Henk Tamás

1973-1990 között a Távközlési Kutató Intézetben (TKI) dolgozott, 1985-től tudományos tanácsadóként. A műszaki tudomány kandidátusa fokozatot 1985-ben védte meg távközlés témakörben. Az 1985-1990 között a TKI Űrtávközlő berendezések és rendszerek főosztályának vezetője és az Intercsat berendezés számos áramkörének kidolgozója.

1990-től a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Villamosmérnöki Kar (VIK) Távközlési és Médiainformatikai Tanszéken (TMIT) egyetemi docens, majd 2013-tól tudományos tanácsadó. A BME VIK mérnök informatikus képzésében a „Távközlő hálózatok és szolgáltatások” alapképzésű tantárgy és az „Infokommunikációs hálózatok” szakirány alapító felelőse, továbbá a BME VIK gazdaságinformatikus képzésében az „Analytical Business Intelligence” szakirány alapító felelőse. Az „Okos város” tantárgy (BME – Nemzeti Közszolgálati Egyetem felnőttképzés) kidolgozója.
1992-2013 között a BME Nagysebességű Hálózatok Laboratóriumának (HSN Lab) alapító vezetője volt.

1997-1979-ben a Universty College Dublin kutatója.

2007-től a BME VIK Oktatási Bizottságának elnöke, majd 2009-től 2011-ig a Minőségbiztosítási Bizottságának alapító elnöke. 2010-2013 között a TMIT tanszékvezetője. A BME VIK-en a Duális MSc képzések megalapozója. A BME VIK címzetes egyetemi tanára volt.

Kutatási területe: Digitális jelfeldolgozás. Infokommunikációs hálózatok.

Tudományos szervezeti tagsága: MTA Távközlési Rendszerek Bizottsága, Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programtanács, International Federation for Information Processing.

Kitüntetései: Pollák–Virág-díj (Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület, HTE, 1982); Puskás Tivadar-díj (HTE, 1991, 2006); Széchényi-díj (megosztott, 1999), Gábor Dénes-díj (Novofer Alapítvány, 2003); Kozma László emlékérem (BME, 2005); Pro Facultate-díj (BME VIK, 2013).