Hivatkozási név: Telefongyár

Telefongyár Rt.

Típus:
vállalat
Alapítás időpontja:
1876
Címe:
Budapest, Stáció (mai Baross) utca 22.
Budapest, Dohány u. 80.
Budapest, Gizella u. 64
Budapest, Hungária krt. 128.
Budapest, Gizella út 51-57.
Alapítók:
  • Neuhold János - mérnök
  • Tevékenység legfőbb céljai, területe

    1876-tól: vasúti távírógépek javítása, később Morse típusú távírók gyártása is.

    1883-tól: vasútbiztosító berendezések, vasúti fékek (Knorr Bremse) gyártása.

    1889.  majd 1891. más cégekkel együtt állami Local Bettery (Helyi  Telep) telefonkészülékek gyártásában

    1898. Neuhold megszerezte és tökéletesítette az Agar-féle telefonnal kombinált váltakozó áramú vasúti harangjelző berendezést

    1902. A vállalat megbízást kapott Magyarország összes államvasúti fővonalainak telefonnal kombinált harang­jelző berendezéssel való ellátására.

    1910 A Central Battery (Központi Telep) készülékek gyártása

    1911. A vidéki távbeszélő hálózatok kiépítését 50%-ban elnyerik.

    1914. Katonai célú rádió-telegráf gyártása majd

    1917. Katonai rádiók gyártása

    1921. 250W-os adó-vevő készülék (TRT250) gyártása

    1933. Detektoros rádiókészülék gyártás és üzembe helyezik a 250W-os távíró és telefonüzemre alkalmas rádióadót Csepelen

    1924. Telefunken szabadalmak használata, külön Rádió osztály alakul a cégben.

    1933. R/1 katonai gyalogsági adó-vevő készülék fejlesztése

    1939. Hadiüzem: lőszer, katonai híradástechnika, Hell géptávíró.

    1940. Hangosfilm leadó berendezés gyártása, katonai rádió adó-vevők gyártása

    1942. Repülőtereknek és tengeralattjáróknak gyártanak rádióadókat

    1946. 70%-ban telefontechnikai cikkek gyárt (pl.:CD telefonkészülékek), 30%-ban: Knorr vasúti fékek, keskenyfilmvetítő,

    1954. Rádiókészülékek gyártásának kezdete, Terta 331-es majd T-325-ös típus.

    1955. Első magyar magnetofon Vörös Szikra

    1958 Elektroncsöves rádió több mint 450 ezer db gyártása

    1962 Terta táskarádió gyártása és hordozható magnó sorozatgyártása, Terta rádió, Terta rádiósmagnó és rádió szalagos vagy lemezes lejátszóval egybeépítve

    1963. Csöves készülékek gyártásának leállítása (Magnetofon és tranzisztoros rádiók gyártását a BRG-nek adta át). Az átviteltechnika fejlesztése, telefonok és telefonközpontok gyártása.

    1975. Számítástechnikai eszközök fejlesztése, gyártása

    1975. TERTA távadat feldolgozó egységek gyártása

    1978. Moszkvai olimpiára kilencszázhatvan csatornás átviteltechnikai berendezést szállít

    1992 Siemens EWSD digitális elektronikus telefonközpontok gyártása

    2000-es évek többek között  komplett olajszigetelésű és száraztranszformátorokat állít elő hazai és nemzetközi felhasználók számára, orvostechnikai eszközökön kívül az energiatermelés, az energiaátvitel és -elosztás, a közlekedés-, a létesítménytechnika és műszaki szolgáltatások, az automatizálás, az információs és kommunikációs hálózatok, a mobilrendszerek, különböző komplex szolgáltatások .

