Ki kicsoda
Születési év | ||
Név | Rövid bemutatás | |||
---|---|---|---|---|
Jobbágy Ákos | 1950 |
mérnök MTA doktora | A BME professor emeritusa, volt tanszékvezető. Az Egészségügyi (Orvosbiológiai) Mérnökképzés volt vezetője. Kutatás-fejlesztési szakterülete: orvosi készülékek intelligens vezérlőinek tervezése. |
|
Vid Ödön | 1948 | mérnök | ESZR gépek üzemeltetésének vezetője, szakkönyvek szerzője, tanfolyamok előadója. 1989 – 2006 között bankoknál az informatikai rendszerek korszerűsítésében és üzemeltetésében töltött be vezető pozíciókat. |
|
Balkányi László | 1958 |
orvos PhD | Orvosinformatikus. Az orvosi tudás szerkezetének kutatásán túl fejlesztésekkel, szakértői tevékenységgel, ágazati szervezéssel is foglalkozott. Részt vett nemzetközi projektekben, és számos hazai, ill. nemzetközi szervezetnek volt tagja, munkatársa, tanácsadója. |
|
Homonnay Gábor | n.a. | közgazdász | Vállalati alkalmazási rendszerek tervezésével és bevezetésével foglalkozott. 1985-től a rendszerszervező oktatást irányította. 1991-től a Chinoinban termelésirányítási és integrált vállalatirányítási rendszer bevezetését és működtetését vezette. |
|
Gáspár Péter | n.a. |
mérnök MTA rendes tagja | A SZTAKI Rendszer és Irányításelméleti Laboratóriumának vezetője; egyetemi tanár, 2013-tól a BME Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék vezetője. Szakterülete a rendszer- és irányításelmélet a járműirányítás területén. |
|
Varró Dániel | 1976 |
mérnök MTA doktora | A BME és a kanadai McGill Egyetem professzora; nemzetközileg elismert kutató a szoftvertudományok területén. Az MTA-BME Lendület Kiberfizikai Rendszerek kutatócsoportjának vezetője. |
|
Imre Sándor | 1969 |
mérnök MTA levelező tagja | BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszéke tanszékvezető egyetemi tanára. A hazai kvantum informatikai és kommunikációs kutatások, fejlesztések egyik megalapozója. A magyar kvantum kommunikációs infrastruktúra kiépítésének vezető személyisége. |
|
Telek Miklós | 1963 |
mérnök MTA doktora | A BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék egyetemi tanára, az ELKH-BME Informatikai rendszerek kutatócsoportjának vezetője. Fő kutatási területe a sztochasztikus modellezés informatikai alkalmazása. |
|
Fellegi Iván | 1935 |
matematikus MTA külső tagja | Nemzetközi hírű statisztikus, szakmai karrierje és egész tevékenysége a Kanadai Statisztikai Hivatalhoz kötődik, amelynek elnöki tisztét 23 éven keresztül töltötte be. Számos nemzetközi díj kitüntetettje. Sűrűn segítette a magyar statisztikai szolgálatot. |
|
Tömpe Zoltán | 1951 | mérnök | A Számalk Open Business School (OBS) egyik alapítója és ügyvezető igazgatója. Mintegy 90 publikációja jelent meg különböző folyóiratokban számítástechnikai, informatikai, külgazdasági és közéleti témában. |
|
Füvesi István | 1948 |
matematikus egyetemi doktor | A JATE (majd az SZTE TTIK Informatikai Intézetének) oktatója. 50 éve oktat informatikát. Tevékenysége koncentrálódott a számítástechnikai szakemberek képzésére. |
|
Pethő Attila | 1950 |
matematikus MTA rendes tagja | A DE volt dékánja, az Informatikai Tudományok Doktori Iskola alapító vezetője, több perióduson keresztül a Számítógéptudományi Tanszék vezetője. A diofantoszi egyenletek ismert kutatója, az informatika területén kutatási témái a kriptográfia és az adatvédelem.
|
|
Póti Imréné (Nagy Magdolna Ida) | 1933 | matematikus | A magyar informatikatörténet több meghatározó vállalatánál dolgozott alkalmazott matematikusként, alkalmazási rendszerek tervezőjeként. Jelentős szerepe volt az állami Pénzügyi Információs Rendszer, majd az 1988-as új adórendszer informatikai projektjének létrehozásában. |
|
Nedeczky Veronika | 1951 | matematikus | Az ELTE IK nyugdíjas docense. Részt vett a Sulinet program kialakításában, míg a közoktatásban a digitális pedagógia terjesztésében. 2012-től vesz részt az informatika terjesztésében a hátrányos helyzetűek körében. |
|
Svébis András | n.a. | közgazdász | Nemzetközi tapasztalattal rendelkező IT-vezető, aki SAP területről indulva projekt- és program-management területen szerzett tapasztalatokat. Később szervezeti vezetőként vezetett és vezet IT és szervezeti transzformációkat. |
|
Falk György | 1951 | mérnök | A mérnöki tervezői szoftverek, gyors prototípus-gyártási megoldások és térinformatikai rendszerek hazai piacán meghatározó cég, a 3D nyomtatásról híres Varinex Zrt. egyik alapítója és igazgatósági elnöke. A BME GPK Ipari Professzora. |
|
Manno Sándor | 1948 | mérnök | 1973-2006 között a SZTAKI vezető hardverfejlesztő mérnöke volt. Szakterülete: mikroprocesszoros hálózatvezérlő rendszerek, speciális hang- és képfeldolgozó berendezések és a 8 bites személyi számítógépek (köztük a Primo). |
|
Perneczky László | 1938 |
mérnök egyetemi doktor | A VEIKI-ben erőművi forgó léghevítők digitális modelljének kidolgozásával és gőzturbinák automatikus indításával foglalkozott. A KFKI-ban atomerőművek biztonságos működésének vizsgálatához létrehozta a VVER-440 reaktor számítógépes szimulációját. |
|
Csorba Kristóf | 1980 |
mérnök PhD | A BME docense. Szakterülete az interdiszciplináris képfeldolgozási feladatok, valamint az informatikától távolabb lévő szakterületek kutatásához kapcsolódó feladatok szoftveres automatizálása. Az NJSZT alelnöke. |
|
Noszkay Erzsébet | 1944 |
közgazdász MTA kandidátusa | A hazai vezetés- és szervezéstudomány elismert tudományos és közéleti szereplője. Új tárgyak oktatásának beindítója; professor emerita (METU). Az UGVTA alapítója és működtetője. 1995-től vezeti OMEN & B. üzletviteli és menedzser tanácsadói cégét |
|
Rutkovszky Edéné Bíró Katalin | 1954 | informatikus | 45 évig a Számolóközpontjában, majd a DE IK-n dolgozott. Több területen oktatott, kutatott. Az Informatika a felsőoktatásban című konferencia-sorozat egyik szervezője volt. 2015-ben dékáni hivatalvezetőként vonult nyugdíjba. |
|
Kiss Sándor | 1943 | mérnök | 1969-ig elektronikus orvosi műszerek fejlesztésén dolgozott, majd 1982-ig a számítástechnikában tevékenykedett. Ezt követően kereskedelmi diplomataként 11 évet szolgált Japánban; 20 japán cég hazai vállalatalapítását segítette. |
|
Benedek Csaba | 1981 |
mérnök MTA doktora | A SZTAKI Gépi Érzékelés Kutatólaboratórium tudományos tanácsadója. Kutatócsoportjának eredményei a számítógépes látás és mintalfelismerés számos területéhez kötődnek. A PPKE ITK egyetemi tanára. 2021-től az NJSZT alelnöke. |
|
Micskei Zoltán | 1982 |
mérnök PhD | A BME VIK MIT docense, a Kritikus Rendszerek Kutatócsoport vezetője. Kutatási területe a modellalapú fejlesztés és a szoftvertesztelés; hallgatóival több tesztelést támogató eszközt dolgozott ki. Nemzetközi K+F projektek BME-s témavezetője. |
|
Terták Ádám | 1953 | közgazdász | Elnöke volt az Ernst & Young magyar irodájának, majd vezérigazgatója az ITDH-nak, Igazgatósági tagja volt a CEU Boardjának. Később a CEU Business School dékánja volt, majd diplomataként dolgozott Ázsiában. |
|
Veress Gábor | 1938 |
mérnök MTA doktora | Vegyészmérnöki és alkalmazott matematikus ismereteit ötvözte a számítástechnika, informatika eredményeivel; számos számítógépes analitika kémia műszer rendszer és vállalatirányítási rendszer kidolgozásában vett részt. |
|
Telcs András | n.a. |
matematikus MTA doktora | Fő kutatási területe a véletlen bolyongások, agykutatás, tudománymetria, továbbá egyetemi rangsorok és szociológia. Több felsőfokú intézményben oktatott (IBS, CEU, BME, VE–PE). 2015-től a Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója volt. |
|
Farkas Csaba | 1963 | tanár | Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatóhelyettese, vezetőtanár. Részt vett a NAT kidolgozásában, szervezője országos informatika versenyeknek. Az informatika és a digitális kultúra témájú tankönyvek egyik szerzője. |
|
Vigassy József | 1935 | mérnök | A hazai nukleáris energetika (főként) számítástechnikai megalapozásában és felsőszintű oktatásában vállalt nagy szerepet. Szoftver-fejlesztői tevékenységét is ennek rendelte alá. Az OAB, majd az IAEA Elnöki Tanácsának elnökhelyettese volt. |
|
Helfenbein Henrik | 1957 | matematikus | Az ELTE IK mestertanára. Fő tevékenységei: tanárképzés. az egyenlő esélyű hozzáférést biztosító technológiák népszerűsítése, a fogyatékossággal élő diákok és felnőttek mentorálása, rehabilitációjának támogatása. |
|
Foltényi Vilmos | 1941 |
matematikus MTA kandidátusa | Az MTA SZK-ban, az Infelor-ban, az OT SZK-ban alapszoftvereket készített (Elliott Autocode fordítóprogram az Ural-2 gépre, debugger, FIFO fordítóprogram, ALMO fordítóprogram). 1983-tól Amerikában is sikeres alapszoftvereket készített. |
|
Mandler György | 1944 | matematikus | Az Infelor-ban az EMG 830 szimulátor és assembler, majd az ADATREND-nél az IDOS implementálásában vett részt. 1990-től az USA-ban az Information Buildersnél a FOCUS rendszer átvitelével, majd a Trepp cégnél banki rendszerekkel foglalkozott. |
|
Szőke Ákos | 1977 |
matematikus PhD | Agilis szoftvertechnológiai és projektmenedzsment területek nemzetközileg elismert kutatója és szakértője; nemzetközi ipari és K+F projekt szakmai vezetője. A Multilogic Kft. informatikai igazgatója. |
|
Monostori László | 1953 |
mérnök MTA rendes tagja | 2002-óta a BME Gépészmérnöki Kar egyetemi tanára, 2015-től a SZTAKI igazgatója. Kutatási területe elsősorban a modern kiber-fizikai termelési rendszerek és az ezekben fellelhető komplexitások, változások és zavarok kezelése. |
|
Horváth Katalin | 1957 | közgazdász | A KSH-ban és a Kopint-Datorg-nál informatikai fejlesztéssel, marketinggel és marketingkommunikációval, a Magyar Posta Zrt.-nél az elektronikus piactér kiépítésével, míg a KIFÜ-nél EU-s projektmenedzsment módszertannal foglalkozott. |
|
Weisz Ferenc | 1964 |
matematikus MTA doktora | Az ELTE IK egyetemi tanára; programozó és programtervező informatikusok analízis-oktatója. Kutatási területei a harmonikus analízis egyes részterületei (Fourier-, Gábor- és wavelet-analízis stb.) és ezek alkalmazásai. |
|
Németi István | 1942 |
matematikus MTA doktora | Az Erőterv-ben része volt egy komplex nagyméretű programrendszer sikerének. A Prolog hazai megvalósításának előfutára. Társaival kifejlesztették a nemsztenderd-idejű dinamikus logikát. A relativisztikus számítógép kutatás egyik megalapozója és kutatója. |
|
Zsellér Gyula | 1936 | közgazdász | A magyar informatika kezdeteinek fajsúlyos szereplője, aki elsősorban gazdasági, ökonometriai feladatok számítástechnikai előkészítését, programozását és felhasználását végezte. |
|
Váncza József | 1960 |
mérnök MTA kandidátusa | A SZTAKI Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratórium vezetője. Több egyetem oktatója, doktori iskolák tagja. Kutatási területei: termelésinformatika, kiber-fizikai gyártórendszerek, MI alkalmazások, kooperatív és fenntartható termelési hálózatok. |
|
Hinsenkamp Lászlóné Fehér Mária | 1940 | mérnök | Tíz év kutatás (HIKI, TKI) után az OMFB-ben az OECD országokkal folyó kétoldalú kormányközi TéT együttműködéseket koordinálta, majd segítette az EU FP5 Programjához való csatlakozást. Oktatóként is részt vett EU programokban. |
|
Dobi Zsuzsanna | 1964 | matematikus | Az MTI-ben szöveges hírarchívum megvalósításában vett rész, majd IT szakértőként dolgozott az Automatikus Kódoló Rendszer kidolgozásában. Az MTVA-ban belső informatikai fejlesztések rendszerszervezési feladatait látja el. |
|
Bolgár Gábor | 1951 | matematikus | Alapszoftveresként kezdte, majd menedzser, 1992-től banki informatikai igazgató volt. 1997-2006 között informatika-közeli területeken vezetőként dolgozott. 2007-tól saját vállalkozásában pénzügyi tervezéssel, gazdasági tanácsadással foglalkozik. |
|
Drozdy Győző | 1955 |
mérnök egyetemi doktor | A Pannon GSM – a Telenor Magyarország – első munkavállalójaként, meghatározó szakembereként, vezérigazgató-helyettesként 1993 óta formálta a hazai mobil-távközlés fejlődését, a mobil hálózati technológiák hazai alkalmazásait. |
|
Pálfalvi Csanád | 1978 | mérnök | Szoftverfejlesztő mérnökként kezdte, majd több nagy cégnél volt projektmenedszer. Az evosoft Hungary Kft.-nél üzletágigazgatói pozíciót tölt be, de ellát üzletfejlesztési menedzseri feladatokat is. Az NJSZT alelnöke. |
|
Horváth Iván | 1948 |
irodalomtörténész MTA doktora | Neves magyar irodalomtörténész, aki 1971-ben perem-lyukkártyán alapuló adatbázis építést kezdeményezett (A régi magyar vers repertóriuma). 1998-ban beindította az ELTE-n a Bölcsészeti Informatika Önálló Programot. |
|
Gerő Judit | n.a. | mérnök | Fő területe a felhasználói programok professzionális oktatása. Több szakmai könyv szerzője. A CONTROLLTraining Továbbképző Központ Kft. alapító tulajdonosa és ügyvezető igazgatója; felnőttképzési szakértő. |
|
Hanzó Lajos | n.a. |
mérnök MTA külső tagja | A TKI-ban eltöltött közel 10 évi kutató munka után a southamptoni egyetem oktatója majd tanszékvezető professzora lett. Jelentős nemzetközi tekintélyt szerzett 3G, 4G, 5G mobil rendszerek és kvantum-kommunikációs kutatási eredményeivel. |
|
Sztrik János | 1953 |
matematikus MTA doktora | A DE IK egyetemi tanára; a 2003-ban általa alapított Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék vezetője. 2008-től az IK tudományos dékánhelyettese is volt. A mérnökinformatikus képzés bevezetésében jelentős szerepe volt. |
|
Jereb László | 1947 |
mérnök MTA doktora | Az infokommunikációs hálózatok többrétegű, technológia-független modellezésének, tervezésének és teljesítőképességi elemzésének hazai megalapozója és résztvevője. A soproni gazdaságinformatikus szak létrehozója. A BME és a SoE professor emeritusa. |
|
Dénes Tamás | 1952 | matematikus | Szakértői és publikációs tevékenysége a bonyolult rendszerek multistrukturális modellezésére és számítógépes elemzésére, kriptográfiai témájú projektek tervezésére és megvalósítására (digitális aláírás, digitális ujjlenyomat) terjedt ki. |
|
Eőry Örs | 1950 | mérnök | 33 éve a Szenzor Számítóközpont Kft. ügyvezetője; előtte a NIM IGÜSZI-ben látott el vezetői megbízásokat az ELLIOTT 803B, ICL 1903A, R22 és RC3600 számítógépek környezetében. 52 éve dolgozik a szakmában. |
|
Tölgyesi László | 1959 | meteorológus | Meteorológus-informatikusként több mint 35 éve dolgozik az OMSZ központjában. Aktív részese volt a meteorológus szakma fejlődésének, modernizációjának, ami nagyrészt az informatika robbanásszerű térhódításának köszönhető. |
|
Molnár István | 1953 |
közgazdász MTA kandidátusa | Hazai és külföldi tudományos és oktatói munkásságát a digitális szimulációhoz kapcsolódó új technológiák kutatása, fejlesztése és gazdasági alkalmazása alkotja. Részvételével és irányításával számos nemzetközi együttműködés és projekt valósult meg. |
|
Szlávi Péter | 1955 |
matematikus PhD | Az 1980-as évektől sokat tett az informatikai kultúra terjesztéséért. Az ELTE-n a programozás módszertanának kidolgozásában kiemelkedő érdemei voltak. 25 éven át aktív szerepet vállalt a diákok informatikai versenyeinek szervezésében. |
|
Németh Krisztián | n.a. |
mérnök PhD | A BME VIK adjunktusa. Tématerülete a számítógép-hálózatok, melyen kívül programozást is tanít. Szabadidejében az 1958-ban elkészült MESZ I számológép működésének és felépítésének visszafejtésén dolgozik társaival. |
|
Tihanyi Zoltán | 1963 | mérnök | Több magyar és multinacionális cégnél dolgozott üzleti, illetve üzlettámogatói pozíciókban – műszaki és gazdasági ismeretei kamatoztatva. Elkötelezett híve a digitalizációnak. 2020-tól az NJSZT szakmai igazgatója. |
|
Márton Mátyás | 1948 | fizikus | Programozó, programfejlesztő munkát végzett, majd nagy informatikai rendszerek üzemeltetésére specializálódott. Informatikai szolgáltatások vezetőjeként dolgozott évtizedekig kutatóintézetben, közszférában és a versenyszférában. |
|
Papp Albert | 1954 | mérnök | Pályafutása egy vállalathoz, a TVK-hoz kötődik, ahol igen sokféle feladatkört látott el, vezetői beosztást töltött be, és jelentős eredményeket ért el az általa irányított szervezetben. A VISZ -ben képviselte vállalatát. |
