 4004/151-II 3 db (45, 2x 151)
                                   1982 7750, 7755** 4 db (2×151, 7750, 7755)
                                   1985 3×7748*** 5 db (7750, 7755, 3×7748)
                                   1989 3×7560 6 db (3×7760, 3×7560)
                                 1990-95 2×7571, 7580 5 db (2×7560, 2×7571, 7580)

    * később 151-es modellé fejlesztve

    **  OTP tulajdonú eszköz

    *** később 7760-as modellé fejlesztve

    Az Intézet gépparkjának kiépítettsége 1985-re az országban egyedülálló szintet ért el mind a központi egységek száma és összkapacitása tekintetében, mind a perifériális konfiguráció bonyolultsága szempontjából. A PSZTI egyértelműen az ország legnagyobb informatikai eszközbázisával rendelkezett, és ennek, valamint az alkalmazások színvonalának köszönhetően az Intézet kiemelkedő presztízsnek örvendett a szakmában.

    1975 végétől kezdődően kiépült a Siemens számítógépekhez csatlakozó terminál-hálózat és lehetővé vált a Siemens adatbázisok rendszeres lekérdezése az Intézet, a PM, a KSH és egyéb főhatóságok, valamint a megyei hivatalok termináljairól is.

    Decentralizált IT eszközök, elosztott feldolgozás

    1978-83 között az Intézet fokozatosan építette ki a megyei alhálózatokat TPA mini és mega-mini hálózati kisszámítógépekkel. A megyei feladatok ellátása a Siemens és a TPA-k között elosztott feldolgozással valósult meg. A Siemens géppark látta el a hálózatvezérlő funkciókat.

    A TPA-kat a Központi Fizikai Kutatóintézet gyártotta, és a PIR igényeinek megfelelő hardver konfiguráció létrehozásában, valamint a speciális igények szerinti ügyviteli operációs rendszer szoftverének kifejlesztésében az Intézet fejlesztői is részt vettek. Ezen túlmenően 1978-ban az Intézet egyik kiváló hálózati szakembere által kifejlesztett szoftver lehetővé tette azt, hogy miközben a TPA gépen helyi batch feldolgozás futott, ugyanezen TPA-hoz csatlakozó helyi ügyintézői terminálról on-line lekérdezhető legyen a központi Siemens gépen lévő PAB adatbázis. A Siemens fejlesztő szakemberei elismeréssel adóztak a megoldásnak.

    Számítástechnikai fejlesztések/termékek/Projektek

     

    A kifejlesztett és működtetett rendszer: a Pénzügyi Információs Rendszer (PIR).

    A fejlesztés magába foglalta az alkalmazás- és szoftverfejlesztést, valamint az informatikai eszközbázis-fejlesztést is (számítógépek, hálózat, berendezések).

    Az Intézet 1969-től kezdődően folyamatos, moduláris továbbépítéssel fejlesztette ki a PIR-t, és a fejlesztéssel párhuzamosan működtette/üzemeltette is a fokozatosan bővülő rendszert.

    A PIR típusát tekintve államháztartási információs rendszer, mely központi és megyei önkormányzati alrendszerből áll, és célja a makroszintű pénzügyi irányítás funkcióinak kiszolgálása (ezek között pl. a költségvetés végrehajtásának ellenőrzése). Ezért a pénzügyi-gazdasági folyamatokat, illetve a kialakult „állapotokat” leíró adatokat (a gazdálkodó szervezetek és a költségvetési intézmények gazdálkodásáról beszámoló mérleg-, illetve költségvetési beszámolók adatait, a lakossági bevallások, a pénzforgalom adatait stb.), makroszintű információkká alakítja át. (Pl. azok alapján pénzforgalmi jelentést állít össze.) Ez tetemes tömeg-adatfeldolgozási feladat elvégzését jelenti a PIR-en belül. – A makroszint kiszolgálása mellett a PIR-nek célja az operatív (ügyintézői) szint tevékenységeinek és az intézményi feladatoknak a támogatása is.

