Kocsis János

Az egyetem elvégzése után az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) egyik elődjénél, az Automatizálási Kutató Laboratóriumban (MTA AKI) kezdett dolgozni tudományos munkatársként, ahol mintavételező szabályozási rendszerekkel foglalkozott.

Kandidátusi aspirantúrára 1965-ben Moszkvába ment, ahol a Szovjetunió Tudományos Akadémiája (SZUTA) Irányítási Rendszerek Intézetében (IPU) a világhírű tudós, Y. Z. Cipkin mellett dolgozott. Disszertációját a Moszkvai Energetikai Egyetemen (MEI) védte meg; témája a kétkomponensű desztillálás folyamatának adaptív számítógépes irányítása volt.

1969-ben egyetemi doktori címet is szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME). Ekkortól a BME Automatizálási Tanszékén (AUT) dolgozott – az 1970-es évek elején tudományos főmunkatársként, később tudományos tanácsadóként. Itt is számítógépes irányítási rendszerekkel foglalkozott Csáki Frigyes akadémikus vezetése alatt.
Közben, 1974 és 1975 között, az IPU Yemeljanov által vezetett részlegénél (Rendszerelemzés Intézet – ISA) dolgozott, első magyarországi küldöttként.

1977 és 1987 között a BME Számítástechnikai Alkalmazási Központ (SZAK) első igazgatója volt.

Szakkönyvek társszerzője (pl. Jánoki Lajos társszerzővel írott Számítógépes termelésirányítás); több szakkönyvet fordított le oroszból, illetve szerkesztette magyar kiadásukat.

Az Irányítás és Információelmélet Problémái nemzetközi folyóirat tudományos szerkesztője, az MTA több testületének tagja (Tudományos Minősítő Bizottság, Híradás-, Számítás-, Műszertechnika és Automatizálási Szakbizottság, Számítástechnikai és Automatizálási Bizottság, Rendszertechnikai Bizottság). Emellett beválasztották az NJSZT országos elnökségébe, a Műszaki Könyvkiadó Automatizálási Bizottságába, valamint az IFAC (International Federation of Automatic Control) Nemzeti Bizottságába is.