Perneczky László

1961-1963 között Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt.-nél (ÉDÁSZ) dolgozott: másfél évig kalorikus üzemvezető volt a Győr I. számú Erőműben.

1963-ben áthelyezték a budapesti Villamosenergiaipari Kutató Intézetbe (VEIKI). Erőművi forgó léghevítők digitális modelljének kidolgozásával foglalkozott, amelyet felhasználtak a fejlesztési feladatokhoz. Kutatásokat vezetett a hazai gőzturbinák rezgéskép-vizsgálata, gőzturbinák automatikus indítása és az erre szolgáló TURBOSTART célberendezés kifejlesztése területén.

Közben, 1966-ban villamosmérnöki diplomatervezési gyakorlata keretében az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárában (EMG) Klatsmányi Árpád vezetése alatt bekapcsolódhatott az EMG 830 számítógép fejlesztésének utolsó fázisába.

1972-ben megvédte egyetemi doktori disszertációját automatikus turbinaindítás témakörben (benne az első – hazai fejlesztésű SIMPLE assemblerben írt – folyamatirányító szubrutinokkal).

1973 végétől az MTA Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) Atomenergia Kutató Intézetben (AEKI) a Termohidraulikai Labor munkatársa lett, ahol kutatási területéhez tartoztak a nyomottvizes atomreaktorok biztonsági elemzései – a primer hűtőkörök elméleti és kísérleti, valamint digitális szimulációs vizsgálatával együtt.

1979-1980-ban 15 hónapot a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) ösztöndíjával Karlsruhéban a Kernforschungszentrumban töltött a RELAP5 és a TRAC amerikai reaktor biztonsági rendszerkódok megismerésével.

Hazatérése után jelentős szerepe volt a Paksi Atomerőmű (PAV) reaktorai üzemeléséhez szükséges, a nyugati előírásoknak megfelelő számítógépes szimulációs biztonsági elemzések elkészítésében, létrehozva a VVER-440 reaktor RELAP5 elemzésekhez szükséges részletes adatbázist és az elemzések digitális modelljét. Nemzetközi együttműködésekben is részt vett (VVER-440: IAEA projektek, belga, finn, Német Demokratikus Köztársaság (NDK), szlovák intézetek, valamint VVER-1000: moszkvai Kurcsatov Intézet).
1998-ban nyugdíjba ment, de még további 14 évet dolgozott.

Kitüntetései: Közművelődési Díj (KFKI, 1979); Jánossy Lajos-díj (KFKI,1989); Mérnökök a békéért és az egyetemes kultúráért emlékplakett (Debreceni Akadémiai Bizottság, 1996); Ronkay Ferenc Energiamérnöki Díj (Magyar Mérnöki Kamara, 2011).