|
Kiss Gábor | 1944 |
fizikus egyetemi doktor | Az Ural-2 gép programozásával kezdte az Egyetemi Számítóközpontban. Az ELTE-n évekig oktatta a programozó matematikusokat. Több cégnél (Számalk, PSZTI, APEH, NAV) dolgozott vezető beosztásokban, sikeres projekteken. |
|
Tölgyesi Irén | 1944 | mérnök | 1978-tól az MTI-ben szoftver csoportvezető, majd 1994-től főtanácsos. Főbb feladatai voltak: szerkesztőségekből érkező hírek továbbítása előfizetők részére, valamint külföldi tudósítók hírbeadásához használt keretprogram készítés. |
|
Szekér Judit | 1957 | jogász | 1981-1990 között az SZKI-ban volt külkereskedelmi jogász; kidolgozta pl. az M08X értékesítés jogi kereteit. Nevéhez fűzödik a munkaviszonyban készített szoftver fejlesztői jogdíj érvényesítése. 2017-től az NSZKK-ban főigazgató helyettes. |
|
Bitó János | 1936 |
matematikus MTA doktora | A HIKI-ben, majd a TUNGSRAM-nál kezdett, hamar vezetői beosztásokba került. Egyetemi oktató, egyetemi tanár (BMF, PPKE, ÓE), utóbb professor emeritus. A robottechnika és automatizálás területén szaktekintély. Számos kitüntetés birtokosa. |
|
Gömöri Tiborné (Mara) | 1929 | közgazdász | 1971-től részt vett a Számok felsőfokú szakképzése akkreditációjában, majd az Infelor és jogutódjai (Számki majd Számalk) humánerőforrás osztály vezetője volt; a munkatársak fejlődése, képzésének szervezése, segítése vezérelte mindig. |
|
Görbe Tamás | 1944 | fizikus | Kezdetben alapszoftvereket (KFKI), majd termelésirányítási és banki alkalmazások fejlesztését végezte (SZOT TB, Számki, Számalk). Később export munkát végzett Németországban, majd Bécsben (Erste Bank). |
|
Dömölki Andrea | 1943 | matematikus | A “szegedi iskola” végzettjeként a számítástechnika számos területén volt fejlesztő és oktató, majd érdeklődése a szakmához tartozó humán oldal felé fordult: oktatás-szervezés (Számalk), HR menedzsment (Ericsson, Nokia), vezetői tanácsadás. |
|
Kósa Márk Szabolcs | 1975 |
matematikus PhD | A DEIK adjunktusa. Országos és nemzetközi programozó versenyek szervezője. 2012 és 2019 között a DEIK Regionális Programozó Csapatverseny szervezőbizottságának elnöke. |
|
Lénárt Zoltán | 1945 | matematikus | Az Infelor, Számki, Számalk tudományos munkatársa, majd a Lufthansa Systems Hungaria szoftver-mérnöke volt. Feladata: vállalati szoftverek fejlesztése több magyar és német nagyvállalat részére. |
|
Komor Tamás | 1946 |
matematikus MTA kandidátusa | 1969-1988 között az Infelor–Számki–Számalk munkatársa; közben német és svéd szoftver exportszerződéseken dolgozott. A SZTAKI után, 1991-től az Allianznál dolgozott; számítástechnikai ügyvezető igazgatóként ment nyugdíjba. |
|
Szűcs Vince | 1955 | mérnök | Szoftvermérnökként mikroszámítógépes berendezések fejlesztésével kezdte, majd 1993 -2017 között a Richter Gedeon Informatikai igazgatója volt. 1993-ig a Controll Informatika szoftver-értékesítését és fejlesztését irányította. |
|
Sipos Mihály (1949) | 1949 |
tanár egyetemi doktor | Közgazdász tanár, aki tanárként, iskola vezetőként 49 éve elkötelezett híve a számítástechnika középiskolai oktatásának. Egri iskolakísérlet néven programot dolgozott ki az informatika alkalmazására közgazdasági tárgyak oktatására. |
|
Rónyai Lajos | 1955 |
matematikus MTA rendes tagja | Fő kutatási területe a számítástudomány, ezen belül elsősorban algebrai és aritmetikai algoritmusok. 2008-tól a SZTAKI Számítástudományi Kutatócsoportjának vezetője. A BME Algebrai Tanszékének vezetője volt. |
|
Kovács József | 1944 | matematikus | A Volán Tröszt Elektronikában programozóból igazgató lett; 1989-95 között a Volán Elektronika elnök-vezérigazgatója, majd elnöke. Részt vett az Országos Közlekedési Nyugdíjpénztár szervezésében, melynek elnöke volt. |
|
Jenei Zoltán | 1965 | mérnök | IT felsővezető (CIO) volt távközlési, államigazgatási és banki területeken hazai és nemzetközi vállalatoknál. Nemzetközi tapasztalatokra tett szert a régióban, valamint német, osztrák, orosz és amerikai cégeknél is. |
|
Hunya Péter | 1939 |
matematikus MTA kandidátusa | Kalmár-tanítványként 1965-től a JATE Kibernetikai Labor munkatársa, 1979-től vezetője. 1987-től informatikai vállalati tanácsadó, tudományos igazgató. 1993-2001 között az UNESCO projekt-vezető főmunkatársa. Több országban tartott előadást. |
|
Marxreiter Alajos | 1940 | mérnök | Végig a Volán Elektronikánál dolgozott; a számítógéppark műszaki vezetőjeként, majd rövid ideig a cég igazgatójaként. Később programfejlesztő és fejlesztési igazgató lett; nevéhez fűződik a Libra (korábban Mérleg) program. |
|
Pánovics János | 1975 |
matematikus PhD | A DEIK oktatója. Elkötelezett támogatója a hazai és nemzetközi programozó versenyeknek; a DEIK Regionális Programozó Csapatverseny szervezői csapatának tagja |
|
Gyetvai Károly | 1958 | informatikus | Az ECDL Minősítő Bizottságának alapító tagja. A Debreceni SZC Mechwart András Gépipari és Informatikai Technikum igazgatóhelyettese, az ECDL vizsgaközpont vezetője; diákjaik 90 százaléka ECDL vizsgát tesz. |
|
Simonfai László | 1941 | mérnök | A Számalk főosztályvezetőjeként számítógépek szoftver ellátását irányította. Egyik alapító tagja volt a DEC magyar leányvállalatának; összehangolta a nagyvállalati információs rendszerek kínálatát keresletét, értékesítését. |
|
Terdik György | n.a. |
matematikus MTA doktora | A KLTESzámolóközpontjának vezetője, majd a DE IK Információ Technológia Tanszékének vezetője, mz IK dékánja volt. Az IK Doktori Iskola programvezetője. Professor emeritus. |
|
Viszt Éva Anikó | 1940 | matematikus | Kezdetben alapszoftver-, majd alkalmazás-fejlesztéssel foglalkozott (KFKI, SOTE, MIKI). Később pénzügyi informatikai rendszerek biztonságával, kockázatával stb. foglalkozott (Postabank, PSZÁF, ProCons Kft.). |
|
Csemniczky László | 1944 |
mérnök egyetemi doktor | Térinformatikai szakember. Geodéziai vállalati munkái után a BME egyetemi oktatója, a DigiKom Kft. alapító ügyvezetője, a gita Műszaki Térinformatika Egyesület alapító elnöke. |
|
Svéd János | 1948 | mérnök | Sokáig számítógéphálózati kutatással, távadatfeldolgozó rendszerek fejlesztésével foglalkozott. Később CA termékek értékesítését szervezte több országban. Utóbb hazai KKV-k integrált vállalatirányítási rendszereivel foglalkozott. |
|
Faur Kálmán | 1950 | mérnök | A Volán Elektronika évtizedeket átívelően meghatározó első számú vezetője, és a köré szerveződő számos további informatikai és nem-informatikai vállalkozás, intézmény, szervezet (pl. a LIBRA) alapító vezetője. |
|
Terplán Kornél | 1944 |
mérnök MTA kandidátusa | Nemzetközileg elismert tanácsadó, előadó a hálózatok menedzselése szakterületen. A Montclair State University díszdoktora. Sokat tevékenykedett a magyar-amerikai műszaki és tudományos kapcsolatok szélesítése területén. |
|
Szabó Tamás (1944) | 1944 | mérnök | Nemzetközi szintű szoftverfejlesztő. Bejárta a Digital, az IBM gépek világát, és sikerrel vett részt a személyi számítógépek szoftverfejlesztésében is. A versenydíjas d’Access Adatbank szoftver tervezője. |
|
Gergely Tamás | 1943 |
matematikus MTA doktora | Az 1970-es években a programozási nyelvek formális szemantikájával foglalkozott. Számos nemzetközi és hazai K+F projekt szakmai vezetője, illetve részvevője volt. Az Alkalmazott Logikai Laboratórium (ALL) alapító elnöke. |
|
Érdi-Krausz Gábor | 1965 | mérnök | A hazai informatikai élet egyik ismert szereplője. Vezetője volt a Számalk Szoftver Disztribúciónak és az Oki Magyarországnak. Utóbb a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Stratégia megvalósításán munkálkodik. |
|
Kiss Attila Elemér | 1960 |
matematikus MTA kandidátusa | 1985 óta az ELTE oktatója, kutatója. 2010-től az Információs Rendszerek Tanszék vezetője. Kutatási területei: adatbányászat, MI, adatbázisok elmélete és gyakorlata. Ipari informatikai kutatás-fejlesztések résztvevője. |
|
Mihályffy László | 1940 | matematikus | Elismert szaktekintély volt a KSH-ban a hazai (országos, regionális, egyszeri vagy rotációval kombinált folyamatos) lakossági minták tervezése és igény szerint számítógépes megvalósítása területén. |
|
Mazgon Sándor | 1933 | mérnök | A hazai adatátvitel atyja. 1967-2009 között részt vett több hazai adatátviteli és számítástechnikai szabvány kidolgozásában, gondozásában, az elektronikus adatcsere (EDI) szabványok honosításában. |
|
Vajta László | n.a. |
mérnök PhD | A BME működésének alakítója, a technológia transzfer folyamatok szakértője, több ismert termék megalkotója. Olyan kutató, akit az elért eredmények felhasználhatósága vezet; jelentős iparvezetési gyakorlata van. |
|
Őry Tamás | 1941 | mérnök | Az OKISZ SZSZV igazgatójaként sokat tett a számitástechnikai rendszerek és alkalmazások hazai elterjesztéséért. Az SZSZVSZ alapító elnöke; nevéhez fűződik az informatikai vállalkozások érdekképviseletének megszervezése. |
|
Orendi Zsuzsa | 1943 | mérnök | A KSH-ban az országos alkalmazási rendszerek fejlesztésének és szoftvertermékek beszerzésének támogatása, majd az IBM Magyarország marketing igazgatójaként a hazai partnerhálózat felépítése és a marketing megszervezése volt a fő feladata. |
|
Horváth Pál | 1949 | mérnök | Távközlési szakember, vállalatvezető. Volt a Matáv, valamint alapításától a Pantel vezérigazgatója. Később az Actel távközlési céget vezette. Irányította országos adathálózatok fejlesztését és két országos optikai gerinchálózat kiépítését. |
|
Kőrösi István | 1947 |
mérnök egyetemi doktor | Az ODRA gépeken kezdte, majd hazánkban elsőként adaptálta a UNIX V6-ot az SZM-4 gépre. A BME Folyamatszabályozási Tanszékén oktatott, és vezetője volt az EMG 666 asztali számológép firmware és rendszertechnikai fejlesztésének. |
|
Sulyán János | 1939 | mérnök | A KFKI-ban volt vezető fejlesztőmérnök. Főbb területei: számítógépek összekötése, lokális hálózatok, adatgyűjtő rendszerek, űrszondák fedélzeti elektronikája, szondák tudományos berendezéseinek földi bevizsgáló készülékei. |
|
Forró Péter | 1944 | mérnök | A KFKI MSZKI-nál kezdett; a TPA fejlesztés és gyártás összehangolását végezte, majd a gyártás felelőse lett. Később magáncégeknél töltött be vezető tisztségeket, és minőség-biztosítással foglalkozott (Controll, Megamicro, LNX). |
|
Holyinka Péter | n.a. |
vegyész egyetemi doktor | A kémiai alkalmazásoktól eljutott a VIR-ekig (MTA, NIM IGÜSZI, MÜM SZÁMTI). 1981-2013 között az ÓE NIK-en és elődeinél a szoftvertervezés és fejlesztés, majd VIR tananyagok fejlesztése és oktatása fűződik nevéhez. |
|
Szűts István | n.a. |
mérnök MTA kandidátusa | 38 éven át oktatott információs rendszerek, vállalkozás-gazdaságtan, gazdasági statisztika, döntéselmélet, döntéstámogató rendszerek tárgyakat (BME, PSZF, KMF, BMF). Évekig volt a BME Informatikai Központ vezetője. |
|
Szeberényi Imre | 1959 |
mérnök PhD | Meghatározó szerepet vállalt a BME VIK programozás oktatás korszerűsítésében, valamit a UNIX kultúra és a HPC használatának megismertetésében. A CIRCLE felhő menedzser rendszer kifejlesztésének témavezetője. |
|
Hazay Csaba | n.a. | mérnök | A KFKI hardver-fejlesztője; az SZKI-ban az M05X mikrogép vezető tervezője, majd a mikrogépes alkalmazások osztályvezetője volt. A Számalk-ban oktatási főosztályvezető, az Invitel-nél az interkonnekt feldolgozás szakértője volt. |
|
Zombory László | 1942 |
mérnök MTA doktora | A BME oktatója (1965-2012), VIK dékánja (1988-1994) volt. Az Antenna Hungária igazgatótanács első elnöke (1993-1996), az NHIT első elnöke (1996-2000), a HTE elnöke (2002-2005) volt. A HUNGARNET alapító elnöke (1992). |
|
Zarándy Ákos | 1967 |
mérnök MTA doktora | 2000-ben az AnaLogic Computers alapító ügyvezetője, majd a Eutecus Inc. (Berkeley) műszaki igazgatója. Nevéhez fűződik az első CNN fejlesztő rendszer és különböző CNN-alkalmazások kidolgozása. A PPKE egyetemi tanára. |
|
Lőrincze Géza | 1945 | mérnök | Jelentős szerepe volt a KFKI–MSZKI 16/32 bites TPA-11 számítógép-családjának fejlesztésében, valamint a nyugati és a kelet-európai számítástechnikai kapcsolatok kiépítésében. 1989-ben céget alapított digitális nyomtatás fő profillal. |
|
Halmi László | 1950 | tanár | A zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnáziumban 37 éven keresztül tanított. Tehetséggondozó tevékenysége kiemelkedő; egy kémiai “műhelyt” hozott létre. Kémiát-biológiát támogató alapítványt alapított 1990-ben. |
|
Pesti István | n.a. | mérnök | A legnagyobb nemzetközi számítástechnikai cégek magyarországi leányvállalatainak üzleti vonalán dolgozott vezető beosztásokban. A HP Magyarországnak ügyvezető igazgatója volt. 2002-től saját tanácsadó cégében dolgozik. |
|
Illés Antal | 1956 | mérnök | A HUMANsoft Kft. alapítója (1989) és tulajdonosa, 20 éven keresztül ügyvezetője. Irányításával az egyik legjelentősebb hazai ICT céggé nőtt. Az IVSZ 2003-ban az Év Informatikai Menedzserévé választotta. |
|
Somló János | 1935 |
mérnök MTA doktora | Az automatizálás, számítógépes folyamatirányítás és -optimalizálás, adaptív rendszerek, robotika nemzetközi hírű szakembere. Több mint 20 éven át vezető a SZTAKI-ban, utána egyetemi professzor (BME, ÓE). |
|
Rupprich Péter | 1946 | mérnök | A digitális technika hazai oktatásának elkötelezettje, amellett a BME és Számok K+F feladataiban is aktívan részt vett. 1983-tól a SIEMENS AG digitális kommunikációs rendszereinek vezető fejlesztője; fő témája a digitális jelfeldolgozás. |
|
Kilián Imre | 1960 |
mérnök PhD | 1982-1991 között az SZKI-ban az MProlog fejlesztésben, később egyéb hazai és német projektekben vett részt. 2005-től oktatott a PTE-n és DUE-n. 2018-tól a Deutsche Telekom IT Solutions Hungary Kft. rendszermérnöke. |
|
Kafka György | 1959 | matematikus | Grafikus és vizuális szoftverek szakértője. Fejlesztőként kezdett (Graphisoft), majd a szoftver-terjesztés nemzetközi piacán futott be. Vállalkozásával szakterülete fontos külföldi szoftvereinek (pl. Adobe) jelentős hazai terjesztője. |
|
Haidegger Géza | 1954 |
mérnök PhD | A gyártásautomatizálás, robotika, ipari adathálózatok és hálózat-alapú vezérlési rendszerek szakembere. A SZTAKI munkatársa; vezetésével jött létre a gyártásautomatizálási Informatikai Protokoll Oktatóközpont. |
|
Laborczi Zoltán | 1949 | matematikus | Programozási nyelvekkel, fordítóprogramok fejlesztésével, később számos területen szoftverfejlesztéssel és minőségbiztosítással foglalkozott. Alkalmazta és terjesztette az OOP elveit, ehhez saját eszközt fejlesztett. |
|
Kisdi Gábor | 1929 | informatikus | A hazai szoftverfejlesztés hőskorában olyan pályamódosító volt, aki tehetsége és emberi kvalitásai révén rövid idő alatt témavezetője lett az egyik magyar szoftver-export vállalkozásnak, majd osztályvezető volt a Számkiban. |
|
Simon Péter | 1949 |
matematikus MTA doktora | 2004-2015 között az ELTE Numerikus Analízis Tanszékének vezetője. Számos tankönyv szerzője. Kutatási területe a Walsh- és a Walsh-szerű rendszerek vizsgálata. A témakör monográfiájának (1990) társszerzője. |
|
Gantner János | n.a. |
mérnök egyetemi doktor | 1969-1990 között a VIDEOTON számítógép-gyártás különböző területein volt vezető. Részese volt a VIDEOTON számítógép-export megteremtésének. 1991-től is vezető volt többek között a CENTEL és az IKARUS cégeknél. |
|
Lantos Béla | 1941 |
mérnök MTA doktora | 1966-67-től közreműködött a számítástechnikai oktatás megindításában a BME VIK-en. A BME egyetemi tanára. Szakterülete az irányításelmélet, a robotika, a földi és légi járművek irányítása; e témákban számos szakkönyv szerzője. |
|
Gál Tibor | 1947 |
mérnök MTA kandidátusa | A BME címzetes egyetemi tanára. Oktatási, kutatás-fejlesztési területei: mikroprocesszor alapú rendszerek tervezése (az M08X számítógép fejlesztője), WEB-es technológiák fejlesztése és alkalmazásaik. |
|
Bokor József | 1948 |
mérnök MTA rendes tagja | A BME egyetem tanára, az MTA alelnöke. Kutatási területe: rendszer- és irányításelmélet. Eredményeit járműszerkezetek, járműdinamikai modellek tervezésénél alkalmazzák. Több nemzetközi kutatás vezetője. |
