PIR (Pénzügyi Információs Rendszer)
Makroszintű pénzügyi irányítást kiszolgáló rendszer: az államháztartás pénzügyi rendszerének információs rendszere
Pénzügyi Információs Rendszer
1969-1995
Háklár László (igazgató, a fejlesztés vezetője)
Gergely Csaba (műszaki ig. h.)
Apátfalvi Lajosné, Bobok Endre, Farkas Péter, Jánosi Pál, Keresztes Sándor, Koncz Gabriella, Koronczy Attiláné, Nonn Ferenc, dr. Pálfi Gyuláné, Peller Róbertné, Pintér Istvánné, Póti Imréné, Szabó Zoltánné, Tarnai János, Török Péter, Udvardy Antal, Villányi Róbert
Pénzügyminisztérium
APEH (1987-es létrejöttétől)
KSH, MKB, Magyar Kereskedelmi Kamara
megyei önkormányzatok
Az államháztartás központi és megyei önkormányzati alrendszereinek információs rendszere. Az államigazgatás információs rendszereinek egyik, az ország akkori legnagyobb informatikai eszközbázisával rendelkező, modulárisan szervezett, a makroszintű pénzügyi vezetés támogatására orientált rendszere. A pénzügyi-gazdasági folyamatokat és a kialakult „állapotokat” jellemző adatokat a makroszintű vezetés funkcionális, ágazati és területi céljait kiszolgáló információvá alakította. Miközben moduláris építéssel folyamatosan továbbfejlesztették, az ekképp fokozatosan bővülő rendszert a fejlesztéssel párhuzamosan működtették és használták.
A PIR működésének logikai struktúrájában a beérkező adatokat feldolgozást követően adatbázisokban, ill. a Pénzügyi Adatbankban (PAB) és az Operatív Pénzügyi Adatbankban (OPAB) tárolták, majd azokból szolgáltatásokat nyújtottak, ill. elemzéseket végeztek a felhasználóknak.
Mivel a PIR elsődleges célja a makroszintű pénzügyi irányítás funkcióinak kiszolgálása volt (pl. a költségvetés végrehajtásának ellenőrzése), ezért az információs rendszerbe „becsatornázott” adóalanyi, ill. intézményi szintű input-adatokból makroszintű információkat állítottak elő (gyorsjelentések, pénzforgalmi jelentések stb.). Mivel a gazdálkodó szervezetek és a költségvetési intézmények felöl óriási volt az inputként beáramló adatmennyiség, ez tetemes méretű tömeg-adatfeldolgozási feladat folyamatos elvégzését jelentette a rendszeren belül.
A két adatbank (PAB, OPAB) célja a pénzügyi irányítás számára tájékoztató jellegű, ill. további elemzések elvégzését elősegítő adatok és információk tárolása volt. Az adatbankok a hozzájuk tartozó algoritmus-állománnyal és statisztikai, matematikai elemző programcsomagokkal együtt hatékony elemző és információ-előállító rendszert alkottak.
A létrehozott országos számítógép-hálózat központjában 5 db nagy teljesítményű Siemens számítógépen a PIR un. "Központi pénzügyi alrendszer"-ének moduljai működtek. Itt voltak a PAB és OPAB adatbankok is, és a Siemens géppark látta el a hálózatvezérlő funkciókat. Ugyancsak itt folytak az alkalmazásfejlesztések is.
A középponthoz csatlakoztak a megyei számítógép-alhálózatok 25 db TPA géppel, amelyeken a PIR un. "Megyei önkormányzati pénzügyek alrendszer"-ének moduljai működtek. A megyei feladatok elvégzése a Siemens géppark és a TPA-k között elosztott feldolgozással valósult meg.
