Benkő Tiborné

1961-ben érettségi után felvették az MTA Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI) Számítástechnikai Osztályára, ahol egy Ural-1 számítógépet kellett kezelnie és programoznia. Közben tanult a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) esti tagozatán és 1969-ben végezte el a Villamosmérnöki Kar (VIK) Műszer és szabályozástechnikai szakát. A Műszer és Méréstechnika Tanszék ez után felkérte, hogy az 1970/71 tanév tavaszi félévében Számítástechnika fakultációt tartson ötödéves hallgatók részére. Ezen idő alatt a KFKI-ban URAL-2, Elliott 803, Odra 1204, Razdan, System4 és Gier számítógépeken dolgozott.

1971-1997 között a KFKI Mérés- és Számítástechnikai Kutató Intézet (MSZKI) Szimulációs csoportjában dolgozott (ICT1905, TP1001, TPAi, TPA-70, R20, R40, PC, Sun Workstation számítógépeket használva). Közben, 1969-től egészen 2005-ig a BME Mérnöktovábbképző Intézet számítástechnikai tanfolyamain különféle programozási nyelveket tanított. 1983-tól a BME Elektronikus Eszközök Tanszékének Mikroelektronika technológia szakán, tanársegédként, a Programozás tárgy keretében tanította a Pascal, C, C++ nyelveket.

1998-tól 2015-ig a BME Gépészmérnöki Kar (GPK) Informatikai Laboratóriumában Informatika tárgyat (Pascal, Visual Basic nyelvek), majd a később megalakuló Mechatronika Optika és Gépészeti Informatika (MOGI) Tanszéken a Programtervezés tárgy kapcsán a C# nyelvet is oktatta. Háromszor került be a GPK 100 legjobb tanárai közé: 2013-ban kétszer, majd 2015-ben is.

Minden általa oktatott tárgyhoz írt tankönyvet, néhány könyvhöz tanári mellékletet is. 55 számítástechnikai könyvet írt (társzerzőkkel és egyedül). Az 1995-ben Székely Vladimirrel közösen írt „Karakterisztikák – diagramok – nomogramok” c. könyvért a szerzőket a Műszaki Kiadó Nívódíjban részesítette.

Több magyar és angol nyelvű cikk társzerzője. A HÍRADÁSTECHNIKA folyóirat 1988/10 számában megjelent „Digitális áramkörök szimulációs vizsgálata” c. cikkéért a Legjobb cikkíró oklevélben és Nívódíjban részesült.

1983-ban az Uppsala University Institute of Technology meghívására, illetve 1986-ban a Pjongjang (Észak Korea) Elektronikai Intézet meghívására szakmai előadásokat tartott.

1970-től tagja a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesületnek (MATE), ahol 1972-től az Elektronikus Számítógépek és Szabályozó Berendezések Szakosztály tagja, 1976-1985 között pedig titkára. 1980-tól a MATE Elnökségi tagja, 1985-től az Etikai Bizottság, valamint 1986-tól az Oktatási Bizottság tagja is volt,

Kitüntetései: Intézeti Díj II. fokozat (KFKI, 1976); Nívó-díj (Műszaki Kiadó, 1976); Jánossy Lajos-díj II. fokozat. Közművelődési díj (KFKI, 1985); Kiváló Munkáért kitüntetés (minisztertanács, 1980); Kruspér emlékérem (Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, MTESZ, 1982); Legjobb cikkíró oklevél és Nívódíj (BHG Hiradástechnikai Vállalat, 1989).