    Az 1985-ben – akkori kiépítettségében – működő PIR informatikai eszközbázisát és méretét a következők jellemezték: országos számítógép-hálózat, a középpontban (a PSZTI-ben) 5 db nagy teljesítményű Siemens számítógép, a középponthoz csatlakozó megyei számítógép-alhálózatok 25 db TPA géppel; az országos terminál-hálózatot – 1989/90-re már több száz terminált –, a központi, ill. megyei számítógépek egyaránt kiszolgálták; a PIR-ben használt személyi számítógépek száma elérte az ezer darabot. (Utóbbiakat legnagyobb darabszámban az operatív szinten használták: a megyei alhálózatokban, valamint az adóhivataloknál.)

    Az Intézetnek a PIR-en belül végzett alaptevékenységei

    Tömeg-adatrögzítés: a feldolgozandó adatok jelentős része papír alapú bizonylaton érkezett az Intézetbe. Az adatok rögzítése mágnesszalagos adathordozóra történt.

    Tömeg-adatfeldolgozás a Siemens gépparkban: az információs körök adatainak feldolgozása, valamint meghatározott adatoknak a Pénzügyi Adatbankba történő betöltése valósult meg.

    (Tömeg)-szolgáltatások nyújtása:

    Batch jellegű, központosított alapfeldolgozások: a Siemens gépeken történtek, és az outputok jórészt papír adathordozón kerültek a felhasználókhoz. (Ilyen volt pl. folyószámla-kivonatok milliós nagyságrendben történő elkészítése, kinyomtatása, borítékolása és kiküldése.)

     Elosztott feldolgozások: a hálózat megyei önkormányzati TPA számítógépei és az Intézet Siemens gépei között valósultak meg.

     Tranzakció-orientált, ügyintézői végállomásokról végezhető on-line feldolgozások: ezek a Siemens, ill. a TPA gépeken kialakított adatbázisokat használták. (Ilyen volt pl. a központi on-line folyószámla lekérdező rendszer használata az adóhivatali ügyfélszolgálatokról.)

     Információk visszakeresése, ill. előállítása: a dialógusra alkalmas felhasználói végállomások segítségével – illetve a hálózat TPA számítógépein keresztül – a felhasználók adatbank szolgáltatásokat vehettek igénybe. Mód volt a Pénzügyi Adatbankból való visszakeresésre, ill. a módszerbankban tárolt algoritmusok segítségével, elemzések elvégzésére. (Ilyenek voltak pl. az Intézet, a Pénzügyminisztérium vagy a KSH szakembereinek adatbank használatai.)

     On-line szolgáltatásaihoz az Intézet rendszerfelügyeletet biztosított és help desket működtetett.

    A Siemens géppark által az 1970-1989-es időszakban elvégzett tömegadat-feldolgozások és szolgáltatások mennyiségi bővülését jól érzékelteti, hogy a felhasznált éves gépóra-kapacitás (átszámítva a kezdeti Siemens 4004/45-ös egyenértékére) az 1971-es évi 9 ezer óráról az 1989-beli évi kb. 370 ezer órára emelkedett. (Ezt természetesen a géppark folyamatos, nagyon erőteljes fejlesztése tette lehetővé.)

    Átalakulások

    A Pénzügyminisztérium Számítóközpontja, PMSZK, mint önálló költségvetési intézmény 1969-ben alakult meg. 1981. január 1-jével jött létre a Pénzügyi Számítástechnikai Intézet (PSZTI), kibővített feladatkörrel egyrészt a PMSZK jogutódjaként, másrészt pedig az Állami Biztosító számítástechnikai részlegének átvételével.

