Laborczi Zoltán

1972-től 1987-ig az INFELOR Rendszetechnikai Vállalatnál és jogutódainál, a Számítógép-alkalmazási Kutató Intézetnél (Számki), majd a Számítástechnika Alkalmazási Vállalatnál (Számalk) volt alkalmazásban.
E munkahelyeken programozási nyelvek elméletével és gyakorlati megvalósításával foglalkozott. Bedő Árpáddal közösen elkészítette a CDL (Compiler Description Language) fordítóprogramját az R-10-es gépre. Ösztönzésére és aktív részvételével a nyelvet több területen használták.
Témavezetője volt az intézetközi együttműködés keretében megvalósított Ada fordítóprogramnak.
Támogatta és terjesztette az objektum-orientált programozás (OOP) elveit, oktatta a Simula-67 nyelvet. A SZÁMKI közlemények sorozatban 1976-ban megjelent SIMULA-67 jegyzet című műve a maga idejében népszerű kiadvány volt.

1977-től 1981-ig másodállásban tanársegédként oktatói tevékenységet folytatott a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Műszer- és Mérésügyi Tanszékén, 1985-től 1987-ig pedig tartós kiküldetésen volt Münchenben a Siemens cégnél.

1988-1989-ben tagja volt az ALL Számítástudományi Kutató-fejlesztő Kisszövetkezetnek, 1989-1990-ben pedig az INFORT Egyesülésnél volt alkalmazásban.

1990-től 2000-ig szellemi szabadfoglalkozásúként, illetve saját vállalkozás keretében végzett szoftverfejlesztési munkákat. Szabadúszóként többféle objektum-orientált nyelven végzett szoftverfejlesztői munkát. Az 1993-94-ben a C nyelv keretein belül kialakított egy saját OO környezetet és osztálykönyvtárt. Ez az eszköz egy ráépülő biztosítói alkalmazás részeként még 2020-ban is több helyen volt használatban.

2000-től 2011-ig az Allianz Hungária Biztosító Minőségbiztosítási Osztályának volt tagja, majd vezetője.

2011-től nyugdíjas egyéni vállalkozóként tevékenykedik (2020-as közlés).