|
Levendovszky János | 1960 |
mérnök MTA doktora | A BME egyetemi tanára. Szakterületei: adaptív jelfeldolgozási algoritmusok, sztochasztikus modellezés, kommunikációs hálózatok protokolljainak optimalizálása, statisztikus erőforrásmenedzsment, algebrai kódelmélet. |
|
Plósz Béla | 1941 | mérnök | Munkahelyein (MOM, Csepeli Kerékpár és Varrógépgyár, SZKI majd ITEX, KFKI és saját cég) számítógép-perifáriák, automata gépek, mátrixnyomtatók. lézereszközök, optikai műszerek tervezésében és gyártásában vett részt. |
|
Vahl Tamás | n.a. | közgazdász | Nemzetközi informatikai cégek (Siemens, IBM, HP, SAP) magyarországi vállalatainál és hazai cégeknél (AAM, NavNGo) volt felsővezető. Meghatározó szerepe volt az SAP hazai felfutásában. Menedzseri tapasztalatait az IBM-nél oktatja. |
|
Csuhaj-Varjú Erzsébet | 1954 |
matematikus MTA doktora | 1979-től a SZTAKI-ban a formális nyelvek kutatója volt. 2005-től az ELTE IK Algoritmusok és alkalmazásuk Tanszékének kutatóprofesszora, majd tanszékvezető egyetemi tanára. Az ELTE IK Doktori Iskolájának alapító tagja. |
|
Hunyadvári László | n.a. |
matematikus MTA kandidátusa | Az ELTE-n eltöltött több mint 45 év alatt páratlan odaadással szolgálta az egyetem, a TTK/IK és a magyar felsőoktatás ügyét. Rendkívüli tanár-egyéniség. 2003-2012 között az IK Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék vezetője volt. |
|
Schmideg Iván | 1933 |
mérnök MTA kandidátusa | 20 évig távközlési berendezések fejlesztője, majd az OMFB távközlés-fejlesztéssel foglalkozó főosztályvezető-helyettese. A korszerű szabályozás megvalósításán dolgozott, különös tekintettel a jövőbeli infokommunikációs technológiákra. |
|
Binder László | 1943 | mérnök | 1ö64-től részt vett az EMG 830 számítógép fejlesztésében. Volt az SZKI kereskedelmi igazgatója, az Operator Hungaria ügyvezető igazgatója, az EUROTEL vezérigazgatója, majd az Antenna Hungária Távközlési üzletág vezetője. |
|
Sztipanovits János | n.a. |
mérnök MTA külső tagja | A BME MMT oktató-kutatójaként kezd; 1983-tól a Vanderbilt Egyetem (USA) professzora. Nevéhez számos kimagasló eredmény fűződik, elsősorban a beágyazott szoftver rendszerek és Cyber Physical Systems tervezése területén. |
|
Tóth Mihály | 1933 |
mérnök MTA kandidátusa | A BME MMT docenseként több tantárgy kidolgozója volt. A KKMF SZGTI igazgatója, majd a KKMF főigazgatója volt. Társszezővel írt „A logikai tervezés módszerei” c. könyve évekig a témakör felsőfokú alap-tankönyve volt. |
|
Székely Iván | 1950 |
tanár MTA kandidátusa | Társadalmi informatikus, az adatvédelem és az információszabadság területeinek nemzetközileg ismert szakértője és kutatója. A CEU kutatóprofesszora, a BME docense; nemzetközi kutatási projektek résztvevője. |
|
Lukács József (1961) | n.a. | fizikus | A hazai személyi számítógépek egyik úttörője. A HomeLab számítógépcsalád fűződik nevéhez. 77 Elektronika cége vércukorszintmérőjéről lett híres, míg Dension cége az autóelektronikában az MP3-zenelejátszás európai pionírja. |
|
Földvári Iván | 1946 | mérnök | Rendszerprogramozó, export menedzser. Alap- és alkalmazási szoftverek sok fajtáját szervezte, programozta; a kivitelezést szervezte nemzetközi piacokon, külföldi felhasználók számára. ISO-konzultáns és pénzügyi kontroller. |
|
Hajnal Miklós Pál | 1943 |
mérnök egyetemi doktor | A BME, majd a VE oktatója, közben a SZTAKI tudományos munkatársa volt. Tématerületei: digitális képfeldolgozás és irányítórendszerek, alakfelismerés, textúraelemzés, robottechnika, műszaki diagnosztika, minőségmenedzsment. |
|
Csepeli György | 1946 |
bölcsész MTA doktora | Szociálpszichológus. Az ELTE TáKT és a Szociológiai Doktori Iskola Interdiszciplináris Társadalomkutatások Program vezetője. Kutatási területe többiek között a digitális átalakulás társadalmi és társadalomlélektani vetülete. |
|
Lukács Lajos | 1959 | mérnök | Általa alapított vállalkozásaival a magyarországi üzleti adatbányászat úttörője, az üzleti intelligencia meghatározó alakja. Innovátor, aki folyamatosan azt keresi, hogyan tudja a technológiai fejlődés minél jobban támogatni az életünket. |
|
Szirmay-Kalos László | 1963 |
mérnök MTA levelező tagja | A BME Irányítástechnika és Informatika Tanszék egyetemi tanára, tanszékvezető helyettese. Kutatási területe a számítógépes grafika, algoritmikus fotográfia és orvosi képalkotás. |
|
Csaba László | 1935 |
fizikus MTA kandidátusa | Az NIIF Program Műszaki Tanácsának vezetőjeként elosztott számítógép hálózati szolgáltatásokat hoztak létre, megteremtve az Internet hazai bevezetésének alapjait. |
|
Ludman Lajos | 1960 | mérnök | Az angol ICL hazai vezetője, majd Deloitte partner, utána 5 évig a KFKI Számítástechnikai Rt. vezérigazgatója. 2006-tól a CARDNET Zrt. elnöke és társtulajdonosa. 2020-ban barátaival elindított egy tranzakciós szolgáltatást az USA-ban. |
|
Winkler Péter | 1942 | mérnök | A FÖMI Távérzékelési Központ vezetője (1990-2003), majd tudományos főigazgató-helyettese. Főbb projektjei: légiháromszögelés számítógépesítése; Magyarország digitális ortofotó programjának megvalósítása. |
|
Drajkó László | n.a. | mérnök | A nemzetközi IT piac veteránja. Első számú vezető volt a Novell, a Compaq és a Microsoft hazai cégeinél. Volt a Matáv-Axelero vezetője, a Graphisoft kereskedelmi igazgatója. Utóbb start-up vállalkozásokat segít szakértőként, befektetőként. |
|
Vajk István | n.a. |
mérnök MTA doktora | A BME VIK egyetemi tanára, 1994-től 2016-ig a BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékének vezetője. Tématerületei: alkalmazott informatika, irányításelmélet és irányítástechnika. |
|
Remzső Tibor | 1954 |
mérnök MTA kandidátusa | Kutatómérnök, fejlesztésvezető, projektmenedzser. A SZTAKI tudományos munkatársa, osztályvezetője; a Kürt majd ThalesNano cégeknél felső vezető volt. Utóbb a BME-n és a PE-n oktatott, ipari-egyetemi projekteket vezetett. |
|
Nyitrai Zoltán | 1937 |
mérnök MTA kandidátusa | A KFKI MSZKI-ban kifejlesztésre és gyártásba került különböző ferritgyűrűs tárolók tervezése, a vizsgálatukhoz és a gyártásukhoz szükséges segédeszközök, technológia és méréstechnika kidolgozása fűződik első sorban a nevéhez. |
|
Pataricza András | n.a. |
mérnök MTA doktora | A BME professzora; az MIT-n a Hibatűrő Rendszerek Kutatócsoport alapítója. Több egyetemen vendégprofesszor, rangos tudományos és ipari díjak nyertese, számos nemzetközi kutatási projekt közreműködője. |
|
Surján György | n.a. |
orvos PhD | Az 1990-es évektől foglalkozik az orvos-egészségügy informatikai kérdéseivel. 2002-től az ESKI informatikai vezetője, majd megbízott főigazgatója. Több hazai egyetemen oktat. Tudományos egyesületek vezetőségi tagja. |
|
Czakó Ferenc | 1963 | fizikus | Egy garázscégből (Optotrans) felfejlődve, felvásárlásokkal és tőkebevonásokkal létrehozta a tőzsdén jegyzett Synergon vállalatóriást, melynek 2006-ig vezérigazgatója, illetve elnöke volt. Azóta tanácsadóként dolgozik. |
|
Siki Zoltán | n.a. |
mérnök egyetemi doktor | A BME oktatója, a hazai nyílt forráskódú térinformatika egyik meghatározó alakja, elindítója és szervezője a magyar nyílt forráskódú térinformatikai konferenciáknak. A nemzetközi nyílt forráskódú térinformatikai közösség aktív tagja. |
|
Szabó István | 1946 | mérnök | Sikeres vállalkozó. A fővároson kívüli cégek közül az egyik legnagyobbnak (Szintézis, Győr) alapítója és máig legfelső vezetője. Társadalmi tevékenysége rendkívül szerteágazó (NJSZT, megyei KIK, IVSZ, VOSZ stb.). |
|
Szabó Szilárd | 1947 |
mérnök egyetemi doktor | Tudományos szakújságújságíró, a Térinformatika lap főszerkesztője. Számos cikk, tanulmány, és könyv szerzője és közreműködője. A HUNGIS Alapítvány kuratóriumának, térinformatikai konferenciák szervezőbizottságának tagja. |
|
Németh Géza | 1959 |
mérnök PhD | Tématerülete a beszédinformációs rendszerek, a multimodális és a mobil ember-gép interfészek (az alapkutatástól, a fejlesztésen át az alkalmazásig). A BME iskolateremtő oktatója; világszinten újszerű megoldások témavezetője. |
|
Szajbély György | 1954 | matematikus | A garázscégből sikeres szoftverfejlesztő nagyvállalkozássá nőtt Griffsoft alapítója, többségi tulajdonosa és elnöke. A Volán 10. sz. Vállalatánál kezdett; volt a Montana vezérigazgatója és a MAVIR felügyelő bizottságának elnöke. |
|
Sarkadi-Nagy István | 1948 | mérnök | A KFKI MSZKI-ban hálózatfejlesztő, majd vezető volt. Ez után a KFKI vállalkozás-csoport egyik vezetője, majd belső IT igazgatója. 2005-től az itSMF Magyarország elnöke, konferenciák szervezője és ITIL oktató. |
|
Siegler Vera | 1952 | mérnök | Az 1991-ben alapított Topolisz Kft. (és a Top-Map Kft.) ügyvezetőjeként szerepe a magyarországi közlekedési térinformatika, a navigációs rendszerek adatbázisa és a hazai útvonaltervezők megvalósítása terén jelentős. |
|
Kása Zoltán | 1948 |
matematikus PhD | Elméleti informatikus, főleg kombinatorikával foglalkozik. A kolozsvári BBTE és a Sapientia EMTE tanára; a BBTE volt rektorhelyettese. Több magyar, román és angol nyelvű tankönyv szerzője vagy társszerzője. Az EMT volt alelnöke. |
|
Kiss Donát | 1956 | mérnök | Szoftverfejlesztő, majd a hazai játékszoftver fejlesztés egyik első műhelyének (Novotrade) vezetője. A számítástechnika népszerűsítésében az MTV munkatársa, majd képfeldolgozás-alapú fejlesztésekre alapít vállalkozásokat. |
|
Gasparetz András | n.a. | mérnök | Kis- és középvállalkozások alapítója és vezetője (VAR, MagiCom). Kiemelten foglalkoztatja az információbiztonság és a társadalmi felelősségvállalás: ezekben jelentős a közéleti (Hétpecsét Egyesület elnöke) és oktatási (PE) tevékenysége. |
|
Vinnai János | n.a. | mérnök | Ddigitális áramkörökkel kezdte, majd a számítógép-gyártásban és -üzemeltetésben lett országosan ismert, sikeres vállalkozó. A Szinva Net Informatikai Zrt. vezetője. Az IVSZ alelnöke volt két ciklusban. Miskolci közéleti ember. |
|
Keresztesi János | 1957 | mérnök | 1982-től dolgozik az informatikai iparágban, ebből 15 évet különböző multinacionális cégeknél, köztük a DEC, Oracle és a Sun Microsystems-nél. 2004-2008 között a FreeSoft-ot vezette. 2008 és 2010 között az IVSZ elnöke volt. |
|
Laufer Tamás | 1966 | közgazdász | 13 évet volt multinacionális vállalatoknál vezető (Bull, Andersen Consulting, Oracle), majd nagy hazai vállalatokat vezetett. 2010-től az IVSZ elnöke, 2019-től a MISZ alelnöke. Az Alba Innovár oktatási és élményközpont vezetője. |
|
Csizmadia Gábor | 1955 |
mérnök PhD | 1989 óta a Selectrade Computer tulajdonosa és csúcsvezetője. A személyi számítógépek és rendszerek egyik meghatározó magyarországi elterjesztője, az FMV Ipari Park fő tulajdonosa, üzemeltetője és fejlesztője. |
|
Tóth Attila Zoltán | 1952 | mérnök | Multinacionális vállalatok informatikai rendszereinek bevezetését, integrációját irányította Európa országaiban. Technológiai és módszertani ismeretek meghonosításában jelentős eredményeket és elismertséget ért el. |
|
Hencsey Gusztáv | n.a. |
mérnök MTA kandidátusa | A SZTAKI munkatársa, évtizedeken átívelően tudományos titkára, a nemzetközi tudományos kapcsolatok felelőse. Budapesten megrendezett nagyjelentőségű szakmai világkonferenciák (IFAC, ICSU stb.) szervezője. |
|
Freed Péter | n.a. | közgazdász | Ismert vállalkozó; a mikró- és kisszámítógép iparág és piac egyik korai szereplője az USA-ban és Magyarországon. 1990-ben indította a kiterjedt cégcsoporttá alakult vállalkozását, a Duna Elektronikát, amelynek azóta vezetője. |
|
Szántó György | 1948 | mérnök | 1973 óta a SZTAKI munkatársa. Kezdetben tervező mérnök, majd osztályvezető, rendszertervező, projektvezető. Főbb témái: számítógépes rendszerek tervezése, intézményi informatika, e-Health, e-Learning. |
|
Podoletz György | 1950 |
mérnök egyetemi doktor | 1975-től a BME HEI egyetemi oktatója, majd 1986-tól a Megamicro műszaki igazgatója. 1992-től – egészen 2010-ben bekövetkezett nyugdíjba vonulásáig – a Systrend Zrt. elnök-vezérigazgatója. |
|
Minárovits János | 1952 | mérnök | Az Albacomp társalapítója és egyik tulajdonosa. Az 1990-es évek elejétől közel két évtizeden át a hazai informatikai üzleti élet meghatározó vállalának vezérigazgatója; 2012 óta az Albacomp stratégiai vezetője. |
|
Abos Imre | 1945 |
mérnök MTA kandidátusa | Az új távközlési és vezetékes szolgáltatások tervezésének szakembere; hazai bevezetésükben úttörő szerepet játszott. A TKI, a SZTAKI, a Matáv munkatársa volt, majd a BME oktatója, címzetes egyetemi tanára. |
|
Hinsenkamp Alfréd | 1939 | mérnök | A KFKI-nál hardver-fejlesztő, majd osztályvezető. 1969-től az SZKI Hardware Laboratórium fejlesztési osztályának vezetője. Számítógéppel segített hardver tervezéssel és dokumentálással, majd projekt menedzsmenttel foglalkozott. |
|
Schipp Ferenc | n.a. |
matematikus MTA doktora | Döntő szerepe volt az ELTE-n 1972-ben beindított programozó matematikus képzés előkészítésében, majd az informatikus képzés tantervének kidolgozásában. 1983-2004 között a Numerikus Analízis Tanszék vezetője volt. |
|
Koródi Bálint | 1955 | mérnök | Fejlesztő mérnökként (SZTAKI), majd társas vállalkozásaiban (NEXT, Telvice), illetve nagy hazai cégek vezetőjeként (Montana, Albacomp) dolgozott. A Digitális Esélyegyenlőség Alapítvány egyik létrehozója és elnöke. |
|
Vargha Márton | 1948 | matematikus | Tizenöt éves informatikusi pályafutás után 1986-ban lett a magyarországi informatikai újságírás egyik szereplője; írásaiban követte az informatika beépülését a mindennapokba. 2010-től a Levegő Munkacsoport tagja. |
|
Esztergár Zsolt | n.a. | tanár | A magyar szoftverfejlesztés hőskorának mértékadó személyisége. Munkája nagymértékben segítette hazánkban a korszerű adatfeldolgozás kialakulását, és a számítógépek alkalmazásának elterjedését. |
|
Dibuz Sarolta | n.a. |
mérnök MTA kandidátusa | A távközlési szoftverek vizsgálatának kiemelkedő szakértője. Az Ericsson Magyarország főosztályvezetője, az Ericsson több szoftver termékének magyarországi fejlesztését vezeti. Egyúttal a BME TMIT docense. |
|
Uhereczky László | 1942 | mérnök | 1965-től a Telefongyárban, majd a TKI-ban volt főkonstruktőr. 1989-től az Olivetti Hungary Kft.-nek, majd utódainak (Wang Global Hungary, Getronix Magyarország) volt vezérigazgatója. |
|
Bartolits István | 1954 |
mérnök egyetemi doktor | Távközlési fejlesztőmérnök 20 évig, majd HIF és NHH osztályvezető, NMHH főosztályvezető. Jövőbeli hálózatokkal, új technológiákkal, szabályozásukkal foglalkozik. 1990-től a HTE vezetőségi tagja; főtitkára is volt. |
|
Bogdánfy Géza | 1940 | mérnök | A műszaki, gazdasági és IT rendszerek területein kamatoztatta fejlesztői, kutatói és vezetői képességeit. Fontosabb munkahelyei: ERŐTERV, NIM IGÜSZI, SZKI / SCI-L, KFKI ISYS. A hazai távmunka élharcosa. |
|
Mohácsi Béla | n.a. | mérnök | A KFKI-ban kezdett dolgozni. 1991-től a CADserver Kft. ügyvezetője, majd a KFKI ISYS Kft. vezetője. 2003-tól és 2006 között az IHM államtitkára. 2010 után egy nagyvállalatnál kiemelt programokat menedzsel. |
|
Balatoni György | 1951 | mérnök | A KFKI PDP-specialistájaként kezdte. Az 1990 után elsőként Magyarországra jött DEC első kereskedelmi igazgatója lett, majd néhány év Deloitte senior tanácsadás után a Ladimage Kft. tulajdonos ügyvezetője volt. |
|
Gáspárik Dezső | 1953 | mérnök | Először számítógépek üzemeltetésével és karbantartásával foglalkozott (SZÜV, OSZV, ÉLGAV). 1987-ben egyik megalapítója a Trigon Kft.-nek, amely sok területen évekig piacvezető volt. 2005-től a Trigon Consulting Kft. ügyvezetője. |
|
Seres György | 1936 |
mérnök MTA doktora | Katonatisztként 32 évig üzemeltetéssel, oktatással, kutatással és fejlesztéssel, utána informatikai szaktanácsadással, majd 2002-től a ZMNE doktori iskolájának témavezetőjeként informatikai és e-learning rendszerekkel foglalkozott. |
|
Rényi Gábor | 1949 |
közgazdász PhD | Kereskedelmi szakember, sikeres vállalkozó, portfolió menedzser. A játékszoftver fejlesztés és a szoftver kereskedelem hazai úttörője, a Novotrade Rt. alapító vezetője. Számos üzleti és szoftverfejlesztési elképzelés kezdeményezője. |