A Siemens számítógépekhez csatlakozó terminál-hálózat tette lehetővé a PAB és az OPAB adatbankok interaktív elérését a Pénzügyminisztérium és rajta kívül több irányító szerv (KSH, MNB, Ipari Minisztérium, Kereskedelmi Kamara stb.) távoli termináljairól, valamint a TPA hálózati számítógépeken keresztül a megyei önkormányzati pénzügyek alrendszerének termináljairól is.
Az 1980-as évek végétől a központi géppark már több száz távoli terminált szolgált ki, köztük a központi folyószámla adatbázisok on-line lekérdező rendszerét használó fővárosi/megyei adóhivatali ügyfélszolgálatok ügyintézőinek termináljait. . (A lekérdező rendszerhez rendszerfelügyeletet és help desket biztosított a PSZTI.)
A PIR-ben használt személyi számítógépek száma elérte az ezer darabot.
A "Központi pénzügyek alrendszer" funkciói közé tartozott a PAB és OPAB adatbankok interaktív használatának biztosítása; az on-line folyószámla lekérdező rendszer működésének biztosítása az adóhivatali ügyfélszolgálatok ügyintézői számára; a pénzügyi irányítás kiszolgálása pénzügyi-közgazdasági elemzésekkel és információk előállításával. További funkciója volt az alrendszer moduljaihoz (=információs köreihez) tartozó tömeg-adat feldolgozások elvégzése, a pénzforgalom és a folyószámla-kezelés, az adóalanyi/intézményi törzsadattárak kezelése stb., valamint tömeg-szolgáltatások nyújtása. A központi géppark lényegében - az interaktív felhasználók kiszolgálása mellett - adatfeldolgozó-szolgáltató nagyüzemként működött termelésirányítással és diszpécser csoporttal. A Siemens géppark által az 1970-1989-es időszakban elvégzett tömeges adatfeldolgozások és szolgáltatások mennyiségi bővülését jól érzékelteti, hogy a felhasznált éves gépóra-kapacitás (átszámítva a kezdeti Siemens 4004/45-ös egyenértékére) az 1971-es évi 9 ezer óráról 1989-re évi kb. 370 ezer órára emelkedett.
A "Megyei önkormányzati pénzügyek alrendszer" funkciói közé tartozott a lakossági adókkal és illetékekkel kapcsolatos feldolgozások elvégzése, a költségvetési intézmények alkalmazottainak illetmény-elszámolása és könyvelési adatainak feldolgozása. A megyei szintű pénzügyi irányítás számára biztosítva volt hozzáférés a központi számítógépen lévő PAB adatbázis adott megyét megillető adatállományaihoz.
Országos számítógép-hálózat:
5 db nagy teljesítményű Siemens számítógép a központban (PSZTI);
(1990-95: 2×7560, 2×7571, 7580-as számítógép; utóbbi: duálprocesszoros „csúcsgép” több mint 6 MIPS műveleti sebesség, 2×64 MB-os főtár-méret és 300 MB-os cserélhető, ill. 40 GB-nyi fix lemezkapacitás)
4 db on-line lézernyomtató (72 lap/perc, folyószámla-kivonatok kiküldéséhez)
Böwe borítékoló automata (folyószámla-kivonatok kiküldéséhez)
Megyei számítógép-alhálózatok 25 db TPA géppel a központhoz csatlakozva
(19 db TPA-8 és 6 db TPA-11)
A Siemens géppark több száz távoli terminált szolgált ki az 1980-as évek végén.
(Az adatátviteli kapcsolat kezdetben bérelt telefonvonalakon valósult meg, majd a Posta 2400, ill. 4800 baud-os átviteli sebességet kínáló Nedix adatátviteli szolgáltatásának kiépülésével a vonalkapcsolt hálózatban; a termináloknak a számítógépek adatátviteli vezérlőihez való kapcsolódása több szintű koncentrálással történt.)
A személyi számítógépek száma elérte az ezer darabot (többségük: az ügyintézői szinten).
