Monostori László

Az egyetem elvégzése után az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetben (SZTAKI) helyezkedett el, ahol már tanulmányai során is 3 és fél évet dolgozott. Egyetemi doktori címét 1979-ben védte meg a BME Villamosmérnöki Karán.

1983 és 1984 között a Német Felsőoktatási Csereszolgálat (DAAD) ösztöndíjával vendégkutató volt Aachenben. 1990-1992 között az Alexander von Humboldt alapítvány ösztöndíjával Paderbornban volt vendégkutató.

1986-ban kandidátusi fokozatot szerzett műszaki tudományszakon. 1995-ben a BME Gépészmérnöki Karán magántanáraként habilitált. 1998-2001 között Széchenyi Professzori Ösztöndíjban részesült. 2000-től az MTA doktora; 2010-től az MTA levelező-, majd 2016-tól rendes tagja.

1998 és 2002 között a BME GPK-nek az MTA SZTAKI-ba kihelyezett Integrált Gépészeti Informatikai Rendszerek Tanszék, majd 2002-2007-ig (már egyetemi tanárként) a BME Gépészeti Informatika Tanszék vezetője, míg 2007-től Gyártástudomány és -technológia Tanszék (GTT) egyetemi tanára. A BME Pattantyús-Ábrahám Géza Doktori Iskola törzstagja.
Főbb oktatott tárgyai: Mesterséges neurális hálók és hibrid rendszerek, Számítógéppel integrált gyártás, Termeléstervezés és -irányítás.

1992-2005 között a SZTAKI Intelligens Gyártási és Üzleti Folyamatok Kutatócsoportjának vezetője volt. 2005-től a SZTAKI Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratórium vezetője.
2010-től 2016-ig a SZTAKI-ban működő, a német Fraunhofer társasággal közösen alapított Fraunhofer Termelésmenedzsment és -informatika Projektközpont igazgatója.
1995-től a SZTAKI tudományos igazgatóhelyettese, 2015-től igazgatója.

2017-től a Termelésinformatikai és Termelés-irányítási Kiválósági Központ (EPIC CoE) igazgatója.

Kutatási tevékenysége során elsősorban a modern termelés-irányítási rendszerekre fókuszál, és az ezekben fellelhető komplexitás, változások és zavarok kezelésével foglalkozik. Jelentős eredményeket ért el az intelligens gyártási folyamatok és rendszerek, az ágens-alapú (holonikus) gyártás, valamint az elosztott termelési struktúrák, digitális gyárak, valamint a kiber-fizikai termelési rendszerek területén. Mintegy 440 publikációt jegyez.

Nemzetközi elismertségét jelzik elnöki, elnökhelyettesi pozíciói, tagságai nagy presztízsű tudományos szervezetekben, bizottságokban (pl.: International Institution for Production Engineering Research, International Federation of Automatic Control, International Measurement Konfederation), valamint főszerkesztői, segédszerkesztői, szerkesztőbizottsági szerepei jelentős folyóiratoknál (pl.: CIRP Annals). Több mint 120 nemzetközi tudományos konferencia szervezőbizottságában volt tag, 13 esetben elnök.

Kitüntetései: Kutatói Díj (SZTAKI, 11 alkalommal, 1980-2003); a SZTAKI legjobb PhD témavezetője díj (1998, 2000, 2004); Gábor Dénes-díj (Novofer Alapítvány, 2004); Benedikt Ottó-díj (SZTAKI, 2007); Magyar Köztatársági Érdemrend Lovagkeresztje, polgári tagozat (2010); Széchenyi-díj (2016); Professor Honoris Causae Universitatis Miskolcinensis (Miskolci Egyetem, 2011); Bánki Donát Érem (Gépipari Tudományos Egyesület, 2019); Magyar Gépészmérnökért Gillemot-díj (BME Gépészmérnöki Kar, 2020).