Vajda Ferenc

1957-1969 között az MTA Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI) Elektronikus Főosztályának tudományos munkatársa, 1987-ig tudományos főmunkatársa, majd 1987–1991 között és 1998-tól tudományos tanácsadója volt. – Közben a KFKI és a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) tudományos igazgatója is volt.

1968-ban a BME-n doktorált. 1969-ben megvédte a műszaki tudományok területén kandidátusi értekezését, majd 1988-ban az MTA doktora lett.

1971–1973 között a hamiltoni (Kanada) McMaster Egyetem vendégkutatója volt. 1983–1985 között a Florida International University vendégprofesszora, majd 1980-tól a dubrovniki Interuniversity Center nemzetközi nyári iskoláinak igazgatója volt.

1974–1988 között a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Villamosmérnöki Kar (VIK) Műszer és Méréstechnika Tanszékének egyetemi docense, 1988-tól címzetes egyetemi tanára volt.
1991-1994 között a győri Széchenyi István Főiskola (SZE) Informatikai és Villamosmérnöki Intézet igazgatója volt.

Egész életét az elektronikus mérő- és irányító rendszerek, a számítástechnika kutatásának szentelte. Tudományos pályafutásának kezdetén nukleáris elektronikával foglalkozott, később érdeklődése az ember-gép kapcsolat eszközei és módszerei, illetve a mikroprocesszorok és a mikroprogramozás különböző alkalmazási lehetőségei felé fordult. Tervezésével, illetve irányításával számos kis sorozatú mérőműszer és számítógép (pl. reaktor periódusmérő, digitális képfeldolgozó rendszer) készült.

Itthon jelentős tudományos iskolát teremtett; nagyszámú doktoranduszt, tudományos fokozattal rendelkező kutatót indított el pályáján, illetve segítette őket kutatómunkájukban. Tanítványai szerették, mert ő is nagy szeretettel és törődéssel irányította őket.

Az MTA több bizottságának volt a tagja. 1973-ban alapító tagja, majd hosszú éveken keresztül alelnöke volt az első – és sokáig egyetlen – európai alapítású nemzetközi számítástechnikai tudományos-technológiai egyesületnek, az Euromicro Association Igazgató Tanácsának.

Kitüntetései: Intézeti Díj (KFKI, 1971 és 1977); Kiváló feltaláló arany fokozat (oktatási miniszter, 1975); a Műszaki Könyvkiadó Nívódíja (1978 és 1981), Puskás Tivadar-díj (Híradástechnikai Tudományos Egyesület, HTE, 1981); a HTE aranyjelvénye (1986).