PREGA 2015

1. PREGA Konferencia
2. Márciusban első alkalommal rendezte meg az Agroinform.hu, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Kecskeméten a PreGa Konferenciát, amelyen a precíziós gazdálkodás és az informatika kiemelt szereplői tartottak gyakorlatorientált előadásokat. A talaj változatosságát figyelembe vevő agrotechnikai beavatkozások, vagyis a helyspecifikus mezőgazdaság közel két évtizedes múltra tekint vissza Magyarországon, de igazából a műholdas helymeghatározás elterjedésével vált szélesebb körben ismertté és alkalmazottá. Robotizált jövő Sokan úgy tekintenek a precíziós gazdálkodásra, mint egy hosszabb folyamat végállomására, pedig inkább csak egy köztes fejlődési fázisról van szó, amely néhány évtized alatt a teljesen robotizált mezőgazdasághoz vezet el bennünket. Ma még azonban az út elején járunk. „Gyerekcipőben jár az információtechnológia, de fontos beszélni róla, és alapvető cél, hogy mindezt a vidékfejlesztési és agrártámogatási rendszerbe is be lehessen illeszteni” – mondta Gyuricza Csaba, 
a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal új elnöke a konferencián, ahol kiemelték: a precíziós gazdálkodás elterjedését a gazdálkodók szemléletváltása segítheti leginkább, nekik kell felismerniük és megtapasztalniuk, hogy a rendszeres, pontos mérések, illetve az ezekre alapuló elemzések tehetik még hatékonyabbá a termelésüket. Ennek különösen nagy jelentősége van napjainkban, amikor az egyre gyakoribb időjárási szélsőségekkel küzdve kellene egyre nagyobb termésátlagokat elérni. A legnagyobb csáberőt a bizonyítható költségcsökkenés jelentheti a gazdák számára. A gépek pontosan tervezett útvonalon, a legoptimálisabb üzemelési körülmények között mozognak a földeken. A vetésnél milliméterre pontosan be lehet állítani, milyen mélységbe kerüljön a mag, ami homogénebb kelést, jobb gyökérképződést, majd erőteljesebb, egészségesebb növényt eredményez. 
A drónok vagy a különböző munkagépekre szerelt, illetve fix helyre telepített szenzorok pontosan felderítik a növények fejlettségi fokát, s ezután egy digitálisan generált térkép alapján lehet kijuttatni a növényvédő szert vagy a műtrágyát, akár négyzetcentiméterről négyzetcentiméterre változó arányban. A precíziós gazdálkodás lényege az okszerűség: mindenből, mindenhová csak a szükségest kijuttatni. Az infokommunikációs iparág érdekvédelmi szervezetének számító IVSZ szerint már ma sem számít ördöngösségnek, hogy a modern farmerek az informatika és digitális eszközök segítségével állítják össze gazdálkodási terveiket. A hozamtérképek, GPS koordináták és speciális térképjelek alapján a legkorszerűbb traktorokat lényegében az automatika kormányozza, s a gépkezelő feladata gyakorlatilag csak annyi, hogy vigyázzon a járműre. Betakarításkor csökken a szemszállításra váró szerelvények állásideje, hiszen a kombájn számítógépe jó előre jelzést küld a pótkocsis traktornak. Aki pedig munkaidőt spórol, az költséget csökkent. A learatott termény állapotáról is azonnali információt kap a termelő, hiszen a magok nedvességtartalmát másodpercenként több százszor méri meg egy szenzor, s mire a pótkocsi lebillenti rakományát a terményszárítónál, már annak működését is beállítják a számítógépek. Az aratás alatt digitális térképek készülnek, amelyekből a gazda pontosan látni fogja termőföldje adottságait, s rögtön elkészül a következő év tápanyag-utánpótlási terve is. Nincs felesleges vetőmagvásárlás, vegyszerpazarlás, gázolaj-pocsékolás – a takarékosságról szól a jövő.