|
Kolesár András | n.a. | közgazdász | A Lotus/IBM Notes/Domino szoftver hazai meghonosítója. Az UniOffice Rendszerház Kft. megalapítója és az Office Ügykövetési Rendszer ötletgazdája. Vezetéselméleti és elektronikus dokumentumkezelési szakember. |
|
Karádi Pál | 1944 | mérnök | A KFKI MSZKI-ban a TPA miniszámítógépek köré épülő ügyvitelgépesítési rendszerek és számítógép-hálózatok létrehozását vezette, majd a KFKI Számítástechnikai Rt. egyik alapítójaként, komplex rendszerek fejlesztését irányította. |
|
Vadász Pál | 1956 |
matematikus PhD | 2000 óta vezeti a Montana Kft.-t. Üzletemberi tevékenysége mellett elismert kutató az intelligens keresőrendszerek területén. Aktív résztvevője az IVSZ megalapításának. |
|
Kóka János | 1972 | orvos | Informatikai vállalkozó, befektető, cégvezető, egykori gazdasági miniszter, a Cellum elnök-vezérigazgatója, hazai és külföldi cégek igazgatósági tagja, tanácsadója. Aktív szerepe volt a Sulinet beindításában és a mobilfizetési piac fejlesztésében. |
|
Korányi László | 1954 | mérnök | A Medicor fejlesztői és informatikai vezetői munkái után sikereket ért el a 4GL fejlesztőeszközök elterjesztésében. Állami pozícióiban (diplomata, NIH elnök) sokat tett a hazai startup ökoszisztéma fejlesztéséért. |
|
Sugár András | 1946 | mérnök | Nemzetközi kereskedelemban vezető, majd távközlési cégek irányítója. A Westel majd a T-Mobile vezérigazgatója (1991-2005). Mobil hálózatok, szolgáltatások és nagysebességű mobil adatátvitel fejlesztéseit, bevezetéseit irányította. |
|
Bottka Sándor | 1946 | mérnök | A hazai számítástechnikai kultúra elterjesztésért dolgozott; a nemzetközi TéT együttműködés, a KFI politika és a hazai KFI finanszírozás egyik irányítója. Több nemzeti program (pl. TNP, IKTA) felelőse volt az OMFB-ben. |
|
Risztics Péter Károly | 1944 |
mérnök MTA kandidátusa | A BME-n részt vett az Információs rendszerek tananyagának kidolgozásában. 1998-ban megszervezte az Informatikai Központot, melynek irányításával számos állami és közigazgatási fejlesztési projektben működött közre. |
|
Nyírő András | 1959 |
bölcsész egyetemi doktor | Az INteRNeTTo, majd az Index.hu első főszerkesztője; online szakértő. A Jövő Háza koncepció egyik kidolgozója, a Wifi-falu projekt vezetője. 2000 körül sokan úgy tartották, hogy ő az „internet igazgatója”. |
|
Csopaki Gyula | n.a. |
mérnök MTA kandidátusa | Szakmai és szakértői területe a távközlési rendszerek, távközlési szoftverek és távközlési protokollok formális nyelvű leírása, és az ezen alapuló implementáció, verifikáció és tesztelés. |
|
Vityi Péter | n.a. | mérnök | 16 éven át töltött be vezetői és felső vezetői pozíciókat a Microsoft Magyarországnál, illetve a Microsoft CEEHQ-nál. Jelenleg a Kürt Akadémia ügyvezetője. 2013-tól az IVSZ alelnöke. |
|
Olti Ferenc | n.a. |
mérnök MTA kandidátusa | Ismert menedzser, fontos IT és más cégek felső vezetője volt. Jelentős egészségügyi, műszaki és IT projekteket vezetett (vérellátás, bankolás, metró), Vannak érdemei a felsőoktatás és a népszerűsítés terén is. Zsidó közéleti aktivista. |
|
Vinkovits László | 1951 |
mérnök MTA kandidátusa | Nagyvállalati komplex informatikai rendszerek specialistája. A német-magyar szoftver kooperáció megteremtésének egyik vezetője. A magyar T-Systems alapítója, melyet elődvállalataival együtt 10 éven keresztül vezetett. |
|
Vértes János | 1949 | matematikus | Matematikus, programozó, újságíró, kiadó, cégvezető. Közel tucatnyi informatikai lap alapító főszerkesztője, informatikai vállalatok alapítója. |
|
Vaspál Vilmos | 1955 | közgazdász | Szoftverfejlesztőként kezd. 1990-ben megalapítja a nagyvállalati alkalmazások fejlesztésével sikeressé váló FreeSoft Kft.-t, amelyet (több akvizíciót követően) 2004-ben tőzsdére visz, majd végső átalakulásáig (2012) elnöke. |
|
Fogoly Lajos | 1947 | mérnök | Az SZKI-ban és a Siemensnél szoftverfejlesztőként kezdte. A DataNet, majd az általa alapított EQnet vezetőjeként úttörő szerepet játszott a hazai nyilvános internet szolgáltatások kialakításában, elterjesztésében. |
|
Verebélÿ Pál | 1947 |
mérnök MTA kandidátusa | Kutató rendszerfejlesztő; tevékenységei: számítógépes grafika, hálózatok, kriptográfia, multiprocesszoros és szuperszámítógépek. Munkahelyei: SZTAKI, Németországi cégek, majd Ericsson Magyarország és Flextronics. |
|
Radványi András | n.a. |
mérnök MTA doktora | 1966-1982 között a TKI, később nyugdíjáig a SZTAKI munkatársa. Érdeklődése, szakterületei: áramkör- és rendszerszimuláció, térbeli látás és mintázat-sztereoképek, a látás pszichológiája, hangforrások lokalizációja. |
|
Gertler János | 1936 |
mérnök MTA külső tagja | 1970-től az MTA SZTAKI igazgatóhelyettese volt. 1981 óta amerikai egyetemeken tanított. Jelentős kutatási eredményeket ért el a folyamat-diagnosztika módszertana és autóipari alkalmazása terén. |
|
Gajári Gyula | n.a. | mérnök | 1970-től adatfeldolgozó rendszerek fejlesztését irányította programtervezőként, majd kereskedelmi igazgatóként (Comporgan). Szoftver export munkákat szervezett és kivitelezett, majd egy müncheni szoftverház ügyvezetője volt. |
|
Szőnyi László | 1944 | mérnök | A KFKI MSZKI hardver fejlesztője, rendszertervezője, projekt menedzsere majd osztályvezetője. A KFKI Számítástechnikai Zrt. egyik alapítója, igazgatósági tagja, ügyvezető igazgatója. |
|
Györfi László | 1947 |
matematikus MTA rendes tagja | A BME VIK egyetemi tanára; iskolateremtő egyéniség. Nemzetközileg elismert, kiemelkedő eredményei vannak a nemparaméteres függvénybecslés, a statisztikus alakfelismerés és az információelmélet területén. |
|
Mester Sándor | n.a. | mérnök | Mérnök-újságíró, lapigazgató, üzleti mentor, kommunikációs tanácsadó. Meghatározó főszerkesztője volt a Számítástechnika-Computerworld és a PC World lapoknak. A VISZ egyik kezdeményezője és alapítója. |
|
Buzder Lantos József | 1947 | matematikus | Széleskörű szakmai tapasztalatokkal rendelkező szakember, aki különböző – K+F, banki alkalmazási, kereskedelmi alkalmazási, közüzemi és hardverinfrastruktúra létrehozási – projektekben kamatoztatta tudását. |
|
Siklósi István | n.a. | matematikus | 1990-tól a vállalati alkalmazásokat fejlesztő 4D Soft Kft. egyik alapítója és ügyvezető igazgatója. 2012-es nyugdíjba vonulása után kifejlesztett egy új – a zoomolható térképek mintájára működő – könyvformátumot, az ún. z-könyvet. |
|
Szolgay Péter | 1949 |
mérnök MTA doktora | A TKI, majd a SZTAKI kutatója. A VE, majd a PPKE egyetemi tanára, 2012-2015 között a dékánja. Kutatási területei: tervezés-automatizálás, celluláris neurális hálózatok és számítógép architektúrák. |
|
Bártfai Barnabás | 1969 | mérnök | Szakkönyvíró. Az első magyar szerzőtől származó hétköznapi embereknek szóló számítástechnika könyv szerzője, a BBS-INFO Könyvkiadó és Informatikai Kft. vezetője. |
|
Hubert Tibor | n.a. | matematikus | 1972-ben kezdte a középiskolában tanítani az informatikát. Informatika tankönyvek, feladatgyűjtemények szerzője, bírálója volt. Sok tanár-továbbképzést tartott, átadva oktatási tapasztalatait. Nyugdíjasként fest. |
|
Márkus Béla | 1947 |
mérnök MTA kandidátusa | 1994-ben létrehozta az első hazai Térinformatika Tanszéket. 1999-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. 2001 és 2008 között volt a Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Karának főigazgatója, majd dékánja. |
|
Büttner György | 1951 | fizikus | Az űrtávérzékelés hazai alkalmazásának egyik megteremtője; környezetvédelmi térképezéssel foglalkozik. Vezetésével hozták létre hazánk első EU-konform térképét. Koordinálta az EU-s CLC adatbázis készítését. |
|
Halassy Béla | 1946 |
közgazdász MTA kandidátusa | Az adatbáziskezelési kultúra hazai megalapozója. A Számok főosztályvezetője. Több adatmodell, adatbázis-tervező eszköz kidolgozója. IBM-tanfolyamain így mutatták be: „az adatbázisok atyja, akinek foglalkozása: halassybéla”. |
|
Voloncs György | 1956 | matematikus | 12 év kutatóintézeti munka után a VARINEX Zrt. egyik alapítója. Kezdetektől foglalkozik a mérnöki tervezést, gyártást segítő szoftverekkel, majd térinformatikával, közel 25 éve additív gyártással, 3D nyomtatással |
|
Szigeti Ágnes | n.a. | mérnök | Szívügye az adatbiztonságot garantáló szoftver-alkalmazások kialakítása (pl. TRACCS-11). A Groupama Biztosító informatikai igazgatója, majd vezérigazgató helyettese volt. A DECUS aktív tagja, majd elnöke is volt. |
|
Szakolczai György | 1928 |
közgazdász MTA doktora | A magyar közgazdaságtudomány egyik doyenje, e tudomány progresszív irányzatának egyik vezető egyénisége, Keynes tanításainak elkötelezett magyarországi képviselője. Nagyszámú tudományos publikáció szerzője. |
|
Kardos Kálmán | n.a. | mérnök | 1957-től az MTA KKCS-ben részt vett az M-3 számítógép mágnes dob tároló munkálataiban. Később számítógépek üzemeltetését és fejlesztését látta el (MNB, Taurus Gumiipari Vállalat, ÁSZSZ), vezetőként is. |
|
Benczúr András (1969) | 1969 |
matematikus PhD | 1997 óta a SZTAKI Informatika Kutató Laboratórium vezetője. Kutatási területei: adattudomány, adatbányászat és Big Data technológiák, amelyekben az alapkutatástól az ipari alkalmazásokig terjedően tevékenykedik. |
|
Nyékyné Gaizler Judit | 1948 |
matematikus PhD | 1972-től részt vett az ELTE programozó matematikus képzése kialakításában. 2001-2012 között a PPKE ITK tanulmányi dékánhelyettese, majd dékánja. Kutatási területe: programozási módszertan és -nyelvek. |
|
Asztalosné Gótzy Ilona | n.a. | mérnök | Közel 50 éven át szolgálta a hazai számítástechnikát. Részt vett az első hazai számítógép, az M-3 üzemeltetésében, majd programozásában. Később távadatfeldolgozási, majd kisgépes alkalmazásokkal foglalkozott. |
|
Kocsis Kristóf | 1949 | mérnök | A Computer Panoráma 1989-es megalapításával, lapcsaláddá bővítésével, majd a Chip új szerkesztőségének felállításával fontos szerepet játszott a számítástechnikai szaklappiac meghatározó kiadványainak alakításában. |
|
Faklen Pál | 1940 | közgazdász | Lapszerkesztő, lapkiadó, az Új Alaplap Kiadói Kft. alapítója és ügyvezetője, a hazai számítástechnikai ismeretterjesztés egyik előrevivője. Több szakmai szervezet alapító tagja, a Magyar Reklámszövetség volt elnöke. |
|
Tatai Péter | 1941 | mérnök | 20 évig a TKI-ban digitális távközlő és számítógépes rendszereket fejlesztett. Ezután a BME-n oktatott, és több sikeres mérőrendszer kidolgozását is vezette. 2005-től az általa alapított AITIA International Zrt.-ben dolgozik. |
|
Mátyásfalvi János | n.a. | matematikus | Kezdetben ügyviteli adatfeldolgozással foglalkozott. 1979-től export munkák megszerzését és kivitelezését irányította. 1984-tól ügyvezetőként hazai nagyvállalati projektek kereskedelmi előkészítését végezte.. |
|
Németh József | n.a. | mérnök | A TKI tudományos vezetőjeként, majd társas vállalkozásaiban úttörő alap- és rendszerszoftvereket tervezett; azok fejlesztését, alkalmazását irányította. Kiemelkedő szakértelmét több cég hasznosította. |
|
Kaposi Ambrus | 1985 |
matematikus PhD | Az ELTE IK adjunktusa. Kutatási területei a funkcionális programozás, a típuselmélet (type theory) és a számítógépes bizonyító rendszerek. Publikált még orvosi statisztika és immunológia szakterületeken is. |
|
Vitályos Gábor | n.a. | mérnök | A digitális honalapító generáció tagja. Kezdetben magas minőségigényű, egyedi fejlesztések menedzsere. Később használhatóság-elméleti kutatással foglalkozik; fókuszban a virtuális tér, mint hatékony irodai és munkakörnyezet áll. |
|
Kotsis Domokos | 1945 |
matematikus PhD | Az Ural-2 számítógépen kezdte a programozást, majd nagytömegű adat kezelésének (később adatbáziskezelés) problémáival való foglalkozást művelte és oktatta évtizedekig a KKMF-en, BMF-en, ÓE-n, a BME-n és másutt. |
|
Krauth Péter | 1954 | matematikus | A KFKI-ban részt vett a relációs adatbázis-koncepció, az adatbázis-alapú információs rendszerek és a szemantikus integráció munkáiban. Oktatóként a szolgáltatás-menedzsment kultúra elterjedését és fejlődését szolgálja. |
|
Várterész Magda | n.a. |
matematikus PhD | A DE IK Számítógéptudományi Tanszék egyetemi docense. Tudományterülete, oktatási területe: numerikus módszerek, majd később matematikai logika, mesterséges intelligencia. Oktatásszervezéssel is foglalkozik. |
|
Farkas Károly | 1947 |
mérnök MTA kandidátusa | A Logo magyarországi atyja. Egész pályafutását az informatika oktatásának és tananyag-fejlesztésnek szentelte. Játékos Informatika oktatási módszerét széles körben alkalmazzák. NJSZT szakosztályvezető volt. |
|
Jávor András (1937) | 1937 |
mérnök MTA doktora | Közel 40 évig a KFKI vezető kutatója; majd egyetemi tanárként több egyetemen oktatott. Szakterületei: diszkrét szimulációk módszertana és alkalmazása; MI-rendszerek architektúrája és alkalmazástechnikája. |
|
Benkő László | n.a. | mérnök | 5. osztályos korától a programozási nyelvek bűvöletében él; oktató programjával gimnáziumi versenyek győztese volt. Számítástechnikai könyvek írója, szerkesztője. 2001-től saját cégénél épületek gépészeti rendszereit tervezi. |
|
Balázs-Piri László | n.a. |
mérnök egyetemi doktor | 1972-1989 között az SZKI munkatársa, közben az OMFB szakértője. 1989-ben egyik alapítója, majd ügyvezető igazgatója az SZKI Recognita Rt.-nek. 1996-2008 között a Recognita Zrt. adminisztratív igazgatója volt. |
|
Molnár András | 1967 |
mérnök PhD | Az ÓE általános rektorhelyettese. Az ÓE NIK meghatározó TDK-konzulense. Kutatási területe az intelligens beágyazott rendszerek, azon belül drónok fejlesztése, dróntechnológiák és drónalkalmazások fejlesztése. |
|
Rényi István | 1943 |
mérnök MTA kandidátusa | A TPA kisszámítógépek fejlesztője, űrkutatási célú fedélzeti és földi képfeldolgozó rendszerek vezető konstruktőre. Jelentősek eredményei az orvos-biológiai képfeldolgozás területén. Az elektronikus aláírás egyik hazai megalapozója. |
|
Tószegi Zsuzsanna | n.a. |
bölcsész PhD | A kulturális örökség digitalizálásának úttörője, a Neumann János Digitális Könyvtár volt igazgatója. Egyetemi docens, tudományos újságíró; a digitalizálás társadalmi kontextusát és a magyar technikatörténetet kutatja. |
|
Remetey-Fülöpp Gábor | 1944 |
mérnök egyetemi doktor | Vízügyi informatikai (VIZITERV), műholdas távérzékelési (FÖMI) feladatok után 2007-ig az FM térinformatikai, földmegfigyelési referense. 1994-2015 között a HUNAGI főtitkára, azóta független szakértő. |
|
Erényi István | 1945 |
mérnök MTA kandidátusa | 1997-ig tudományos kutató, később minisztériumi főosztályvezető, majd főtanácsos infokommunikációs és digitális technológia területeken. Magyarország képviselője az európai szuperszámítógép programokban. |
|
Padányi Zoltán | 1950 | mérnök | A KFKI-ban komplex ipari folyamatok irányításával, míg a Dynasoft ügyvezető igazgatójaként, majd a PricewaterhouseCoopers partnereként SAP redszerek nagyvállatoknál történő bevezetésével foglalkozott. |
|
Szlávik Ferenc | 1933 | mérnök | A KFKI műszaki igazgatója volt. Speciális szakterületei: intelligens műszerek rendszertechnikája; zajjal fedett jelek méréstechnikája, korrelációs metodikák és eszközök, elektrokardiológiai jelfeldolgozás. |
|
Pucser György | 1953 | mérnök | Fejlesztő mérnökként kezdett el dolgozni az SZKI-ban 1977-ben, az MPMX51 multiplexor projektben. 1983-ban az SZKI SCI-L leányvállalatnál speciális hardver-közeli szoftvereket készített, majd mérnök-üzletkötő volt. |
|
Szalai Sándor | 1939 |
mérnök MTA doktora | Állami díjas, a Wigner FK professor emeritusa. Kutatási területe az űrkutatási célú vezérlő és adatgyűjtő rendszerek. Kiemelkedő szerepe volt bolygóközi szondák magyar műszerei fejlesztésében. |
|
Sikolya Zsolt | 1944 | mérnök | Kezdetben CAD-dal, majd valós idejű vezérlésekkel, térinformatikával, 1996-tól pedig e-közigazgatással és kormányzati adatpolitikával foglalkozik. Az NHIT szakértője, több szakmai szervezet tagja. |
|
Gacsal József | 1965 | mérnök | Több mint 25 évet töltött különböző nemzetközi IT-cégek nagyvállalati marketing és kereskedelmi pozícióiban. Emellett mindig időt szakított társadalmi feladatok ellátására a szakma fontos hazai szervezeteiben. |