    A bővebb feladatkör a PIR megvalósításának második lépcsőjét jelentette: a megyei pénzügyi vezetés támogatását (tömeg-adatfeldolgozási feladatok megoldásával), valamint az ÁB-t kiszolgáló, alapvetően on-line rendszer kifejlesztését.

    A PSZTI 1992. január 1-én az APEH szervezetének része lett és az Adóelszámolási Iroda (ADIRA) egyesülésével 1992. június 30-tól létrejött az APEH-SZTADI (APEH Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézet) intézmény. Ez az intézmény megváltozott feladatkörrel, egészen 2009 végéig, majd Informatikai Intézet néven 2010 végéig működött. Az APEH utódja, a 2011. január 1-én megalakult Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) új informatikai szervezeti struktúrát épített ki és kezdett működtetni Informatikai Intézet néven. A szervezet mai neve: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Informatikai Intézet.

    Jelen leírás ismerteti az 1969-ben PMSZK néven kezdő, majd 1981-1991 között PSZTI néven folytató intézmény tevékenységét. Nem foglalkozik a leírás az ezt követő időszakkal, mikor az Intézet 1992-től már az APEH szervezetének részévé vált.

    Jelen leíráshoz felhasználásra került:

    Pénzügyminisztérium Számítóközpont – tájékoztató (belső kiadvány, kb. 1970.)

    Pénzügyi Számítástechnikai Intézet – tájékoztató (belső kiadvány kb. 1982.)

    Érdekességek

    A Siemens-kapcsolat „gyümölcsei”: 1970-1995 között, mikor az Intézet a Siemens gépparkját újabb számítógép modellekkel bővítette (a régebbieket lecserélve), nemcsak a „nyers” hardver teljesítménye fejlődött, hanem a rendszertechnika és az alkalmazott operációs rendszer nyújtotta lehetőségek is. Az Intézet mind fejlettebb számítógépeket tudott használni. A gép-vásárlással járó oktatási keretnek köszönhetően a munkatársak a Siemens németországi oktatási centrumaiban kapták meg a szükséges kiképzéseket. – Az 1970-es évektől lehetővé vált, hogy a munkatársak a Siemens németországi/ausztriai fejlesztési munkáin dolgozzanak.

    Az Intézet munkatársai rendszeres résztvevői, ill. előadói voltak szakmai konferenciáknak, köztük az NJSZT Országos Kongresszusainak, a Magyar Közgazdasági Társaság éves konferenciájának, a közgazdász-vándorgyűlésnek és más rendezvényeknek.

    Az Intézet részt vett az Államigazgatási Informatikai Fejlesztési Társaság (ÁIFT) munkájában. Az ÁIFT célja az volt, hogy az államigazgatás különféle intézményei közötti adatcsere – megfelelő adatátviteli kapcsolatokon keresztül –, rendezett keretek közé kerüljön, valamint hogy létrejöjjön egy közös adatkatalógus-rendszer, ezzel elősegítve az államigazgatás számítógépes információrendszerének kialakulását.

    Értékes tapasztalatok megszerzését jelentette, hogy az szja 1988-as bevezetése előtt az szja informatikai rendszerét fejlesztő csapat munkatársai az osztrák pénzügyminisztériumban, valamint a bajor adóhivatal müncheni számítóközpontjában tehettek látogatást.

    Részlet a PSZTI legendáriumából (1987): „A Világbank nem ad támogatást az 1988. évi adóreformra, ha nem készül el időre a PSZTI-ben az szja feldolgozási rendszere.” – Elkészült.

    A PSZTI és az APEH-SZTADI iratai – alapos selejtezést követően – 2003-ban és 2005-ben kerültek levéltárba. Mivel az iratok nem teljes körűen iktatottak, sorrendjük az időrendet követi. Kutatásuk részben a darabszintű jegyzék áttekintése révén, részben pedig az iktatókönyvek alapján lehetséges.


    Létrehozva: 2021.11.21. 17:46
    Utolsó módosítás: 2022.01.18. 14:45