    Felső vezetői
    • Neuhold János, vezérigazgató 1876-1904
    • Neuhold Kornél, vezérigazgató 1905- 1933
    • Székely Imre, vezérigazgató 1934-1938
    • Halász Béla, vezérigazgató 1934-1938
    • Kelenfy Károly, 1938-1945
    • Odajnyik, 1945
    • Liebhardt Gyula, vezérigazgató 1945- 1948
    • Farkas János, munkás igazgató 1948- 1949
    • Bogár László, vezérigazgató majd műszaki igazgató 1949- 1950
    • Paulich Ferenc, vezérigazgató 1950-1951
    • Szabó Árpád, vezérigazgató 1951-1956
    • Berecz Bertalan, vezérigazgató 1957- 1967
    • Kálmán József, vezérigazgató 1967-1969
    • Csuhai Sándor, vezérigazgató 1970-1980
    • Rózsavölygyi József, 1980-1981
    • Koncz Károly, vezérigazgató 1981-1990
    • Hetényi Péter, elnök vezérigazgató 1994-2004
    • Beke-Martos Gábor, elnök vezérigazgató 1990- 2007
    • Szentkuti László, elnök vezérigazgató 2007-
    • Dale A. Martin, elnök vezérigazgató 2010–es évek
    Meghatározó egyéniségek, kulcsszemélyek
    • Mihály Dénes, Távolba látás (1920-as években!): Telehor nevű készüléke (mechanikai képbontás)
    Számítástechnikai alkalmazottak száma
    Év
    Létszám
    1876 12
    1879 150
    1911 250
    1913 580
    1943 1.800
    1950 2.396
    2015 2.500
    Árbevétel
    Év
    Bevétel (Forint)
    1951 120.000.000
    Számítástechnikai fejlesztések/termékek/Projektek

    Hazai rádiógyártás beindítása, TRT detektoros vevőkészülékek.

    CB 666, CB667 típusjelű telefonok (Saját fejlesztés)

    Néhány ismertebb rádió típus: TERTA 311, 325, 422, 422G, 528MG, a Terta 1004, Terta 1042

    Néhány magnetofon típus: Vörös Szikra, Terta 811, Terta 922.

    TAP-70, távadat feldolgozó állomás,

    A TAP-34 intelligens terminál.

    Átalakulások

    1885-ben névváltoztatás: Vasúti Szerelvények és Elektrotechnikai Gépgyár

    1891 RT-vé alakul több mint 60%-os tulajdonos marad Neuhold János

    1891-ben névváltozás: Neuhold János Vasúti szerelvénye és Elektrotechnikai Gépgyár Rt.

    1894-ben névváltozás: Neuhold János kiválása, új cég: Neuhold és Társa Vasútfelszerelési és Gápgyára.

    1894-ben: A Telephonfabrik A. G. vormals J. Berliner cég hazai részlegévé alakul.

    1904-től Telefongyár

    1911-ben Telephonfabrik A. G. vormals J. Berliner cég hazai vezérképviselete Telefongyár Rt. néven önálló magyar részvénytársasággá alakul.

    1928 Az amerikai érdekeltségű Standard Villamossági Rt. vásárolja meg a Telefongyár részvénytöbbségét

    1945 Szovjet katonai parancsnokság alá kerül

    1949. Államosítás
    1950 Névváltozás: Telefongyár Nemzeti Vállalat.

    1991.Az állami ipar privatizációja során a Siemens megvásárolja a Telefongyár Rt.-t, s a Siemens Telefongyár Kft. megalakulásával A Telefongyár története lezár

    2003.Siemens Rt.

    2005. Siemens Zrt.

    Érdekességek

    Első számítástechnikai berendezésük, a TAP-70, távadat feldolgozó állomás, mely mechanikus, Consul villanyírógéppel, MOM gyártmányú lyukszalagolvasó és lyukasztó berendezéssel, íróasztalszerű kivitelben készült. Ez a távadat feldolgozó képes volt online kapcsolatot létesíteni (bérelt) telex vagy telefonvonalon központi számítógéppel (a KGST ESZR rendszere IBM 360 architektúrát vett át, és gyártott, tehát a TAP-70 is képes volt IBM 360 sorozatú számítógépek végberendezéseként üzemelni).


    Létrehozva: 2016.07.27. 17:04
    Utolsó módosítás: 2020.09.04. 20:03