|
Muth János | 1954 |
közgazdász egyetemi doktor | Részt vett a magyarországi software-kereskedelem elindításában és felfejlesztésében, valamint a nyilvános internet megjelenésében és térhódításában. 1994-1999 között a Middle Europe Networks Rt. vezérigazgatója volt. |
|
Szirányi Tamás | 1957 |
mérnök MTA levelező tagja | Az MTA SZTAKI Gépi Érzékelés Kutatólaboratórium vezetője. a BME KJK egyetemi tanára. A Magyar Mérnökakadémia tagja, az IAPR választott tagja. Fő szakterülete a gépi érzékelés és környezetmodellezés. |
|
Szigeti András | 1953 | mérnök | Az Apple magyarországi képviseletének társalapítója és első vezetője, majd a Graphisoft kereskedelmi igazgatójaként az ArchiCAD nemzetközi terjesztő hálózatának irányítója. |
|
Szalay Imre | 1955 | matematikus | Alakítója annak a váltásnak, amikor a számítástechnika műszaki, programozói megközelítésből az üzleti megoldások szolgáltatójává vált. 2019-tól az NJSZT ügyvezető igazgatójaként ezt a váltást szolgálja. |
|
Kornai Gábor | 1952 |
közgazdász egyetemi doktor | A vezetési tanácsadás (management consulting) vezető hazai képviselője, oktatója, cégekben vezető tisztségviselő. Az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó cég alapító elnöke. |
|
Sziebig Andrea | 1957 | matematikus | Programtervező matematikusi kezdés után az ICT piac meghatározó szakmai újságírója és kiadója, komplex mediaportfólió létrehozója. Jelentős szerepet vállal az információs társadalom megismertetésében. |
|
Bogdány János | 1937 |
mérnök MTA kandidátusa | A KFKI MSZKI-ban sokcsatornás analizátorok és a TPA sorozat témavezetője; meghatározó fejlesztő, majd osztályvezető volt. Később asszociatív processzorok fejlesztésén és az ESA Rosetta űrprogramban dolgozott. |
|
Drasny József | 1935 | mérnök | Az MTA KKCS-ben 1959-től részt vett az M-3 számítógép építésében és továbbfejlesztésében. 1969-1990 között az SZKI tervezés-automatizálási főosztályának vezetője volt. A CAD tárgyú ESZR szakértői tanács magyar tagja volt. |
|
Ormai László | 1932 | közgazdász | A számítástechnika statisztikai alkalmazásának egyik hazai úttörője; 18 évig volt a KSH Számítástechnikai Igazgatóság igazgatója. Nagy szerepe volt a KSH számítástechnikai rendszerének létrehozásában és folyamatos fejlesztésében. |
|
Szlankó János | 1949 | mérnök | A KFKI MSZKI rendszerfejlesztője, 5 éven át igazgatója. A KFKI Számítástechnikai Zrt. egyik alapítója, végig elnöke. A NIS egyik létrehozója. Egészség-megőrzés tárgyú internetes tartalom-szolgáltató cégét vezeti. |
|
Szabó Máté | n.a. |
matematikus PhD | A logika és a számítógép-tudomány történetével és filozófiai kérdéseivel foglalkozó kutató, a Sorbonne Egyetem posztdoktora. Kutatja a hazai számítástechnika történetét is, ezen belül Kalmár László munkásságát. |
|
Szabó Péter Gábor | 1974 |
matematikus PhD | Az SZTE TTIK Informatikai Intézetének oktatója, matematikatörténész. Magyar matematikusok és informatikusok hagyatékát kutatja itthon és külföldön. Az ITMA kuratóriumának tagja. |
|
Psenák Ildikó (Ildikó Pṡenáková) | 1957 |
mérnök PhD | A Nagyszombati Egyetem Pedagógiai Karán informatika tanár. A DIDMATTECH nemzetközi konferencia egyik fő szervezője. A Médiapedagógia c. könyv társszerzője. Nemzetközi projektek résztvevője, tankönyvek alkotója |
|
Lukács József (1933) | 1933 | mérnök | 1956-tól 1998-ig az MTA KFKI-ban dolgozott tudományos munkatársként, majd igazgatóhelyettesként. Egyike az első TPA gépek megtervezőjének. Nevezetes kézikönyve a TPA gépek történetét feldolgozó „TPA történet” c. könyv. |
|
Bakonyi Viktória | 1961 | matematikus | 1985 óta az ELTE-n dolgozik; a Média és Oktatásinformatikai Tanszék mesteroktatója. Kutatási területe: valós idejű alkalmazások, okos eszközök az oktatásban. Elkötelezett a tehetséggondozás területén. |
|
Illés Zoltán | 1961 |
matematikus PhD | Az ELTE habilitált docense. Közben (1987-1990) a dubnai EAI-ben valós-idejű alkalmazások fejlesztésével foglalkozott. 2008 óta rendszeresen részt vesz a nyitrai egyetemen az informatika tanárok képzésében. |
|
Simonyi Károly (Charles Simonyi) | 1948 |
matematikus MTA külső tagja | Híres magyar-amerikai szoftverfejlesztő, a Microsoft Word és Excel atyja, a szándékorientált programozás (intentional programming) kifejlesztője. A tudomány és a kultúra bőkezű támogatója. – A világ ötödik űrturistája. |
|
Benkő Tiborné | n.a. | mérnök | 1961-1997 között a KFKI MSZKI-ban dolgozott. 1998-2015 között a BME VIK Elektronikus Eszközök tanszékén, majd a GPK Informatikai Laboratóriumában, később a MOGI tanszéken oktatott. 55 könyvével támogatta az oktatást. |
|
Széles Gábor | 1945 | mérnök | A Műszertechnika elnöke, majd 1990-tól elnök-vezérigazgatója. A Videoton és az Ikarus elnök-tulajdonosa. 1998-tól az MGYOSZ társelnöke, majd tiszteletbeli elnöke. Az ECHO Hungária gazdasági TV-társaság megalapítója. |
|
Kóczy T. László | 1952 |
mérnök MTA doktora | Egyetemi tanár, vezető, felsőoktatási minőségbiztosítási szakember, MAB-tag. Kutatási területe: fuzzy rendszerek, evolúciós algoritmusok, jelentős nemzetközi publikációkkal és hivatkozásokkal. Külföldi egyetemek vendégprofesszora. |
|
Csetverikov Dmitrij | 1952 |
fizikus MTA doktora | Az ELTE IK professzora. A SZTAKI tudományos tanácsadója. Oktatási és kutatási területei a számítógépes látás, a digitális képfeldolgozás és -elemzés, valamint az alakfelismerés. A KÉPAF konferenciák fűződnek nevéhez. |
|
Kovács Csaba István | 1952 | mérnök | A DUF informatikai igazgatójaként meghatározó szerepet töltött be az intézményi informatikai stratégia kialakításában. Korábban vezető rendszerszervezőként és programozóként számos szerződéses munkát végzett. |
|
Szakadát István | 1958 |
bölcsész MTA kandidátusa | 1987-től a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének egyetemi docense. A magyar digitális kultúra projektjeiben kezdeteitől fogva részt vett; csatlakozott az új médiával kapcsolatos ipari kezdeményezésekhez is. |
|
Bencsik Andrea | n.a. | mérnök | A győri SZE és a szlovákiai J. Selye University professzora. Fő oktatási és kutatási területe a tudásmenedzsment. Számos nemzetközi és hazai tudományos cikk és könyv szerzője; vállalati szakértő és tréner. |
|
Lovász László | 1948 |
matematikus MTA rendes tagja | A kombinatorika, a gráfelmélet és az elméleti számítás-tudomány világhírű kutatója; eredményei kiemelkedőek a kombinatorikus optimalizáció és a nagy hálózatok területén. Az IMU volt elnöke. 2014-2020 között az MTA elnöke. |
|
Németi Tibor | n.a. | mérnök | A magyarországi szoftver export egyik úttörője – eleinte állami cég (SZKI) keretében, majd önállóan. Kiemelkedő szakmai eredményeket ért el a time sharing szoftver optimalizálásában és a strukturált programozás terén. |
|
Bagonyi László | n.a. | mérnök | Az EMG 830 egyik fejlesztője. Később az ÉGSZI főigazgató-helyetteseként az építőipar számítógépes hálózatának egyik létrehozója. Volt Softinvest vezérigazgató, majd a Gyógyír rendszert fejlesztő Novodata vezérigazgató-helyettese. |
|
Horvai Mátyás | 1952 | mérnök | Az MTA KFKI MSZKI-ban kezdett dolgozni. Az LNX elnökeként a KFKI Csoport átszervezéseinek aktív közreműködője volt. 2009-től vezetőként, üzleti tanácsadóként támogatta mobil applikációk fejlesztését. |
|
Kázsmér János | n.a. | mérnök | 1963-tól a Videoton vezető munkatársa: 1968-tól a Videoton Számítástechnikai Gyár, 1971-től a VIFI igazgatója, később a Videoton Rt. elnök vezérigazgatója volt. 1990-től banki tanácsadó. |
|
Kornai András | 1957 |
matematikus MTA doktora | A számítógépes és matematikai nyelvészet világszerte elismert szakértője; tevékenysége kiterjed ezek szinte minden aspektusára, beleértve a beszéd- és írásfelismerést, a gépi tanulást és az információkinyerést |
|
Fodor István | n.a. | mérnök | Az 1980-as években meghatározó szereplője és irányítója volt a magyar híradástechnikai ipar exportjának a Közel-Keleten. 1990-től elindította és szervezte az Ericsson magyarországi vállalatát, melynek vezérigazgatója, majd elnöke volt. |
|
Fekete István | 1951 |
matematikus PhD | Az ELTE nyugalmazott docense. 2003-2007 között az ELTE IK oktatási dékánhelyettese volt. Fő oktatási területe az algoritmusok és adatstruktúrák témaköre. Kutatási területe a távérzékelt felvételek elemzése. |
|
Rajki Péter | 1944 | mérnök | Távadat-feldolgozási alkalmazások kutatása területén élenjáró eredményeket ért el. Videoton R10 szoftverek fejlesztése, ESZR gépekhez szoftver-csomagok adaptálása és országos elterjesztése fűződik nevéhez. |
|
Salamon Márton | 1949 | mérnök | Szakmai karrierjét szoftver fejlesztőként kezdte, később főként menedzserként, vezetőként, dolgozott. Első és egyetlen munkahelye az MTA KFKI és annak egyik jogutódja, az ICON Kft. volt. |
|
Biró István | n.a. | mérnök | A Medicor fejlesztője, majd kiküldött Ausztráliában; utóbb főkonstruktőr, műszaki vezérigazgató-helyettes, végül a Medicor USA fejlesztője. A Computerworld Informatika egyik vezetője. Az IDG Hungary Kft. alapító ügyvezetője. |
|
Barabási Albert-László | 1967 |
fizikus MTA külső tagja | Erdélyi származású világhírű tudós; a komplex hálózatok elméletének területén elért eredményei meghatározóak. Több egyetem (vendég) professzora. 2007 óta a CCNR (Northeastern University) vezetője. |
|
Dombi Gábor | 1965 | bölcsész | Kultúra- és társadalomtörténész, az e-Befogadás szervezet és a társadalmi informatika diszciplína hazai kezdeményezője. A Népszabadság Online alapító főszerkesztője (1996-97), újságíró; könyvkiadó, kutató, civil szervezeti vezető. |
|
Mudra László | 1933 |
mérnök MTA kandidátusa | 1959-1991 között a DV-ben dolgozott, 1974-től a Szervezési és Számítástechnikai Főosztály vezetőjeként. 1980-tól az ACÉLINFORM Bt. projektvezetője volt. 2000-től a DUF főiskolai tanáraként vezetést és szervezést oktatott. |
|
Buza Antal | 1954 |
matematikus PhD | A DV Számítástechnikai Főosztályán 10 évig dolgozott, 5 évig főosztályvezető-helyettesként. 1989-től nyugdíjazásáig a DUF, majd a DUE tanszékvezetőjeként jelentős szerepe volt az informatika szakok bevezetésében. |
|
Baracskai Zoltán | n.a. |
közgazdász egyetemi doktor | A SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola témavezetője. A Doctus szakértő keretrendszer egyik fejlesztője és tulajdonosa, melyet több hazai és külföldi nagyvállalatnál alkalmaztak üzleti döntések támogatására. |
|
Peredy József | n.a. |
mérnök PhD | Építészmérnöki munkát segítő fejlesztésekkel foglalkozott a hazai kezdetektől. Ezek tapasztalatai alapján javaslatokat tett a lebegővesszős számábrázolás mellőzésére a matematikai analízis feladatainak megoldásánál. |
|
Zák György | n.a. | mérnök | A Számok–Számalk oktatója, majd nemzetközi továbbképző tanfolyamok szervezője, később marketing vezető. A TB budapesti igazgatóságán informatikai vezető, majd az IBCnet Magyarország Kft. kereskedelmi igazgatója. |
|
Renner Gábor | 1944 |
mérnök MTA kandidátusa | A számítógépes geometria, a geometriai tervezés és a mérnöki rekonstrukció szakembere. A SZTAKI-ban ipari tervezőrendszerek kidolgozásának résztvevője, irányítója volt. A terület anyagát elsőként oktatta (ELTE-n és BME-n). |
|
Angster Erzsébet | 1953 |
matematikus PhD | A Számalk-ban oktatott, majd a GDF-en volt tanszékvezető főiskolai docens, számos tantárgy kidolgozója, vezetője. Az objektumorientált tervezés és programozás egyik hazai úttörője. 10 tankönyve jelent meg. |
|
Charaf Hassan | 1967 |
mérnök MTA doktora | A mobilalkalmazás-fejlesztések nemzetközi hírű kutatója, az informatikai fejlesztések hasznosulásának elősegítője. Az ipar és a felsőoktatás együttműködésének és a fejlesztés-orientált, hallgató-központú oktatás elkötelezettje. |
|
Jancsó Ferencné Lackner Györgyi | 1936 | matematikus | A számítógép alkalmazásának egyik hazai úttörője. Statisztikai, operációkutatási, majd úttervezési és más építőmérnöki CAD, később ITS rendszerek útügyi alkalmazásában ért el jelentős eredményeket. |
|
Sándor György | 1946 | mérnök | A KFKI-ban 17 éven át real-time rendszerekkel foglalkozott. A PC-s korszakban kisvállalkozásokban dolgozott. Itt kezdte meg számítógép-gyűjtő tevékenységét. Végül két multi cégnél az informatikai rendszerek felelőse volt. |
|
Tóth Ferenc | n.a. | közgazdász | Szoftverfejlesztő; szakterülete a webalkalmazások, illetve a banki szoftverek fejlesztése. Az NJSZT GIKOF elnökségi tagja és az NJSZT területi szervezetekért felelős alelnöke volt. |
|
Selinger Sándor | 1945 |
fizikus PhD | A Software-ITC tudományos főmunkatársa. Az EMT alapító elnöke. A GDF-EKK létrehozója, működtetője, a GDF-MAI igazgatója volt. Jelentős érdemei vannak a romániai magyarok körében a számítástechnikai kultúra elterjesztésében. |
|
Velencei Jolán | n.a. |
matematikus PhD | Az ÓE Keleti Károly Gazdasági Kar habilitált egyetemi docensként 2021-ben nyugdíjazták. A Doctus tudásbázisú (szakértő-) keretrendszer egyik fejlesztője, melyet hazai és külföldi nagyvállalatoknál alkalmaztak üzleti döntések támogatására. |
|
Boda Miklós | 1940 |
fizikus PhD | 1971-től nemzetközi cégek K+F vezetésében vett részt (ABB, Data SAAB, Philips és Ericsson). 1996-ban az Ericsson Traffiklab, majd az R&D egység alapítója. Az NKTH elnöke; hazai egyetemek rektori tanácsadója volt. |
|
Hegyháti Máté | 1986 |
mérnök PhD | A SZE tudományos főmunkatársa. Alapító elnöke a DOSZ Matematikai és Informatikai Tudományok Osztályának. Fő kutatási területe az ütemezés; emellett tehetséggondozó programok mentora. |
|
Rosta Katalin | 1956 | mérnök | 1985 óta gazdasági informatikával foglalkozott. 1992-től fejlesztett RMSTAR vállalatirányítási rendszerét néhány cégnél tíz évnél tovább is használták. A Szerencsejáték Zrt. osztályvezetőjeként az újdonságok kezdeményezője. |
|
Kiss István | n.a. |
mérnök egyetemi doktor | A BME-n és a KFKI-ban a rendszerelmélet alkalmazásán dolgozott. Az OMFB-ben részt vett a nemzetközi számítógépes hálózatok hazai megszervezésében. A rendszerszemléletű Technika tantárgy kidolgozója. |
|
Beck György | 1954 |
matematikus PhD | 25 éven át a DEC, a Compaq , majd a HP hazai leányvállalatát vezette. Volt a Vodafone hazai leányvállalatának vezetője, a Vodafone Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója, majd 2019-ig elnöke. 2018-től az NJSZT elnöke. |
|
Kékes Ede | 1932 |
orvos MTA kandidátusa | A SOTE professzor emeritusa, a PTE tudományos szakértője. Kardiológiai, EKG témájú szakértő rendszerek kialakítója. A távellenőrzési rendszer hazai bevezetője. A Magyar Hypertonia Regiszter és a MAESZ egyik alapítója. |
|
Abonyi-Tóth Andor | 1975 |
matematikus PhD | Az ELTE IK docense. Fő kutatási területe az internet-alapú, együttműködést támogató felületek egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítása és tanulásban betöltött szerepének vizsgálata. |
|
Révész György | n.a. |
matematikus MTA kandidátusa | 1960-tól az M-3 egyik első programozója, majd az MNB, az Infelor és az MTA SZTAKI vezető munkatársa. 1981-tól az USA több egyetemén és az IBM Research Centerben a lambda kalkulus elismert kutatója volt. |
|
Gyulay Tibor | 1958 | mérnök | Tudásmenedzsment (TM) szakértő, tréner, szervezetfejlesztő. A TM tanácsadás magyarországi úttörője, a KM EXPERT Kft. TM műhelyének vezetője. Sikeres hazai és nemzetközi TM projektek részvevője. |
|
Kacsuk Péter | 1953 |
mérnök MTA doktora | A hazai párhuzamos számítási rendszerek kutatásának és oktatásának egyik úttörője. Kiemelkedő szerepet játszott a hazai és európai grid rendszerek létrehozásában és kutatásában. Az MTA Cloud műszaki vezetője. |
|
Gregorics Tibor | 1962 |
matematikus PhD | Az ELTE IK tanszékvezetője. Több évtizede szervezi és oktatja a programozási módszertan, az alkalmazások fejlesztése és az MI kurzusokat; rendszeres publikál a programozási módszertan és programozáselmélet témáiból. |
|
Vicsi Klára | 1948 |
