Adorján Bence

1942–1948 között a Hungária Vegyiművek munkatársa volt. Kezdetben beruházás-tervezéssel, az ipari beruházások hatékonyságvizsgálatával foglalkozott.

1948–1950 között az Országos Tervhivatal (OT) főelőadója, majd 1950–1957 között osztályvezetője volt. Részt vett az Államgazdasági Osztály által irányított közgazdasági tanulmányokban és az első népgazdasági tervek kidolgozásában. – 1953-ban megszerezte a felsőfokú népgazdasági tervezési képesítést.

1957–1966 között az MTA Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI) Elektronikai Főosztály tudományos munkatársa és főosztályvezető-helyettese, majd 1968–1969 között főosztályvezetője volt. Jelentős szerepet játszott az 1958-as Brüsszeli Világkiállítás magyar sikerében, mint a magyar pavilon tudományos kiállítási és bemutatórészlegének vezetője.

1960-tól 1967-ig a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) Atomenergia békés célú felhasználásával foglalkozó bizottság nukleáris műszerszekciójának vezetője volt.

1968–1969 között az Elektronikus Fejlesztő és Kísérleti Műszergyártó Vállalat üzemvezetője volt.

1969-tól 1972-ig: a Számítástechnikai Koordinációs Intézet (SZKI) tudományos és műszaki-gazdasági tanácsadója, majd 1972–1981 között igazgatóhelyettese, 1989-ig pedig nyugdíjas tudományos tanácsadója volt.

1976-ban megszerezte a közgazdaság-tudományok kandidátusa, majd 1985-ben az MTA doktora címet.

1976-1980: az MTA Jövőkutatási Bizottságának vezetője volt.

Az 1980-as években megjelent számítástechnikai művei nagy sajtóvisszhangot kiváltó, klasszikus dolgozatok voltak – különösen értékesek a társadalom egyre növekvő számítógép-függőségét elemző megállapításai. Népszerűsítő cikkei gyakran jelentek meg különböző napilapokban, hetilapokban, magazinokban.

Kitüntetései: Munka Érdemrend bronz (1969) és ezüst (1979) fokozatai.