Központi adatrögzítő részleg: papíralapú bizonylatról mágnesszalagra való rögzítés; valamint bizonylat-leolvasók használata
(Az első időszakban 24 darab MDS egyedi, key-to-tape gép; később csoportos key-to-disk adatrögzítő-adatgyűjtő rendszerek: MDS 2400-as, majd a Videoton Videoplex; ezekben 16 darab képernyős adatbeviteli munkahelyről mágneslemezre kerültek a begépelt adatok, majd előfeldolgozás után készült el a mágnesszalag: a key-to-disk-to-tape.)
Nyomdaüzem: Rank Xerox leporelló-másoló (Az A3-as formátumot lekicsinyítve, könnyebben kezelhető A4-es formátumú táblázatokat állít elő.)
Cobol programozási nyelv (Siemens, TPA)
Siemens:
Sesam relációs adatbázis-kezelő rendszer
Golem (szöveges dokumentum-kezelő és visszakereső rendszer)
Siesta, Metaplan (statisztikai, matematikai elemző programcsomagok)
TPA:
Speciális igények szerinti ügyviteli operációs rendszer-szoftver (KFKI-PSZTI fejlesztés)
Speciális szoftver Siemens-adatbázis lekérdezéshez (PSZTI fejlesztés)
Kiegészítő alkalmazói szoftver környezet: a A PIR számára a Golem szöveges dokumentum-kezelővel felépített rendszerek:
Jogszabály tároló és visszakereső rendszer
Mérlegadat-katalógus (metaadatbázis)
A Siemens géppark látta el a hálózatvezérlő funkciókat. Az on-line alkalmazások szempontjából a központi Siemens géppark képezte a hálózat magját, amelyhez csatlakoztak a megyei önkormányzatok számítógép-alhálózatai (TPA gépekkel és terminálokkal), valamint az Intézetnél, ill. a PIR távoli pontjain telepített terminálok.
A Siemens géppark és a TPA-k között elosztott feldolgozás valósult meg. Ennek keretében a megyei TPA hálózati számítógépek feladata a helyi, „felhasználó-orientált” műveletek végzése volt. A hálózati gépek által el nem végezhető (pl. intenzíven számítás- vagy háttértároló igényes) műveletek végrehajtása a Siemens számítógépen történt.
A harmadik szint az operatív, ill. ügyintézői szint volt, mely a Siemens gépparkhoz vagy a TPA-khoz csatlakozó terminálokon és személyi számítógépeken valósult meg.
Az 1969-1988 között általa moduláris kiépítéssel fejlesztett és a fejlesztéssel párhuzamosan működtetett PIR egyes információ-technológiai megoldásait, ill. eszközeit a PMSZK/PSZTI - élve a technológia fejlődése által nyújtott lehetőségekkel - már ebben az időszakban is korszerűsítette vagy lecserélte. A PIR kiépítettségének addigi állapotában, olajozottan, jól működött, és teljesítette azokat az elvárásokat, amelyek érdekében létrehozták.
Az 1990-es évek elején, a rendszerváltozás idején nagy változások kezdődtek és követték egymást. (A PSZTI életében is: 1991 végén megszűnt önálló intézményi léte, az APEH része lett.) Ezután még néhány évig működtek a PIR egyes moduljai. Megtörtént az államháztartás reformja, többször átalakult az intézményi struktúra; az információ-technológia is egy más korszakba lépett.
Koncz Gabriella és Póti Imréné szíves közlései nyomán (2022. jan.)
Továbbá:
- Gergely Csaba: Fejezetek a PMSZK történetéből, Budapest, PMSzK, 2009, https://dev.itf.njszt.hu/objektum/fejezetek-a-pm-szk-tortenetebol
- A Pénzügyminisztérium Számítóközpont – tájékoztató (belső kiadvány, ~1970)
- A Pénzügyi Számítástechnikai Intézet – tájékoztató (belső kiadvány, ~1982)
Létrehozva: 2022.01.06. 14:35
Utolsó módosítás: 2022.01.28. 22:38