fizikus MTA doktora | A BME egyetemi magántanára. Kutatási területei: a beszéd akusztika, gépi beszédfelismerés, beszédadatbázisok, hangdiagnosztikai eszközfejlesztés, multimodális beszédfejlesztő és oktató rendszerek. |
|
Bedő Árpád | 1946 | matematikus | Nevéhez a CDL programozási nyelv magyarországi használata és Apple alkalmazások fejlesztése fűződik. Önálló fejlesztésként létrehozta a Kitáruló Adattár adatkezelő technológiát. |
|
Broczkó Péter | 1950 |
közgazdász MTA kandidátusa | Szervezési, programozási, matematikai modellezési feladatokkal kezdte. Később szakújságíróként, egyetemi oktatóként és társadalmi munkában a számítástechnikai kultúra terjesztése érdekében tevékenykedik. |
|
Nagy Miklós (1946) | 1946 | mérnök | Alapító igazgatója a NIIF -nek. A NIIF Program vezetője; 2016-ra több mint kétmillió felhasználót kiszolgáló információs infrastruktúrát hoztak létre. A MITE alapító tagja, a Hungarnet Egyesület főtitkára. |
|
Tenke Tibor | 1953 | mérnök | Jelentős a szerepe a területelemző modellek és a térinformatikai tervezőrendszerek kidolgozásában és ipari alkalmazásában, valamint a térinformatikai rendszerek népszerűsítésében. |
|
Demetrovics János | 1946 |
matematikus MTA rendes tagja | A számítástudomány és az információelmélet magyarországi továbbfejlesztésének jelentős alakja. Kutatási területe az adatbázisok, a relációs adatmodellek és a többértékű logikák. |
|
Straub Elek | 1944 | mérnök | A MüM Számítástechnikai Intézet főosztályvezetője majd a KSH főosztályvezetője, később elnökhelyettese. 1990-től az IBM Magyarország Kft. vezérigazgatója, 1995-tól 2006-ig a Matáv elnök-vezérigazgatója volt. |
|
Szuhaj Mihály | 1970 | matematikus | Aktív résztvevője és formálója a hazai látássérültügyi informatikai életnek. Vezeti az Informatika a Látássérültekért Alapítványt. Szakértői, oktatási és tanácsadói minőségében is sorstársait szolgálja. |
|
Tóth Istvánné (Mária) | 1944 | közgazdász | 1982-1997 között az NJSZT Titkárság vezetője volt. Nevéhez fűzhető az NJSZT nemzetközi kapcsolatainak felfuttatása, a társasági tájékoztató szerkesztése, hazai és nemzetközi konferenciák (IFIP’98) szervezése. |
|
Kovács György | 1943 |
mérnök MTA doktora | Az MTA SZTAKI tudományos tanácsadója és a CIM Laboratórium vezetője. A BME és a PE professzora. Tudományos érdeklődése: gyártásautomatizálás, intelligens eszközök, virtuális gyártás, technológia transzfer. |
|
Gulyás László | 1972 |
matematikus PhD | Az akadémiai és az üzleti világ közötti kapcsolatok segítője. Célja az eredmények piacra vitele és az üzleti világ szempontjainak artikulálása az oktatásban. Érdeklődési területei: komplex rendszerek ágens alapú modellezése, MI. |
|
Tolnai János | 1953 | mérnök | Az OSZV és a Számalk munkatársaként ESZR, valamint IBM vagy azzal kompatibilis nagygépek műszaki kiszolgálásában vett részt. 1994 óta az IBM munkatársaként IT lokalizációs projektek irányítója. |
|
Maros István | 1941 |
matematikus MTA doktora | A szimplex alapú lineáris optimalizálás területét jelentős új eredményekkel gazdagító, nemzetközileg is elismert szaktekintély. 1985 óta oktat hazai és külföldi egyetemeken. A PE professor emeritusa. |
|
Gyenizse Pál | 1967 |
matematikus PhD | A GriffSoft fejlesztési vezérigazgató-helyettese volt. Az SZTE c. egyetemi docense. A Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter Operatív Testületének elnöke. Az NJSZT Csongrád megyei szervezetének elnöke, az NJSZT alelnöke. |
|
Szenes Katalin | 1950 |
matematikus PhD | Informatikai és fizikai biztonsági, audit-, üzletmenet folytonossági, rendszer-bevezetési, BPR projektekben, biztonsági architektúrák tervezésében vesz részt. Az ÓE-n biztonsági, ellenőrzési, és CISA tanfolyami órákat tart. |
|
Meskó Bertalan | 1984 |
orvos PhD | Orvosi jövőkutató, a The Medical Futurist Institute vezetője. 2012-ben új szakmát alkotott „orvosi jövőkutató” néven, amelynek küldetése, hogy a hasznos technológiai újításokat behozza a mindennapi klinikai gyakorlatba. |
|
Mann Zoltán Ádám | 1977 |
mérnök PhD | Kutatóként és oktatóként algoritmuselmélettel és az informatika algoritmikus problémáival foglalkozik. Tanácsadóként és projektvezetőként számos sikeres informatikai projekt megvalósításában vett részt. |
|
Simon Béláné | 1943 |
matematikus MTA kandidátusa | Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a számítástechnikai kultúra megalapozója. Létrehozta a Magyar Ifjúsági Robot Kupát, a RoboCupJunior (RCJ) világméretű verseny hazai versenyét. Az RCJ projektben hazánk képviselője. |
|
Lampl Tamás | 1934 | közgazdász | Több neves cégnél töltött be vezető beosztásokat. Érdeklődési területei: matematikai módszerek különböző alkalmazásai, szállításoptimalizálás, anyagleszabási tervek készítése, rendszerszervezés. Oktatott a BME MTI-nél. |
|
Gömbös Ervin | 1941 |
matematikus MTA kandidátusa | Kutatási területe az informatika politikai, gazdasági és társadalmi hatásai. Az első magyar adatvédelmi jogszabály megalkotója (1981). ENSZ-tisztviselőként részt vett a fejlődő országok informatikai és statisztikai fejlesztéseiben. |
|
Olaszy Gábor | 1943 |
mérnök MTA doktora | A BME professor emeritusa. Kutatási területei: a beszéd akusztikai kutatása, akusztikai-fonetikai modellezése, a gépi beszédelőállítás módszertana, beszédszintetizátorok tervezése, beszédadatbázisok fejlesztése. |
|
Erdősné Németh Ágnes | n.a. | matematikus | Nagykanizsán komplex gimnáziumi tehetséggondozó műhelyt hozott létre informatikából, melynek egyes módszereit országos szintre adaptálta. Az NJSZT Zala megyei szervezetének elnöke; 2019-től az NJSZT alelnöke. |
|
Kondricz József | 1934 | közgazdász | Munkahelye 31 éven át a KSH–SZÜV, ahol az utolsó 10 évben elnök-vezérigazgató volt. 15 évig át a Környezetvédelmi Minisztériumban pénzügyi revizor, miniszteri főtanácsos. Az MKKE oktatója, címzetes egyetemi docense. |
|
Ecsedi Csaba | n.a. | matematikus | A BME-n, majd a BMF-en fogyatékos emberek számára készült célszoftverek, számítógépes beszélő rendszerek kifejlesztésének résztvevője, irányítója. 20 éve az ÓE NIK-en érzékszervi sérültek informatikai oktatásában vesz részt. |
|
Kiss Róbert | 1967 | matematikus | A közoktatásban a robotika-oktatás egyik elindítója, ilyen témájú elektronikus szakkönyvek írója, konferencia- és versenyszervező. Innovatív, probléma-centrikus műszaki és informatikai csapatversenyek felkészítő trénere. |
|
Balázs Péter Attila | 1975 |
matematikus PhD | Az SZTE Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika Tanszékén egyetemi docens. Kutatási területe a digitális képfeldolgozás, azon belül a képrekonstrukció, a diszkrét tomográfia és az MI módszerei a képfeldolgozásban. |
|
Moldován István | 1960 | közgazdász | A MEK, az Elektronikus Periodika Archívum (EPA) egyik létrehozója; számos digitális megőrzési kezdeményezés aktív szereplője. Sok helyen tanít könyvtárosokat Internet használat, digitális könyvtár témakörben. |
|
Zsakó László | 1957 |
matematikus PhD | ELTE IK tanszékvezető egyetemi docense. Fő munkaterülete az informatika tanárképzés és az informatikai tehetséggondozás. Informatikai konferenciák és versenyek szervezője. 2013-tól az NJSZT alelnöke. |
|
Arató Péter | 1942 |
mérnök MTA rendes tagja | 1988-tól tanszékvezető, majd a BME VIK tudományos dékánhelyettese, 2001-2006 között dékánja. Tématerületei: digitális technika, logikai szintézis, vezérlő egységek tervezése, magas szintű és rendszer szintű szintézis. |
|
Gergely József | 1935 |
matematikus MTA kandidátusa | A hazai számítástechnikai alkalmazások egyik úttörője. 20 éven át az MTA SZK-ban tudományos feladatokat programozott, majd a FÖMI-ben földmérési és földrajzi névtár adatbázist hozott létre. Évekig oktatott az ELTE-n. |
|
Zöldné Roska Marietta | 1946 | mérnök | A közigazgatási informatika különböző szakterületein kamatoztatta magas szintű szakmai ismereteit. Az MH-nál számos innovációs jellegű projektben vett részt, illetve irányította azokat. |
|
Vidor Tamás | n.a. | matematikus | 1967-ben az akkor fellendülő számítástechnika területén helyezkedett el: az Infelornál, majd az OSZV-nél az ESZR gépek szoftvereivel foglalkozott. Az 1980-as évek elejétől IBM szoftver projektekben dolgozott, többnyire külföldön. |
|
Varga Gyula | 1941 | közgazdász | Az MNB és a K&H számítógépes rendszereinek egyik vezető munkatársa. Fontos szerepet töltött be a GIRO rendszer banki kapcsolódásának zavartalan, sikeres feltételeinek kialakításában, működésében. |
|
Raffai Mária | n.a. |
közgazdász PhD | A SZE professzora. A gazdaságinformatikai szak hazai beindítója. Üzleti alkalmazások fejlesztője, módszertanának kutatója. Az RTEBP újjászervezési módszertan kidolgozója. A GIKOF kezdeményezője, alapító elnöke. |
|
Szentiványi Imre | 1946 | mérnök | A NOTO–OSZV egyik alapítója, később a hazai ESZR referencia számítóközpont kialakítását irányította majd vezette. Negyven éve a felnőttképzésben vesz részt (OSZV, Számalk, CONTROLLTraining, Computer School stb.). |
|
Könyves Tóth Pál | 1939 |
mérnök egyetemi doktor | Az 1970-es évektől az adatvédelem a fő területe. A Telekommunikációs Adatvédelmi Munkacsoport tagja, 1992-ben a hazai Adatvédelmi Törvény megalkotója. Több neves számítástechnikai szaklap felelős szerkesztője volt. |
|
Szalayné Tahy Zsuzsanna | 1964 | matematikus | Az informatikaoktatás számos területén kreatív, innovatív tevékenységet végez, pl. tantárgyfejlesztés, ICT használata az oktatásban, széles spektrumú tehetséggondozás, speciális képességűek oktatása, oktatási módszertan. |
|
Benczúr András (1944) | 1944 |
matematikus MTA doktora | SZTAKI osztályvezető, FEFA ügyvezető elnök, ELTE TTK dékán volt. Sztochasztikus folyamatok, számítógépes rendszerek hatékonyságvizsgálata, adatbáziskezelő- és információs rendszerek nemzetközi hírű kutatója. |
|
Csörnyei Zoltán | 1946 |
matematikus PhD | Az MTA SZTAKI-ban dolgozott, majd 1979-től informatikát tanít az ELTE-n, a BBTE-n és a Sapientia EMTE-n. Fordítóprogramok, Lambda-kalkulus, Típuselmélet és Pi-kalkulus c. könyvei a magyar szakirodalom alapművei. |
|
Géczy László | 1938 | mérnök | Az EMG-ben 9 éven át digitális nagy berendezések tervezését és kivitelezését vezette. 1971-töl a KKMF főiskolai docense; 1978-1985 között a Számítástechnikai Intézet igazgatóhelyettese. |
|
Meskó Andor | 1932 | matematikus | A számítástechnika hazai alkalmazásában 1961-től vesz részt – kezdetben mint az alkalmazási rendszerek tervezője, programozója, oktatója, majd mint projektek tervezője, irányítója. Munkássága számos szakterületet érint. |
|
Kokas Károly | 1959 |
bölcsész egyetemi doktor | 1986-tól foglalkozik a digitális bölcsészet és a könyvtári informatizálás különféle területeivel. 1989-től az internet könyvtári aspektusaival foglalkozó, azt oktató egyik első hazai szakember. A MEK alapító tagja. |
|
Csendes Tibor | 1956 |
matematikus MTA doktora | A Szegedi Tudományegyetem Számítógépes Optimalizálás tanszékének egyetemi tanára. Kutatási területe a megbízható numerikus eljárások fejlesztése, valamint a globális optimalizálás elméleti és számítógépes kérdései. |
|
Gyimóthy Tibor | 1953 |
matematikus MTA levelező tagja | Az MTA-SZTE Szoftverfejlesztés Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Kutatásainak fő iránya az informatikai rendszerek minőségi problémáinak feltárása, beleértve a biztonsági és karbantarthatósági kérdések kezelését is. |
|
Reznyikov Garij | 1937 |
mérnök egyetemi doktor | Az MTA KFKI-ban részt vett a TPA fejlesztésében. Az SZKI-ban egyik meghatározó személyisége volt az ESZR projektek koordinációjának, irányításának és megvalósításának. 1991-től az Intellrobot Kft. tulajdonos-igazgatója volt. |
|
Dobrowiecki Tadeusz Paweł | 1952 |
mérnök MTA doktora | Több mint 20 éve szervezi a BME-n és másutt az MI oktatását és kutatását (projektek, doktori munkák). Vezetésével készült el az MI vezető angol irodalmának magyar fordítása és publikus internetes megjelenítése. |
|
Cser László | n.a. |
mérnök MTA doktora | Szakterülete a gyártásinformatika, az adatbányászat és a gazdaságinformatika. A BCE Informatikai Intézetében beindította a Gazdaságinformatikai szak oktatását és e témában a Doktori Iskolát. |
|
Kovács Kálmán | 1957 |
mérnök PhD | A 2002-ben létrehozott IHM minisztere volt.. 1986 óta a BME oktatója. Különböző nemzeti informatikai stratégiák kidolgozója, irányítója. Több tudományos és innovációs szervezet alapítója, vezetője, szervezője volt. |
|
Pál Miklós | n.a. | mérnök | A MorphoLogic alapító tagja, több nyelvtechnológiai szoftver vezető fejlesztője volt. Jártas a webalapú megoldások, a beágyazott rendszerek és a navigációs készülékek fejlesztésében, e rendszerek stabilizációjában. |
|
Pap Imre | 1944 | mérnök | A KSH-ban adatfeldolgozási folyamatok, szoftver-fejlesztések irányítója, az Oracle szoftverek hivatali bevezetője, a tárolási struktúra, az alkalmazásfejlesztési szabályok kialakítója. A HOUG létrehozója. |
|
Györki Ildikó | 1948 | közgazdász | A KSH Számítástechnikai Igazgatóság, az SZK, majd az Informatikai Főosztályon helyettes vezető volt. Kidolgozta az egységes adat- és metaadat-kezelést. Nyugdíjazásáig a KSH módszertani főtanácsadója volt. |
|
Gál Jenő | 1943 | mérnök | Az EMG 830 számítógép egyik fejlesztője. Az SZKI R15 és a PROPER 16 számítógépeinek fejlesztésén dolgozott; tagja volt a C6 szakértői csoportnak. Több nemzetközi cégnél volt vezető. 2005-től HQ Pharma Kft. ügyvezető igazgatója. |
|
Baracza Lajosné Dévai Gizella | 1944 | közgazdász | A KSH informatikai fejlesztéseinek egyik vezetője. Nevéhez fűződik a statisztikai adatok adatbázisának kiépítése, a feldolgozási folyamatok integrálása, adattárház-építés, a statisztikai adatok meta-adatokkal való leírása. |
|
Haidegger Tamás | 1982 |
mérnök PhD | A számítógéppel integrált sebészet és a hazai sebészet-robotikai kutatások vezető személyisége (robotok autonómiája, biztonságtechnikája, teleoperációja). Az ÓE-n orvosi eszközök szabványosításával foglalkozik. |
|
Kovács Györgyné (Emőke) | 1944 | matematikus | Az egyetem elvégzése óta képfeldolgozással, optikai karakterfelismeréssel foglalkozik. A Recognita és az OmniPage karakterfelismerő programok OCR algoritmusainak kifejlesztője. A Széchenyi-díj birtokosa. |
|
Recski András | 1948 |
matematikus MTA doktora | A BME SZIT és az ELTE Számítógéptudományi Tanszék egyetemi tanára, az ATI tudományos igazgatója, a BJMT korábbi főtitkára. Kutatási területe: matroidelmélet, kombinatorikus optimalizálás, ezek műszaki alkalmazásai. |
|
Kondorosi Károly | 1946 |
mérnök PhD | Az 1980-as olimpia világújdonságát, a videomátrix tábla vezérlő rendszerét vezetésével fejlesztették ki. 1969 óta a BME VIK oktatója, a mérnökinformatikus képzés megindításának és fejlesztésének jelentős szereplője. |
|
Friedler Ferenc | 1953 |
matematikus MTA doktora | Egyetemi tanár; számítástudományi tantárgyak kidolgozója és oktatója. A matematikai modellezés, optimalizálás és ezek mérnöki alkalmazásainak neves kutatója. Volt a PE rektora. Elkötelezett támogatója a tehetségkutatásnak. |
|
Hanák Péter | 1945 |
mérnök egyetemi doktor | A BME oktatója, kutatója három tanszéken is. 2007-től a BME EMT alapítója majd elnöke. Az OMFB IKTA témájú pályázatainak gazdája. Az életvitelt segítő eVITA Platform egyik vezetője. Az NJSZT volt alelnöke. |
|
Farkas Zsuzsa | 1950 | matematikus | A matematikai logika alkalmazásával foglalkozott 30 éven át. Az SZKI-ban tagja volt az MProlog-projektnek, majd az IQSOFT-ban résztvevője több EU-s projektnek. Az Alerant cégnél alkalmazásfejlesztési projektvezető. |
|
Gyarmati G. Péter | 1941 |
mérnök PhD | A KSH Számítástechnikai Igazgatóság igazgatóhelyettese volt; később cégekett alapít és vezetett. A Manchester-, majd a Stanford University vendégprofesszoraként hálózattudományi kutatásokat végzett. |
|
Pap László | 1943 |
mérnök MTA rendes tagja | Kutatási területe a szórt spektrumú kommunikáció és a mobilrendszerek új generációit megalapozó technológiák vizsgálata. Ipari fejlesztésnek résztvevője. 1994-tól a BME VIK dékánja, majd a BME stratégiai rektorhelyettese. |
|
Csapodi Csaba | 1940 |
