Bitó János

1958-1971 között a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet (HIKI) tudományos munkatársa, majd a Plazma- és Elektronfizikai Osztály vezetője volt.

1960-ban egyetemi doktori címet szerzett a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE); 1967-ben megvédte kandidátusi disszertációját; 1971-ben az MTA doktora lett.

1971-1986 között a TUNGSRAM műszaki főosztályvezetője, majd műszaki fejlesztési igazgatója; majd 1986-1993 között a TUNGSRAM Robottechnikai és Automatizálási Központ ügyvezető igazgatója volt.

1996-2000 között a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter informatikai főtanácsadójaként tevékenykedett.

Már 1965-től oktatott az ELTE-n; 1986-ban az ELTE címzetes egyetemi tanárává nevezték ki.
1964-től külföldi egyetemek számos alkalommal hívták meg 2-5 hetes előadás tartására, valamint tudományos műhelymunkákban történő részvételre, azok vezetésére.
1993-tól a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola (BDMF), majd az utód (a Budapesti Műszaki Főiskola, BMF) Robottechnikai és Automatizálási Központjának volt ügyvezető igazgatója.
2000-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) kinevezett egyetemi tanára; 2002-től az Óbudai Egyetem (ÓE) egyetemi tanára; 2006-tól professor emeritus.

Kis számítási igényű, adaptív robotirányítási stratégiákat dolgozott ki absztrakt algebrai és szimplektitkus geometriai eszközök alkalmazásával. Később robotvezérlések kutatási-fejlesztési programjainak nemzetközi koordinációs megalapozásában vitt meghatározó szerepet.

Több mint 270 tudományos közleménye jelent meg. 7 egyetemi jegyzetet, 14 könyvrészletet és több száz tudományos ismeretterjesztő cikket írt. 5 szakterületi ismeretterjesztő könyve jelent meg.

Az MTA Informatikai Bizottságának tagja, majd elnöke (2000-2004); a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Kar (1996-), valamint a Veszprémi (majd Pannon) Egyetem (1994-2016) és az Óbudai Egyetem (2006-) Habilitációs és Doktori Bizottságának tagja; a Magyar Robottechnikai Társaság elnöke (1985-2004); a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Információtechnológiai Kar Multidiszciplináris Doktori Tanácsának tagja (1998-); a Simonyi Károly emlékére alapított „Hiteles Ember” Alapítvány kuratóriumának tagja (2011-).

Fontosabb kitüntetései: Bródy Imre-díj (Eötvös Loránd Fizikai Társulat, 1967); a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Arany Érme (TIT, 1984); Eötvös Loránd-díj (Minisztertanács, (1991); Gábor Dénes-díj (Novofer Alapítvány, 1997); Ipolyi Arnold-díj (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok, OTKA, 2002); IEEE Life Member (2011); a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2012).