mérnök egyetemi doktor | A SZTAKI munkatársa, majd a TKI-ban osztályvezető. A PKI főmérnöke. Az IHM Európai Uniós Integrációs és Szabályozási főcsoportfőnöke. Dolgozott a Brüsszeli Magyar Állandó Képviseleten. Végül a GM főtanácsosa volt. |
|
Keviczky László | 1945 |
mérnök MTA rendes tagja | Széchenyi-díjas professzor. 1986-1993 között az MTA SZTAKI igazgatója. 1993-1999 között az MTA főtitkára. Kutatási területe a rendszer- és irányításelmélet és ezek alkalmazásai, a rendszeridentifikáció és a paraméterbecslés. |
|
Breuer Pál | 1950 |
mérnök egyetemi doktor | A TKI, majd a KFKI tudományos munkatársa (jel- és képfeldolgozás, alakfelismerés, mikroprocesszoros alkalmazások). Később a 3Soft cég ügyvezetője (1991-98), utána más informatikai vállalkozásoknál vezetőségi tag. |
|
Bárány Sándor | 1951 | matematikus | Az 1970-1980-as években hozzájárult a hazai számítástechnika felzárkóztatásához. Később Ausztriában vállalati rendszereket tervezett és implementált, az IBM nagyvállalatai számára outsourcing megoldásokat készített. |
|
Kömlődi Ferenc | 1960 | bölcsész | Az NJSZT havi Hírmagazinjának szerkesztője. Korábban az NHIT IT3 projekt tagja és az első magyar MI-portál (Agent Portál) szerkesztője. Szakterülete: jövőkutatás, ember-gép viszony, transzhumanizmus. Több könyv (társ)szerzője. |
|
Rozsnyai Gábor | 1949 | mérnök | Megalapozta az informatika oktatása, az e-learning, a mikroprocesszoros fejlesztés, az integrált vállalatirányítási rendszerek és az érintésmentes kártyák hazai fejlesztését. Nagyszámítógépes rendszerek szakértője világcégeknél. |
|
Garami Péter | 1947 | mérnök | Szoftverfejlesztő, rendszertervező, projektvezető, minőségbiztosítási-, licenc- és szolgáltatás-menedzser. Az SZKI, az IQSOFT, az IQSYS és a T-Systems dolgozója, majd a Multiware Bt. ügyvezetője. A NJSZT iTF titkára. |
|
Sikné Lányi Cecília | 1959 |
matematikus PhD | A VE (majd a PE) oktatója és a Virtuális Környezet és Fénytan Kutatólaboratórium vezetője. Kutatási területei: virtuális világok, speciális játékok tervezése, HCI. A virtuális valóság és a HCI kutatások hazai elindítója. |
|
Szentgyörgyi Zsuzsa | 1935 |
mérnök egyetemi doktor | Az iparban kezdte. A SZTAKI-ban kutató és tudományos titkár volt. Utóbb az államigazgatásban (MTA Központi Hivatala, Ipari Minisztérium) az ipar és a K+F kapcsolatok irányítását végezte. 1990 óta szakújságíró és író. |
|
Koch Péter | 1951 |
matematikus egyetemi doktor | A BME, a Számalk, majd a SZTAKI után megalapította a Cognitech Kft.-t. Szakterületei: digitális videotechnika, CCTV rendszerek, RFID technológia, folyamatirányítás, mobil informatika, számítógépes versenyirányítás. |
|
Kő Andrea | 1964 |
matematikus PhD | A BCE Informatikai Intézetének egyetemi tanára. A GIKOF elnökségi tagja. Kutatási területei: IKT alkalmazási lehetőségei, intelligens rendszerek, tudásmenedzsment, szemantikus technológia megoldások. |
|
Péceli Gábor | 1950 |
mérnök MTA rendes tagja | A BME MIT egyetemi tanára; a VIK dékánja, majd a BME rektora. Kutatási területei: méréstechnika, adaptív jelfeldolgozás, beágyazott információs rendszerek. Számos szakmai bizottság tagja, az NJSZT volt elnöke. |
|
Vörös Gábor Jenő | 1937 |
mérnök egyetemi doktor | Félévszázados munkája során elvi alapokon dolgozó mérnökként jellemezhető. Konstruktőre volt a MEDICOR BNV-nagydíjas táskadiagnosztikai terméknek és több országban értékesített szerszámgép-vezérlőnek. |
|
Tóth József | 1932 |
közgazdász MTA doktora | 1958-ban, felismerve a számítástechnika jelentőségét, megszervezte az operációkutatatás és a számítás-technika mezőgazdasági alkalmazásának kutatását; számítástechnikai kultúrát teremtett a DATE-n. |
|
Mérő László | 1949 |
matematikus MTA kandidátusa | Munkásságát a SZTAKI-ban kezdte. Az ELTE Pszichológiai Intézet és a BBTE professzora. Közismert gazdaság-pszichológia, viselkedéselmélet, döntés-tudomány, logika, játékelmélet stb. tárgyú ismeretterjesztő könyveiről. |
|
Langer Tamás | n.a. |
matematikus egyetemi doktor | A hazai informatika jelentős műhelyeiben (Infelor, Számki, Számalk, SZKI, IQSOFT, Alerant Zrt.) volt szoftverfejlesztő és vezető. Az ELTE IK címzetes docense; a Projekt- és vállalatmenedzsment tárgy kezdeményezője és oktatója. |
|
Nagy Ákos | 1942 | mérnök | Több informatikai intézmény vezetőjeként adatátvitellel foglalkozott. Az X-Byte Kft. elnöke; vezetésével különböző számítógépek hálózatba kötését végezték el – ISO 9001 minősítéssel. Az IVSZ alapító tagja. |
|
Somogyváry Géza | 1931 | mérnök | 1985-1992 között kis- és középüzemek adminisztrációjának számítógépes fejlesztését irányította (gyártmányfejlesztés hálós módszerrel, termelésirányítási rendszerek). Később a SOFTINVEST kereskedelmi igazgatója volt. |
|
Martos Balázs | 1952 | mérnök | A hazai internet egyik atyja. Az akadémiai internet hálózatot létrehozó NIIF Program projekt vezetője. A .hu domain név, a hazai internet forgalomkicserélő központ (BIX) és az első hazai incidenskezelő csoport (CERT) létrehozója, fejlesztője |
|
Tick József | 1954 |
mérnök PhD | A KKMF-en (és utódainál) a szoftvertechnológia oktatója. 1996-tól a BMF főigazgatóhelyettese, 2000-től a BMF, az ÓE informatikai rektorhelyettese; 2015-től Innovációs főigazgató. 2016-tól az iTF elnöke. |
|
Nagy Károly | 1956 | mérnök | Magángyűjtő. Régi számítógépeket gyűjt és ezekből kiállításokat rendez. Informatikatörténeti témákban részt vesz az NJSZT munkájában; közreműködött a szegedi ITK tervezésében és megvalósításában. |
|
Lőrincz András | 1950 |
fizikus MTA kandidátusa | Pályáját fizikusként kezdte. Később MI témákkal foglalkozik; úttörő munkájáért 2006-ban az ECCAItagjává választják. Fő kutatási területe a humán-gép együttműködés. Az ELTE-n és más egyetemeken oktat. |
|
Rudas Imre | 1949 |
mérnök MTA doktora | Az ÓE díszdoktora. Hazai és nemzetközi tudományos szervezetek tagja vagy vezetője. Kutatási témái: fuzzy rendszerek, fuzzy irányítás, robottechnika, robotirányítás, számítógéppel segített folyamattervezés, soft computing. |
|
Ferenci Tamás | 1985 |
mérnök PhD | Klinikai biostatisztikus, az ÓE adjunktusa. Szakmai munkája során orvosi problémák esetére végez informatika alapú statisztikai modellezést. Több mint száz tudományos közlemény szerzője. |
|
Szeredi Péter | 1949 |
matematikus PhD | Az LP és a Prolog nyelv elismert kutatója. A NIM IGÜSZI után az MProlog megvalósítások vezető fejlesztője volt az SZKI-ban, az IQSOFT-ban. Angliában párhuzamos Prolog kutatásával foglalkozott. A BME VIK és az AIT oktatója, a BME címzetes egyetemi tanára. |
|
Kovács Levente | 1977 |
mérnök PhD | 2019 júliusától az ÓE rektora. Kutatási területe az élettani szabályzások irányításelméleti megközelítése (diabétesz és rákkutatás területén). Az IEEE SMC Cyber-Medical Systems testületének elnöke, az IEEE Hungary Section elnöke. |
|
Vámossy Zoltán | 1960 |
mérnök PhD | Az ÓE NIK Alkalmazott Informatikai Intézet igazgatója. 1997-től vezeti a több féléves, kiscsoportos projektmunkát a mérnökinformatikus képzésben. Hallgatói neves helyezést érnek el az OTDK-kon. |
|
Zárda Sarolta | 1951 |
közgazdász MTA kandidátusa | Informatikus, főiskolai tanár. Gábor Dénes Főiskola alapító rektora. A Számalk oktatási profiljának vezetője. Több neves kitüntetés birtokosa. |
|
Holnapy Dezső | 1933 |
mérnök MTA kandidátusa | A BME Építőmérnöki Kar oktatója. Kutatási területei: matematikai nyelvészet, absztrakt tervezés, intelligens rendszerek és CAD. Fontos szerepe volt a numerikus módszerek kutatásában és elterjesztésében a szakmában. |
|
Bőgel György | n.a. |
közgazdász MTA kandidátusa | Neumann-díjas egyetemi oktató és kutató. A technológiai fejlődés gazdasági, társadalmi és vezetési vonatkozásaival foglalkozik, ezekről a témákról számos könyvet és cikket publikált magyar és angol nyelven. |
|
Báti Ferenc | 1942 | mérnök | A hazai számítástechnika egyik meghatározó személyisége. Kiemelkedő szerepe volt a TPA számítógépek fejlesztésében. Neves cégeknél volt vezető. Fontos szerepe volt a nyugati és kelet-európai számítástechnikai kapcsolatok építésében. |
|
Darvas Ferenc | n.a. |
mérnök MTA kandidátusa | Kutató, feltaláló. 1986-ban a világon elsőként dolgozott ki gyógyszermetabolitok előrebecslésére módszert és ma is használatos programot. A világszintŰ ThalesNano Zrt. és ComInnex Zrt. alapítója, elnök-vezérigazgatója. |
|
Brückner Huba | 1946 |
mérnök PhD | A számítógépes oktatás és a multimédia oktatási környezet megvalósításának hazai úttörője. Az online információs rendszerek bevezetésének egyik kezdeményezője. Jelentős szerepe volt a magyar-amerikai egyetemi csereprogramban. |
|
Képes Gábor | 1980 | bölcsész | Korábban a Műszaki Múzeum muzeológusa; számos informatikatörténeti kiállítás rendezője. Szakterülete az informatikatörténet. A Jövő múltja c. könyv társszerzője. 2021-től az NJSZT marketingigazgatója. |
|
Végső László | 1945 | fizikus | 1970-1988 között az SZKI munkatársa, majd a SAL vezetője. Tudományos alkalmazásokat fejlesztett, pl. online alváskiértékelő rendszert a Richter gyárnak. Később fordítóirodákat alapított és vezet. |
|
Kutor László | 1953 |
mérnök PhD | Az informatikaoktatás emblematikus egyénisége. Neve összeforrt a BMF, majd az ÓE NIK-kel; címzetes egyetemi tanár. A hazai és nemzetközi információ-technológia kultúr-történetének kutatója és tárgyi eszközeinek gyűjtője. |
|
Molnár Bálint | n.a. |
matematikus PhD | Kutatói, tanácsadói, oktatói tevékenysége kiterjed az információ-rendszerek, vállalatirányítási rendszerek, szervezeti architektúrák, szakértő rendszerek gyakorlati problémáinak vizsgálatára és MI-alapú megoldásaira. |
|
Reszler Ákos | n.a. |
mérnök egyetemi doktor | A világon elismert OCR-rendszerek hasznosítására létrehozott Recognita Rt. szakmai eredményességében és üzleti sikereiben szerzett elévülhetetlen érdemeket vezérigazgatóként. Volt az IVSZ elnöke is. |
|
Antal Bálint | 1985 |
matematikus PhD | A Debreceni Egyetem Informatikai Karának adjunktusa. Fő kutatási területe a gépi tanulás és a képfeldolgozás, valamint ezek alkalmazása biológiai és orvosi problémák megoldására. Több neves kitüntetés birtokosa. |
|
Havas Iván | 1935 | mérnök | 51 éven át volt a BME oktatója. 28 éven át az ÉMK informatika-oktatásának egyik irányítója, a BME alaptárgyi informatikaoktatás alakítója. Több szakkönyv, egyetemi jegyzet, szakmai cikk, kutatási jelentés (társ)szerzője. |
|
Csurgay Árpád | 1936 |
mérnök MTA rendes tagja | Nyolc évig az MTA főtitkárhelyettese volt. A mikrohullámú áramkörelmélet, az elektromágnesen terek és a nanotechnológiai kutatások elismert tudósa. Külföldi egyetemek vendégprofesszora. Több szabadalma volt. |
|
Csendes József | 1938 | mérnök | 1958-tól a KKCS-ben részt vett az M-3 gép építésében, majd az SZKI-ban az R számítógépek részegységeinek és termináljainak fejlesztését irányította. 1988-tól több cégnél vezetési és fejlesztési feladatokat végzett. |
|
Horváth Zoltán | 1962 |
matematikus PhD | Az ELTE Informatikai Kar dékánja, a Kar Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszékének vezetője. Az EIT Digital Digital Magyar Nemzeti Csomópont Stratégiai Bizottságának elnöke. |
|
Naszódi Mátyás | 1950 | nyelvész | 20 éven át a MorhoLogic munkatársa volt. Hazánkban elsőként készített véges automata elven működő helyesírás-ellenőrzőt. Módszert adott a szabad szórendű nyelvek ellenőrzésére. Elsőként oktatott nyelvtechnológiát. |
|
Kis Ádám | 1942 |
nyelvész PhD | 1986 óta vezet számítástechnikai szakkönyveket szerkesztő és forgalmazó könyvkiadókat. Saját tulajdonát képező SZAK Kiadója élén több száz szakkönyv kiadását egyengeti mindmáig. Külső óraadóként informatikai tárgyakat oktat. |
|
Biró Miklós | 1954 |
matematikus PhD | Kutatói és oktatói tevékenysége során az operációkutatás, a kombinatorikus optimalizálás, a döntéstámogatás, a szoftverminőség menedzselés, a szoftverfolyamat javítás és a szoftvertechnológia témákban ért el eredményeket. |
|
Apáthy István | n.a. | mérnök | Az első kelet-európai mikroprocesszoros űreszköz főkonstruktőre. Az első magyar űrelektronikai berendezés egyik fejlesztője. Szakterülete: mérőműszerek fejlesztése űreszközök fedélzetére, az eredmények alkalmazhatósága. |
|
Nagy Benedek | 1973 |
fizikus egyetemi doktor | Kutató és egyetemi oktató. 2010-2012 között a DE IK dékánhelyettese. Kutatási területe a számítástudomány és a diszkrét matematika, formális nyelvek és automaták, különböző számítási paradigmák, kombinatorika. |
|
Maizl József | 1940 | matematikus | 1963 és 1996 között informatikai szolgáltató rendszerek létrehozásával, majd 2012-ig közlekedés és vízügyi szakágazatok területfejlesztésével és EU által támogatott IT– projektek monitoringjával foglalkozott. |
|
Vajkai Álló Géza | 1931 |
mérnök egyetemi doktor | Kutatási intézményekben, majd magánvállalkozásban volt vezető. Szakterületei: hardverfejlesztés, számító-gépes nyomtatott áramköri kártyatervező rendszerek kifejlesztése, digitális képfeldolgozás; oktatás. |
|
Bojár Gábor | 1949 | fizikus | Az általa alapított Graphisoft az Épületinformatikai Modellezés világpiaci vezetője. Nevéhez fűződik a vállalat bevezetése a tőzsdére, a Graphisoft Park és az Aquincumi Technológiai Intézet vállalkozás megalapítása. |
|
Pásztorné Varga Katalin | 1931 |
matematikus MTA kandidátusa | A SZTAKI-ban kétértékű függvények minimalizálásával foglalkozott. 1972-től részt vett a Programozó matematikus szak beindításában. Logikát oktatott az ELTE-n és a KLTE-n; két jegyzet és egy könyv fűződik nevéhez. |
|
Z. Karvalics László | 1961 |
bölcsész MTA kandidátusa | A BME ITTK alapító igazgatója. Az információs társadalom elméleti és gyakorlati oldalának, az információpolitika és információstratégia kérdéseinek és az Internet-gazdaságnak nemzetközileg is elismert kutatója. |
|
Vaspöri Teréz | 1944 | programozó | A KFKI MSZKI vak programozója. Hazánkban elsőként fejlesztett vakoknak szánt text-to-speech rendszert; a BrainLab egyik fejlesztője. Elsőként fejlesztett magyar Braille rövidírást nyomtató programokat. |
|
Futó Iván | 1949 |
mérnök MTA kandidátusa | A BCE c. egyet. tanára. T-Prolog és CS-Prolog implementálás vezető. APEH elnökhelyettesként az inform. központosítását, az elektronikus adóztatás megvalósítását, a NAV-ban az APEH és a VP informatikai integrációját irányította. |
|
Arató András | 1950 |
mérnök MTA kandidátusa | Front-end processzoros és hálózatos rendszerek fejlesztésével ás alkalmazásaival folgalkozik. Vakok, siketek, autisták és más sérültek részére tervez eszközöket. Az AAATE alapító tagja és magyar képviselője. |
|
Selényi Endre | n.a. |
mérnök MTA doktora | A BME professor emeritusa. Az Ural-2 programozásával kezdi pályafutását, majd aktív fejlesztője számítógépes rendszereknek. 1988-tól húsz éven át (társ)elnöke a hazai informatikai felsőoktatást koordináló bizottságoknak. |
|
Tejfel Máté | 1977 |
matematikus PhD | ELTE IK egyetemi adjunktusa. Oktatási/kutatási tevékenység: párhuzamos programozás, funkcionális programozás, matematikai logika, beágyazott nyelvek, programhelyesség-vizsgálat, refaktorálás. |
|
Tarlós Béla | 1943 |
közgazdász MTA kandidátusa | Az MKKE Számítástudományi Tanszék vezetője volt több ciklusban. Diszkrét szimulációs modellezés témakörben számos publikációja van. Számos egyetem vendégprofesszora volt (MIT, RUTGERS, CMSU). |
|
Talyigás Judit | 1948 | mérnök | A vállalati világ, az egészségügy, az ipar, a posta, később a média területén is tevékenyen részt vett új informatikai rendszerek létrehozásában, bevezetésében, alkalmazásában. Számos könyve, publikációja érinti az informatika társadalmi hatásait is. |
|
Szelezsán János | 1934 |
matematikus MTA kandidátusa | A számítástechnika egyik hazai úttörője. Számítóközpontok (KKCS, OT SZK, ÁSZSZ) alapítója, vezetője. Oktatóként (ELTE, GDF), szakkönyveivel, szakmai testületek tagjaként hozzájárult a számítástechnikai kultúra elterjesztéséhez. |
|
Szász Gábor | 1947 |
mérnök PhD | Sokáig a BME Finommechanikai, Optikai Tanszék munkatársa volt, rendszertechnikát tanított, majd a GDF-en oktatott, ahol rektor-helyettes is volt. Részt vett a VEGA Űrprogram keretében végzett optikai rendszerfejlesztésben. |
|
Szakonyi Lajos | 1946 |
mérnök egyetemi doktor | A PTE PMMK tanszékvezetője, főiskolai docens. Művelt és oktatott területei: műszaki-technológiai rendszerek, anyagáram hálózatok matematikai modellezése, műszaki rendszerek irányítása, mérési adatgyűjtés-jelfeldolgozás. |
|
Somosvári Béla | 1946 | mérnök | Az ÉGSZI miskolci számítóközpontjainak létrehozása után, 1976-tól az NME-ben hardver-üzemeltetéssel és -fejlesztéssel foglalkozik. Részt vesz az oktatásban felhasznált demonstrációs gépek építésében. Távoktatással is foglalkozik. |
|
Simon Pál | 1939 |
orvos MTA kandidátusa | Az ESZTIK igazgatójaként szervezte az ágazati informatikai fejlesztéseket. Kutatási területei, oktatási tevékenysége az egészségügyi informatika alkalmazásaira terjed ki (kiemelten: aktív memóriakártyák egészségügyi alkalmazása); azóta is aktív szakértő. |
|
Simon Gyula | 1960 | matematikus | A Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium tanára. Programozást az 1980-as évek közepétől tanít – először szakköri, majd tanórai keretek között. – Legfontosabb feladatának a programozás népszerűsítését tartja. |
|
Sima Dezső | 1941 |
mérnök MTA doktora | Az ÓE professor emeritusa. A Drezdai Műszaki Egyetemen kezdett, majd a BMF alapító-igazgatója. Érdeklődési területe a processzor architektúrák. Az Advanced Computer Architectures (Addison-Wesley) könyv egyik szerzője. |
|
Siegler András | n.a. |
mérnök egyetemi doktor | A hazai K+F politika egyik irányítója 1996-2004 között. Később az Európai Bizottság szakpolitikai igazgatója volt a közlekedési, illetve az energetikai kutatás és innováció területén. |
|
Sebők Ferenc | 1943 |
matematikus egyetemi doktor | IT audit, IT-biztonság, szervezetfejlesztés, projekt menedzsment és vezetői tanácsadás szakértője. Volt szoftver-fejlesztő, oktató, igazgató. A BC Szervező és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója és tulajdonosa volt. |
|
Scheidler Balázs | 1977 | mérnök | A világ egyik vezető IT-biztonsági szoftverfejlesztő vállalata, a BalaBit IT Security egyik alapító tagja és tulajdonosa, ügyvezető igazgatója. A BalaBit világszerte elismert termékeinek ötletgazdája, vezető fejlesztője. |
|
Sándory Mihály | 1930 |
mérnök MTA kandidátusa | A hazai elektronikai ipar meghatározó személyisége. 1963-ban az MTA KFKI-ban az ő irányításával kezdték a TPA 1001 számítógép építését. 1981-1984 között mikroelektronikai kormánybiztos, majd a MEV vezérigazgatója volt. |
|
Sallai Gyula | 1945 |
mérnök MTA doktora | A hálózat-digitalizálás kutatója; az infokommunikációs menedzsment szakterület kialakítója. Volt a PKI igazgatója, a MATÁV vezérigazgatója, a Hírközlési Főfelügyelet elnökhelyettese, a BME rektor-helyettese, a HTE elnöke. |
|
Prószéky Gábor | 1954 |
nyelvész MTA doktora | A MorphoLogic nyelvtechnológiai vállalkozás ügyvezető igazgatója, a PPKE ITK innovációs dékánhelyettese. Az MTA–PPKE Nyelvtechnológiai Kutatócsoport vezetője, az NKFIH Kollégium elnöke. 2017-től az MTA Nyelvtudományi Intézet igazgatója. |
|
Papp György | 1941 |
mérnök MTA kandidátusa | Informatikai biztonsági és adatvédelmi szakértő. 1991-2000 között az MH ITB biztonsággal foglalkozó ajánlásainak szakmai irányítója volt. A Vodafone Magyarország Zrt. adatvédelmi menedzsere. |
|
Cserny László | 1945 |
mérnök PhD | 1968-től a hírközlésben dolgozott. 1972-től a DUF tanszékvezetője, majd intézetigazgatója. A GDF professor emeritusa. Szakterületei: számítógép architektúrák, MI, operációkutatás, döntési modellek és módszerek. |
|
Halász Edit | 1939 |
mérnök MTA kandidátusa | A BME címzetes egyetemi tanára. Oktatási és kutatási területe a távközlő áramkörök és a számítógépes tervezés. Volt a BME VIK oktatási dékánhelyettese, majd az Ericsson távközlési vállalat üzletfejlesztési tanácsadója. |
|
Németh Pál | 1935 | mérnök | 1959-től dolgozott a számítástechnikában. Az SZKI-ban főkonstruktőre volt az ESZR kisszámítógép-fejlesztéseknek. 1984-től az SZKI ügyvezető igazgatója, 1991-től vezetője volt. Infokommunikációs igazságügyi szakértő. |
|
Nagy M. Zoltán | 1957 |
matematikus egyetemi doktor | 1981-tól szellemi szabadfoglalkozású kutató, informatikus; jelentős cégeknél szerződésekkel dolgozott. 1992-ben a Cardinal Számítástechnikai Kft., majd az Ovitas Kft. egyik alapítója; utóbbi tulajdonosa és ügyvezetője. |
|
Nagy Miklós (1951) | 1951 | mérnök | 1971-től 42 évet foglalkozott számítástechnikával szerviz-mérnökként, oktatóként, műszaki szakértőként. 2008-tól 2013-ig a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál volt rendszergazda. |
|
Merényi Pál | 1939 | mérnök | Az SZKI-ban az egyik legnagyobb hazai time-sharing üzemmódú számítóközpont vezetője. Az ESZR C-7 szakértői tanácsban a magyar fél képviselője. 1993-tól a Controll-nál, majd az ICL/FUJITSU Magyarországnál menedzser. |
|
Megyery Károly | 1946 |
mérnök egyetemi doktor | Munkahelyein (Comporgan, KFKI és utódjai) vezetőként alkalmazások fejlesztésével, üzleti stratégiákkal, projektmenedzsmenttel, vezetési folyamatok tervezésével, majd az Információs Társadalom kérdéseivel foglalkozott. |
|
Matakovics György | 1954 | mérnök | 1979-től az MTA KFKI MSZKI-ban számítógép tervező, később osztályvezető. A Recoware Kft. ügyvezető tulajdonosa; AFIS rendszerekkel és nyomatfelvételi állomásokkal foglalkozik. |
|
Marosi István | 1961 |
mérnök egyetemi doktor | Az egyetem elvégzése óta optikai karakterfelismeréssel foglalkozik. Részt vesz, illetve irányítja a Recognita és OmniPage karakterfelismerő programok OCR algoritmusainak fejlesztését. A Széchenyi-díj birtokosa. |
|
Magyar Gábor | 1957 |
mérnök MTA kandidátusa | A BME TMIT tanszékvezetője. Érdeklődési területe: médiainformatika, tartalomelemzés. A HTE volt; az ETIK és a HOUG elnöke. Szolgált a BME stratégiai igazgatójaként, az NHIT tagjaként, az EIT koordinátoraként. |
|
Alföldi István | 1948 | mérnök | A KSH, KFKI, Bull, Kopint-Datorg munkatársaként országos projekteket (OBVH, MÁV , ÁNTSZ) irányított. 1997-2019 között az NJSZT ügyvezető igazgatójaként sokat tett az információs társadalom iránti felelősségért (pl. ECDL). |
|
Madarász László | 1947 |
mérnök egyetemi doktor | A kecskeméti GAMF (utóbb az NJE GAMF Kara) oktatója; tanszékvezető, főigazgató, az informatika oktatásának egyik szervezője volt. Elismert szakírói tevékenységet is folytatott. |
|
Kürti Sándor | 1947 |
mérnök egyetemi doktor | A vegyipari folyamatok automatizálására szakosodott vegyészmérnök. Az 1989-ben alapított KÜRT Kft. elnöke, tulajdonosa. 1997 óta informatikai biztonsági technológiák kidolgozásával foglalkozik. A Széchenyi-díj birtokosa. |
|
Kürti János | 1944 | mérnök | A KÜRT Zrt. egyik alapítója és társtulajdonosa. Utóbb a Tabello nyelvoktató rendszer kidolgozója. Az adatmentés technológiájának kidolgozásáért és alkalmazásáért megosztott Innovációs Nagydíjban részesült. |
|
Kozma László (1948) | 1948 |
matematikus MTA kandidátusa | Első munkahelye az Infelor. 1983-tól informatikát oktat az ELTE TTK-n; 1996-tól tanszékvezető, közben az Informatikai Tanszékcsoport vezetője. 2003-tól az ELTE IK első dékánja. Jelentős volt oktatás- és kutatás-szervező munkája. |
|
Kőrösné Mikis Márta | 1952 |
matematikus egyetemi doktor | Az infokommunikációs technikák oktatási alkalmazásának ismert hazai szakértője. Informatika tantervek, tankönyvek szerzője; digitális oktatási kísérletek, IKT-projektek vezetője, Sulinet-szakértő. |
|
Kovács Péter | 1936 |
közgazdász MTA kandidátusa | Az NJSZT alapító tagja; volt az IFIP magyarországi képviselője és munkacsoport vezető. Szakíró és oktató. Az államigazgatásban és a bankszektorban számos helyen volt informatika-szervezési vezető. |
|
Kovács Ervin | 1935 | mérnök | Fiatalon lett vezető (laboratórium-vezető, műszaki igazgató), és az is maradt pályafutása végéig. A magyar informatika három jelentős, nagy műhelyének (KFKI, SZKI, Számalk) munkatársa. Az SZKI egyik alapítója. |
|
Kósa Márton | 1948 | matematikus | A NIM IGÜSZI-ben, majd az SZKI-ban szoftverfejlesztő, illetve tudományos munkatárs. Részt vett a hazai fejlesztésű MProlog implementáció létrehozásában és hordozásában. |
|
Koltai Tamás | 1942 | matematikus | Az MTA KFKI-ban kezdett programozni. Rendszer-programozó és szoftver-fejlesztő volt, majd az 1970-es évektől komplex rendszerek modellezésével, tervezésével, megvalósításával és rendszer-integrációval foglalkozott. |
|
Kiszely Ildikó Piroska | 1968 | fizikus | Az oktatás mellett a tehetséggondozást tekinti fő feladatának. 2005-ben egy kollegájával közösen elindítottak egy tehetséggondozó programot: sikeresen tanítanak a diákoknak programozást – a versenyszellem jegyében. |
|
Kertészné Gérecz Eszter | 1944 | matematikus | Pályája során a programozástól eljutott a parlamenti informatika vezetéséig. Államigazgatási rendszereket valósította meg. Aktív résztvevője hazai és nemzetközi szakmai szervezeteknek, EU-s informatikai projekteknek. |
|
Kátai Imre | 1938 |
matematikus MTA rendes tagja | A számelmélet és a fraktálgeometria neves kutatója. Kiemelkedő szerepe volt a programozó és programtervező matematikus képzés tematikájának kidolgozásában. Az ELTE SZK vezetője, 1970-1977 között a TTK dékánja volt. |
|
K. Szabó Zoltán | 1937 | mérnök | Az EMG fejlesztési-, majd vezérigazgatója volt. Az EMG 830 gyártásának és piaci alkalmazásának, majd a Hunor CNC szerszámgép vezérlés család fejlesztésének irányítója; több magyar elektronikai szervezet alapító elnöke volt. |
|
Ádám Tihamér | 1945 | mérnök | A korabeli (EMG 830, ODRA, SIEMENS) számítógépek hardver-szakértője volt. TI digitális jelprocesszorok magyarországi konzulense. Nyolc éven át az ME Automatizálási Tanszék vezetője volt. |
|
Juhász István | 1950 |
matematikus egyetemi doktor | 40 éven át oktatott informatikát a KLTE-n, a DE-n. Részt vett az OOP, a Java és az Oracle elterjesztésében. Közreműködött számos hazai és nemzetközi konferencia szervezésében. Tankönyvek írója, szerkesztője. |
|
Jávor András (1947) | 1947 | orvos | A szekszárdi Gyógyinfok igazgatója volt. A hazai egészségügy teljesítmény-alapú finanszírozás kidolgozója, majd államtitkárként felügyelte a rendszer bevezetését. Később a SOTE EIFTI igazgatója volt. |
|
Herdon Miklós | 1950 |
mérnök PhD | A DE-n 1999-től tanszékvezető, intézetigazgató, majd az Alkalmazott Informatika és Logisztika Intézet professzora. A Magisz elnöke. Főszerkesztője a Journal of Agricultural Informatics folyóiratnak. Az NJSZT volt alelnöke. |
|
Havass Miklós | 1940 | matematikus | A hazai informatika kialakulása kezdetén programfejlesztő, később vállalatvezető, illetve a magyar számítástechnikai közélet egyik meghatározó személyisége. Elnök-vezérigazgatója a Számalknak. Az NJSZT egyik alapítója, egy időben elnöke volt. |
|
Havasi Zoltán | 1975 | mérnök | A MOHAnet Mobilsystems Zrt. alapítója; kifejlesztettek egy távfelügyeleti ökoszisztémát, amely egy rendszerből szolgálja ki több terület szolgáltatásait. A Click 4 Skill nyelvoktató alkalmazással megreformálta a nyelvtanulást. |
|
Gimesi László | n.a. |
mérnök PhD | 1981–1993 között a Dél-dunántúli Tervező Vállalat, számítástechnikai munkatársa, 1988-tól osztályvezetője. Később a MiniComp Kft. műszaki vezetője volt. Utóbb a PTE Matematikai és Informatikai Intézetében oktat. |
|
Gábor András | n.a. |
közgazdász MTA kandidátusa | A BCE Információrendszerek Tanszék vezetője, majd az Informatikai Intézet igazgatója. A gazdaságinformatika tárgy oktatója. Fő kutatási területei: információ-menedzsment, IT audit és folyamat-menedzsment. |
|
Fülöp Zoltán | 1955 |
matematikus MTA doktora | A SZTE Informatikai Tanszékcsoportjának egyetemi tanára, 2005-2014 között vezetője. Kutatási területe az automaták és formális nyelvek, ezen belül a faautomaták és fatranszformátorok elmélete. |
|
Fekete István (1929) | 1929 |
mérnök MTA kandidátusa | A BDGMF tanszékvezető főiskolai tanára, majd a PSZF intézetigazgatója. Nyugdíjazása után oktatási intézmények vezetője. Oktatott elektrotechnikát, matematikát, automatizálást, számítástechnikát, sőt politológiát is. |
|
Drótos László | 1959 | mérnök | Először a MÁFI-ban geológusként és informatikusként dolgozott. 1990-2000 között az ME Központi Könyvtárának tájékoztató könyvtárosa volt. 1994-ben egyik megalapítója a MEK-nek. 1999-től a MEK Egyesület elnökségi tagja. |
|
Dömölki Bálint | 1935 |
matematikus MTA kandidátusa | A KKCS-ben részt vett az első hazai számítógép, az M-3 létrehozásában. 1965-től vezette az Infelor, a Számki és az SZKI szoftverfejlesztő részlegeit, majd az IQSOFT vezetője volt. Az NJSZT és az iTF tiszteletbeli elnöke. |
|
Dobay Péter | 1948 |
matematikus MTA kandidátusa | A PTE KTK dékánja (1999-2003), a PTE rektorhelyettese (1990-1994). A gazdaság-informatikai képzések egyik létrehozója. Angol-magyar oktatási témái: információ-menedzsment, eBusiness, ICT innováció és vállalkozás. |
|
Csirik János | 1946 |
matematikus MTA doktora | Az SZTE egyetemi tanára, majd tanszékvezető, az egyetem rektora. Helyettes államtitkár is volt az MKM-ben. Kutatási területe elsődlegesen a számítógépes orvosi és diagnosztikai képfeldolgozás, nyelvfeldolgozás, algoritmusok elemzése. |
|
Csernay László | 1931 |
orvos MTA doktora | A hazai nukleáris medicina megalapítója. 21 évig a SZOTE Belklinikáján dolgozott, majd a Központi Izotópdiagnosztikai Laboratóriumot vezette. 1969-től a számítástechnika orvosi alkalmazásaival foglalkozott (SEGAMS képfeldolgozó). |
|
Cserfalvi Annamária | 1975 | mérnök | 2001 óta foglalkozik a hallássérültek ECDL jelnyelven történő oktatásával. Kidolgozta és 2005 óta sikeresen alkalmazza a számítógép használói ismertek artikulációs és jelnyelvi párhuzamos oktatásának módszertanát. |
|
Csépai János | 1942 | közgazdász | Alapító tagja volt a MKKE Informatika kutatócsoportnak (1970) és a Számítástechnikai Tanszéknek (1972). 1971-ben meghatározó szerepe volt a számítástechnika képzés elindításában. 1990-ben létrehozta az MKKE SZK-t. |
|
Bóka András | 1929 |
mérnök MTA kandidátusa | A KKCS-nél az M-3 építésének műszaki vezetője. Párizsi Műszaki-tudományos attaséként fontos témák hazai meghonosítója (mikroprocesszoros bankkártyák, napenergiás rendszerek, szerves hulladékok hasznosítása). |
|
Bohus Mihály | 1949 |
matematikus egyetemi doktor | 1990-től a SZTE TTIK adjunktusa. A Számítógép-hálózatok c. tárgy vezető előadója, a Cisco Laboratórium vezetője. A Networkshop konferencia-sorozat egyik elindítója és szervezője. A szegedi ITMA meghatározó alakja. |
|
Balla Katalin | n.a. |
mérnök PhD | A szoftverminőség magyarországi oktatásának úttörője. Munkája a szoftverminőség és -tesztelés kapcsolatának fontosságára és a szoftverfejlesztési folyamat javítására irányul. Az SQI Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. |
|
Bakonyi Péter | 1938 |
mérnök MTA kandidátusa | A hazai Internet kutatás egyik vezetője. Volt a SZTAKI igazgató-helyettese. A NIIF Program vezetőjeként létrehozták az elosztott hálózati szolgáltatásokat, megteremtve az Internet hazai bevezetésének alapjait. |
|
Fóthi Ákos | 1945 |
matematikus PhD | 1970-től az ELTE-n részt vett a szoftvertechnológiai tematikák kidolgozásában. Később tanszékvezető. Iskolateremtő a relációs programozási modellre épített absztrakt programozás kidolgozásában és oktatásában. |
|
Quittner Pál | 1936 |
fizikus MTA kandidátusa | Nukleáris számítástechnikával foglalkozott, majd közgazdászok nemzedékét oktatta adatbázisokra. Nagyméretű adatbázisokat fejlesztett itthon és Németországban. Nemzetközi szervezetek szakértője is volt. |
|
Obádovics J. Gyula | 1927 |
matematikus MTA kandidátusa | Egyetemi tankönyveivel a magyar számítástechnika-oktatás egyik megteremtője. Egyetemeken volt oktató és vezető. Nemzedékek által használt Matematika c. könyvét „az obádovics” néven emlegetik (neve ily módon köznévvé vált). |
Létrehozva:2020.03.07. 22:46
Utolsó módosítás: 2021.07.13. 17:54